Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Válogatottat is vesz magának Katar a vb-jére

2014.08.10. 09:36 Módosítva: 2014.08.10. 09:36
Ha futballistákat sem sokkal nehezebb venni, mint vb-rendezést, akkor Katar egész jó esélyekkel indul a hazai rendezésű 2022-es világbajnokságon. Hogy a megalázást elkerüljék, Afrikából toboroznak gyerekeket, mindehhez csak sok pénz kell, abból pedig van nekik bőven.

2004-ben Katar még messze állt attól, hogy megkapja a 2022-es vb rendezési jogát, aztán jórészt megvesztegetés és dollár tízmilliók segítségével megszerezte. Ám már bő egy évtizede megkezdték a felkészülést a nagy tornára egy grandiózus fociakadémia tervével. Csakhogy nem volt kivel megtölteni az akadémiát.

Akkor is lesz válogatott, ha nincs kiből

Katar becsült lakossága valamivel 2 millió fölött van, ám ennek csak töredéke a született katari, nagyjából 1,5-1,7 millió lakos bevándorló. A 300-500 ezres tömegből viszont igen nehéz ütőképes válogatottat toborozni bármely sportágba, a focihoz pedig a mennyiség miatt még nehezebb. Ezért elkezdtek külföldön körülnézni, kiket is lehetne bevonni a nagy futball-álomba.

Mielőtt azonban játékosokat kezdtek volna szerezni, kellettek szakemberek, akik felügyelik a folyamatot. A német Andreas Bleicher elsőként érkezett Katarba – ő korábban a Német Olimpiai Bizottság edzőközpontjainak igazgatója volt. Rajta kívül a másik nagyon fontos szerzemény az a Josep Colomer játékosmegfigyelő volt, aki a Barcelonánál eltöltött évei alatt kiszúrta a későbbi (eddig) négyszeres aranylabdás Lionel Messit Argentínában.

Kettejük feladata lett, hogy az Aspire Academy számára megfelelő fiatal sportolókat toborozzanak kezdetben Afrika-szerte. Már az első évben 595 helyszínen közel 430 ezer gyereket figyeltek meg, hét év alatt pedig három kontinensen ez a szám 3,5 millióra nőtt.

Az Aspire Academy fellendítése egy nagyobb nemzeti projekt része, amely a Katar Nemzeti Vízió 2030-ra hallgat és célja, hogy az ország 2030-ra fejlett társadalommá váljon. Dohában hat amerikai egyetemet gyúrtak egybe egy negyedben, a történeti és művészeti múzeum is világszínvonalú, és az építkezések zöme még csak most kezdődött el. Az akadémiát felügyelő Aspire Zone Foundation tulajdona egyébként a francia bajnok Paris Saint-Germain csapata is.

Szavazatvásárlásnak sem utolsó

A labdarúgó válogatott viszont nem várhat 2030-ig, hiszen 2022-ben a rendező jogán ott lesznek a vb-n, addigra kell egy olyan csapat, ami ha nem is állja meg a helyét, legalább szégyent nem hoz az országra. Alighanem akkor mutatkoznak majd be a vb-n, hiszen a FIFA-világranglistán jelenleg 86. válogatott eddig még csak a közelében sem járt a sikeres selejtezésnek.

Botrány ide vagy oda, 2022-re Katar a világszínvonalat is nézve új szintet jelentő stadionokat épít, a királyi család számára nincs pénzügyi akadály, csakhogy játékosokat nem lehet építeni. Itt léphetnek a képbe az Afrikában megfigyelt fiatalok. Persze az Aspire Academy mögött álló terv hivatalosan az, hogy az odacsábított afrikai játékosok megfelelő edzőpartnerei legyenek a katari fiataloknak ahhoz, hogy azok tovább fejlődhessenek, ám könnyen elképzelhető, hogy a gyakran már 13 évesen Katarba költöztetett, idő közben pedig honosított tehetségek is bekerülnek majd a válogatottba.

Bleicherék egyébként tagadják, hogy erről lenne szó, szerintük már csak azért sem honosíthatnák őket, mert ahhoz, hogy állampolgárságot kapjon valaki, 18 éves kor fölött öt évet kell Katarban élnie, és eközben a játékosok feltehetően már bemutatkoznak hazájuk válogatottjában is, mint ahogy sokan már meg is tették. „Ha honosítunk pár játékost, kinyírnak minket. Nem vagyunk hülyék, mások sem azok, nem így mennek a dolgok.” Ugyanakkor a német nem mindig fogalmazott ennyire határozottan:

Persze nem ez lenne az első eset, amikor hasonlón kapnák Katart: 2004-ben több brazil játékost próbáltak meg honosítani, de már 1999-ben is lebuktak, amikor az Arab Játékokon négy bolgár súlyemelő jelentette a katari csapatot (egyikük Sydneyben bronzérmet nyert nekik), míg 2003-ban a kenyai futó, Stephen Cherono kapott havi 1000 dollárt azért, hogy Sahin Szaif Szajed néven katariként induljon.

Sokak szerint viszont inkább arról volt szó, hogy így jussanak szavazatokhoz a 2022-es vb rendezésének odaítélésekor. A program 2007-es indításakor ugyanis a katariak eredetileg hét afrikai országban terveztek kirendeltséget: Morokkóba, Kamerunba, Ghánába, Kenyába, Nigériába, Szenegálba és Dél-Afrikába – ebből öt a FIFA Végrehajtó Bizottságában is képviselteti magát, amely a vb-rendezések pályázatairól is dönt. Persze a szavazás titkos, így nem bizonyítható, hova szavaztak, mint ahogy Thaiföldről sem lehet tudni, amely kapcsán még a szavazás előtt pletykálták, hogy az Aspire ott is nyitna egy akadémiát. 2014-re aztán Szenegál kivételével egyetlen másik országban sem nyitottak intézményt a katariak.

Az első játékosmegfigyelő próbákat a Nike is támogatta, na meg a Bonus Sports Marketing nevű tanácsadó cég, melyet a Barcelona korábbi elnöke, Sandro Rosell alapított. A felmérők után minden országból 50 játékost hívtak meg egy újabb válogatóra, ahonnan országonként a három legjobb játékos, illetve a teljes mezőnyből a három legjobb kapus bekerült a minden szempontból világszínvonalú dohai akadémiára, az átállás viszont nem mindenkinek volt egyszerű.

Egy, korábban az akadémián dolgozó edző szerint a sárkunyhókból űrállomásra érkezett játékosok többségének honvágya volt, a modern környezet mindennapos dolgait pedig alig ismerték, például a liftet is alig tudta a használni valaki közülük. Mindezért cserébe egyébként az Aspire havi pár száz dollár költőpénzt adott nekik a teljes ellátás mellé, illetve a hazalátogatásokra állták a repülőjegyet, a család pedig 5000 dollárt kapott évente, ami a legtöbb ország esetében sokszorosa volt a család éves bevételének.

A dohai mellett aztán Szenegálban, Salyban is nyitottak egy akadémiát, itt 2014 kezdetén már 70 játékos nevelkedett. A katariak elképzelése szerint rájuk és a dohai tehetségekre is hasonló sors vár: az aláírt szerződés értelmében csak az Aspire beleegyezésével kerülhetnek ki az akadémiáról, máskülönben a legtehetségesebbek Belgiumba mennek, a másodosztályú KAS Eupen csapatához.

Miért éppen Belgium?

A KAS Eupen a katari királyi család tulajdonában van. A mindössze 20 ezres város csapatát 2012-ben vásárolták meg, hogy legyen hol tovább fejlődni az akadémián nevelt játékosoknak, de ne legyenek annyira szem előtt sem. Nem akarták, hogy a Bayern München, a Manchester United, a Real Madrid vagy éppen a Barcelona hamar felfigyeljen rájuk és megvásárolják, hiszen az a céljuk, hogy az Aspire nevét öregbítsék az itt kineveltek.

A klubvásárlás terve 2010-ben merült fel, eredetileg Belgium mellett Portugáliában is szétnéztek eladó csapatok után, ám végül azért Eupenre esett a választás, mert az Afrikából érkező játékosok zöme már úgyis tudott franciául, így Belgiumban is elboldogultak. Ugyanakkor a helyiek kezdetben nem kifejezetten örültek, hogy a katariak náluk rendezték be az a mosógépet, amivel az afrikai játékosaikat mosták tisztára az európai piac számára.

Anglia, Spanyolország, Franciaország és Olaszország hamar kiesett a rostán, mert ott szigorúan korlátozzák, hány nem európai játékos lehet egy csapatban, ráadásul Belgiumban mindössze három év folyamatos tartózkodás után már lehet állampolgárságért folyamodni.

A 2010-ben az első osztályba feljutó, majd onnan hamar kieső csapatot a csőd elől mentették meg a katariak, 4 millió eurót öltek a klubba, melynek a fele csak az adósságok rendezésére ment. A vezetést a korábbi kölni elnökre, Christoph Henkelre bízták, míg edzőként a spanyol Tintín Márquezt bízták meg. A stadiont és az egyéb létesítményeket felújították, 2012 július 1-én pedig már ott is volt 16 játékos és 4 edző az Aspire-től. Az összes játékost egyébként ugyanaz az ügynök képviseli, aki az Aspire-rel is szerződésben áll.

Az ide került játékosok fizetését a belga liga szabályozta, pontosabban létezik egy minimálbér a nem európaiak számára, 77 ezer euró szezononként (23,87 millió forint), de ebből egy rész a klub által bérelt apartmanokra ment el. (A 77 ezer eurós fizetés ellenére már az elején fizetésemelést kértek többen, de nem azért, mert elverték a pénzt, hanem mert szinte az egészet hazaküldték a családjuknak Afrikába.)

A beköltözés is nehézkes volt az indulásnál, mert az akadémiáról kikerülve először kellett magukat ellátniuk. A klub főzőtanfolyamokat szervezett nekik, megtanították a háztartási gépek kezelésére, de a szertárosnak arra is figyelnie kellett, hogy télen a szandál helyett meleg cipőt vegyenek maguknak a játékosok.

Ghána, Katar, Belgium, majd a Barca

Az Eupen eredeti játékosait egyenként bírálta el Colomer még 2012-ben, de nem sokaknak volt maradása. A jelenlegi 23 fős keretben hat belga, egy francia, öt spanyol van, viszont négy szenegáli, két nigériai, két dél-afrikai, egy kameruni, egy ghánai és egy mali játékos is megtalálható, a tartalékoknál pedig négy katari kap lehetőséget.

Az európai játékosok sorra vesztették el a helyüket a csapatban, ám a játék így is ment, olyannyira, hogy az előző szezonban az Eupen csak osztályozón maradt le a feljutásról. Persze közben már hullottak ki a csapatból „saját nevelésűek” is, de a magot így is az Aspire-ről áthozott afrikaiak adják. A cél viszont azt, hogy a felnőtt elsőp csapatban pár éven belül 5-7 katari, 5-7 afrikai adja a keret alapját, a maradékra pedig európai játékosokat vennének, de már a 2014-15-ös szezonban is 10 katarit szeretnének játszatni a tartalék és az első csapatban.

És hogy ez a terv milyen úton halad, azt Bleicherék szerint más sem bizonyítja jobban, mint hogy a szenegáli Diawandou Diagne két év eupeni játék után a Barcelona B-hez igazolt július elején.