A legigazságtalanabb szabály ideje lejárt
További Futball cikkek
- Az öngyilkosságon is gondolkodott az egykori csodagyerek, aki lelki roncsból lett dolgozó családapa
- Megbüntették a „játékvezetőre támadó” magyar válogatott futballistát – videó!
- 58 évesen visszatér a pályára a brazilok legendás világbajnok csatára
- A másodosztályú focisták a nettó átlagbér háromszorosát is megkeresik
- A magyar válogatott nem tudott győzni Szlovákiában
Az UEFA és a FIFA-elnök Sepp Blatter is komolyan fontolóra vette, hogy az ötven év óta érvényes idegenbeli gól szabályát eltöröljék a futballból.
Ez az a szabály, ami több nagy sorozatban, például a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, de a világbajnoki és az Eb-pótselejtezőkön a továbbjutásról dönt, ha a két meccs alapján összesítésben döntetlenre állnak a csapatok. Aki több gólt szerzett a másik otthonában, az jut tovább, viszont egyre többen vélik úgy, hogy ez a rendszer már elavult.
Egy magyar csapat profitált belőle először
A szabályt majdnem ötven éve, az 1965-ös Kupagyőztesek Európa Kupája-sorozatban vezették be, leginkább azért, mert túlságosan drága lett volna, ha a csapatok egy harmadik mérkőzést is lejátszanak. Megoldásként felmerült az is, hogy dobjanak fel egy pénzérmét, ha döntetlenre végeznek a csapatok, de ezt érthető okokból senki nem akarta.
Elsőként éppen magyar csapat profitált az új szabályból. A Honvéd 4-4-es összesítéssel, idegenben lőtt több góllal jutott tovább a cseh Dukla Praha ellen, Prágában 3-2-re nyertek Tichy-ék.
A Bajnokcsapatok Európa Kupájában azonban egy ideig még maradt a pénzfeldobás, így például a Liverpool két FC Köln elleni 0-0 után pénzfeldobással lett elődöntős 1965-ben.
Akkoriban csupán a meccsek tizenhat százaléka zárult idegenbeli győzelemmel, ráadásul a vendégcsapat inkább arra játszott, hogy valahogy kihúzza a meccset. Ezért adott reményt és hozott változást az idegenbeli gól szabálya, hiszen mennyivel másabb 3-1-gyel utazni egy visszavágóra, mint mondjuk egy 2-0-val.
Blatter most azzal érvel, a rendszer miatt valójában a második meccsen idegenben játszó csapat van előnyben, mivel ha összesítésben egyenlőre állnak, akkor az idegenbeli csapat duplán érő gólt szerezhet a hosszabbításban, miközben az első meccsen nincs ráadás. Valószínűleg kevés magyar kupacsapat gondolkodna hasonlóan, meg úgy általában, idegenben kezdeni általában mindenki jobban szeret. Ennek ellenére a Blatter által felvázolt helyzet lélektanilag valóban előnyösebb.
Dögunalom, aztán dráma
A kérdést már négy éve is feszegette a Zonalmarking elemzőoldal. Ki is mutatták, hogy két Bajnokok Ligája-idényben harminchat meccsen huszonhéttel volt több gól a visszavágókon, mint az első meccseken, ez találkozónként 0,75-ös plusz gólátlagot jelent, ez pedig jelentős szám.
A Bleacherreport tavaly márciusban összesítette, hogy a Bajnokok Ligája akkori egyenes kieséses szakaszában tizenhárom mérkőzés zárult 1-0-val vagy 0-0-val. A visszavágókon már 4,4-es gólátlag volt.
A tendenciák azóta sem nagyon változtak, a csapatok általában jóval kényelmesebbek az első mérkőzéseken, és sokszor őrzik az eredményt, hiszen a visszavágón egy idegenbeli gól még mindent megfordíthat, vagy éppen megerősíthet.
Az idegenbeli góllal kapcsolatos szabály megváltoztatása nem új ötlet, már szeptemberben, egy edzőknek szervezett svájci kongresszuson is bedobta a témát az UEFA. Akkor komoly vita alakult ki az ügyben, szükség van-e az egészre - mesélte később Sir Alex Ferguson, a Manchester United korábbi edzőlegendája.
Sokan azonban már régóta tüntetnek az intézmény ellen, például az Arsenalt régóta irányító Arsene Wenger, aki korábban arra kérte az UEFA-t, töröljék el az egész szabályt a francba.
Szerinte az idegenbeli gól értéke eltúlzott és igazságtalan, a csapatokat ráadásul nem ösztönzi támadásra az első mérkőzéseken, mert a menedzserek többségének az a fontos, hogy ne kapjanak gólt, ugyanis hatalmas hátrányba kerülnének.
Két éve csapata 3-3-as összesítés ellenére kizuhant a BL-ből a Bayern München ellen. Az első meccsen 3-1-re kikaptak otthon, aztán a visszavágón hiába nyertek 2-0-ra, a három idegenbeli góllal a Bayern ment tovább.
Ferguson szerint ugyanakkor még mindig sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy manapság már nem jelent sokat az idegenbeli gól, mert egy kontrához jóval többen csatlakoznak, a csapatok jóval több energiát ölnek a támadásokba, mint mondjuk harminc éve. Ez egy Real Madridra, ahol van egy Cristiano Ronaldo igaz is, a kisebb csapatoknál viszont már nem feltétlenül.
Fehér lap, még két csere
Michel Platini, UEFA-elnöknek is vannak elképzelési a futballreformra, a napokban meg is osztotta ezeket. Szerinte jó lenne, ha a csapatok a jelenlegi három helyett mérkőzésenként ötöt cserélhetnének. Úgy véli, a szünetben lehetne a két plusz cserét végrehajtani, miközben megmaradna a játék közbeni három módosítás lehetősége, így végeredményben nem növekedne a játékmegszakítások ideje.
Platini bevezetné a fehér lapot, melyet a bíró akkor mutathatna fel, ha egy játékos egy adott döntését hevesen vitatná. A figyelmeztetés tízperces kispadozást vonna maga után, miközben a szabálytalanságok megtorlására érvényben maradna a sárga és a piros lap.
Az idegenbeli gól szabályát védelmezők szerint pont a kettőt érő gól adhat óriási lökést egy mérkőzésnek, a futballt az ilyen drámák miatt lehet szeretni.
Mennyi minden más lehetett volna
Sok olyan eset történt már a futballban a szabály bevezetése óta, ahol igazságtalannak vagy éppen értelmetlennek tűnt a szabály.
Az 1997-es Bajnokok Ligája-negyeddöntő, ahol az Atlético Madrid és az Ajax került össze, nagy drámával ért véget. Az első mérkőzésen 1-1-et játszottak a csapatok Amszterdamban, a madridi visszavágón ugyanez lett a vége a rendes játékidőben. Aztán a hosszabbításban a hollandok megszerezték a vezetést, de a spanyolok egyenlítettek. A meccs 2-2-re állt, az Atléticónak így is menni kellett a harmadikért, mert csak az ért volna továbbjutást, de az Ajaxtól Babangida a 119. percben bevágott egyet, ezzel 3-2-re megnyerték a visszavágót, 4-3-as összesítéssel mentek tovább.
Nem a hosszabbításban dőlt el, de emlékezetes volt a 2009-es BL-elődöntő is, amikor a Barcelona a Chelsea-vel találkozott. A barcelonai első mérkőzés 0-0 volt, a visszavágón pedig hiába vezetett 1-0-ra az angol klub még a hosszabbítás első perceiben is, a 93.-ban jött Iniesta, és belőtte a továbbjutást érő Barcelona-gólt.
Egészen röhejes példa volt az idegenben lőtt fogalmára, amikor a két milánói csapat, az Inter és a Milan egymás ellen játszott Bajnokok Ligája-elődöntőt 2003-ban. Mindkét csapat milánói, ráadásul ugyanazt a stadiont használják, ezért mindkét mérkőzést ott rendezték. Az első 0-0 lett, a másodikon pedig, amikor a Milan volt papíron az idegenbeli, akkor 1-1-re végeztek a csapatok, úgyhogy a Milan jutott döntőbe. Meg is nyerték a sorozatot, a szintén olasz Juvét győzték le.
Mi a megoldás?
A kérdés az, teljesen el kellene-e törölni az idegenbeli gólt, vagy csak finomítani kell a szabályon. Az utóbbira van több esély.
Blatter a CONCACAF-zóna Bajnokok Ligája-sorozatát nevezte meg követendő példaként. Ott a második mérkőzés rendes játékfélidejének végén számít az idegenbeli gól, viszont ha hosszabbítást kell játszani, akkor már nem. Ugyanezt a rendszert fogja alkalmazni az amerikai MLS is a rájátszásában.
A FIFA-elnök tehát lehet, hogy inkább erre a megoldásra hajlana, de példaként Angliát is felhozta. Az angol Ligakupában a rendes játékidőben nem számít az idegenbeli gól, a hosszabbításban viszont igen. Így legalább mindkét csapatnak megvan az esélye arra, hogy a ráadásban kiharcolja a továbbjutást. A feljutásról döntő rájátszás elődöntőiben egyáltalán nem számít az idegenbeli gól, sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban.
Vannak tehát iránymutató megoldások, és mivel a FIFA a nyári világbajnokságra a gólvonal-technológiát is bevezette, ezért valószínűleg az idegenbeli gólhoz is hozzányúlnának. De az is igaz, hogy jön az elnökválasztás a FIFA-nál, és Blatternek minden téma jól jön, ami nem a szövetségét érintő korrupcióról szól.