Alfréd
-3 °C
3 °C
Magyarország
ma 03:00
Magyarország
Alpesi sí

Puskás-csel, Kocsis-olló apró darabokból

2014.06.11. 23:02

„A futball művészet és nem tudomány. Aki nem így közelít hozzá, alapvető tévedésben van" – választotta mottójául Varga Zoltán szavait A labdarúgás művészete című kiállítás. Én szívesen felvállalom, hogy tévedésben vagyok, de a javarészt Kozák Lajos valóban művészi képeire támaszkodó kiállítás sokkal inkább arról árulkodik, hogy hatvan évvel ezelőtt a hazai futballszakma élen járt az innovációban is, és nem véletlen, hogy az ötvenes évek eleje a magyar futballról szólt a világban.

Kozák fekete-fehér fotóin az Aranycsapat legendás játékosai és a korszak ma már elfeledett klasszisai szerepelnek, de önmagukban még nem lennének érdekesek. Hogy miért készültek róluk képsorozatok, az már sokkal izgalmasabb. Kozák nem kis technikai bravúrral és saját maga által átalakított kamerával fázisfotókat készített, így egy-egy mozdulat, mint egy Grosics-vetődés, vagy Kocsis-fejes minden mozzanatában végigkövethető. Ha gyorsan egymás mögé vetítenék a képeket, korrekt kis filmet kapnánk.

A cél azonban nem ez volt, hanem éppen az, hogy a futball oktatásában felhasználhassák a kimerevített pillanatképeket. Kozák fotói Csanádi Árpád és Bukovi Márton szakkönyveihez készültek illusztrációként.

A magyar edzői szakma világszínvonalú volt, Sebes Gusztáv játékrendszerével az Aranycsapat újat hozott a taktikába, de Kozák képei is azt bizonyítják, hogy a magyar edzők a futballt apró darabjaira szedték. Minden játékszituáció modellezhető, és így tanítható, nagyjából ez volt az alapelv. Ezért volt szükség rá, hogy az akkori sztárok és vitathatatlan tehetségek jellegzetes mozdulatait megörökítse Kozák. Cselezésekről, becsúszásokról, vetődésekről, ollózásokról, de még a bedobásokról is készültek felvételek.

A fényképész és a fényképek története is különleges. Kozák a sportfotóit hobbistaként készítette, bár a két világháború között fotózott, az ötvenes években a testnevelői tanári pályát választotta. A futballistákat szabadidejében fotózta, majd a fürdőszobájából átalakított laborjában dolgozott éjszakánként a képekkel. Lánya visszaemlékezése szerint sokszor egyáltalán nem aludt, annyira megszállottjává vált a munkájának.

Az ötvenes években készült képek negatívjai a Sportmúzeumban rejtőzködtek közel hatvan évig, de az összeszáradt száz tekercset, közel 1500 fotót sikeresen restaurálták. A fázisofotókból most már kisfilmek is születtek, így kvázi animgifen látható Puskás laza átvétele és megindulása, vagy éppen Grosics vetődése.

A labdarúgás művészete című kiállítás június 12-étől látogatható a Millenáris Teátrumban, a fotókat a magyar futball első ötven évének szakmájáról szóló hangos tárlatvezetés és videó játékelemzés is kiegészíti.