Valter
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A vég órái a magyar futballban, hogy új szülessen

BTC 1901 Bajnok copy
2015.04.30. 12:59 Módosítva: 2015.04.30. 13:50
Közel négy emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy 1901-ben megrendezték az első magyar futballbajnokságot. Az azóta eltelt időszakban 112 bajnoki címet osztottak ki, amit összesen 14 csapat nyert meg. Ezek fele budapesti. Cikkünkben mindent összeszedtünk a ma már csak NB I.-nek nevezett futballbajnokság történelméről, a csapatokat pedig egy csodálatos videón mutatjuk be. Vegyen nagy levegőt, és utazzon vissza velünk a magyar futball kezdetéhez.

A Ferencváros 28 bajnoki címével csúcstartója a magyar futballnak, de a kezdetekben nem indult számára ennyire sikeresen az évszázad. Az első magyar bajnok a Budapest TC volt, míg az első vidéki bajnok a Nagyváradi AC – már mindkettő megszűnt. A fővárosiak az utóbbi években rendre alulmaradtak, budapesti klub 2008 óta nem tudott bajnokságot nyerni.

Jaj, a hideg majd kiráz

(A videóban látható címerekhez tartozó csapatokat a lenyíló menüben külön megtalálja. A videón feltűnő címereket pedig olykor nem a klub pontos helyén találja, aminek helyhiány az oka. Olyan is előfordulhat a régi csapatoknál, hogy nem az igazi címert látja, mert a klub emlékei eltűntek.)

    Az elmúlt száztizenkét idény érdekességei és statisztikái következnek.

    Az első, 1901-es idényben öt csapattal indult a magyar futballbajnokság, de aztán a visszalépések miatt mindössze 16 meccset játszottak le. A bajnokságot veretlenül nyerte a Budapest Torna Club.

    A korszak legeredményesebb sportklubjának első bajnokcsapatában futballozott az első magyar olimpiai bajnok Hajós Alfréd is, a valaha volt legidősebb magyar olimpikon jégkorongozó Ordódy Béla, a grafikus, festő- és szobrászművész Manno Miltiades, valamint az első budapesti gőzmalom építőjének a fia, Minder Frigyes.

    A 20-as években megszűnő BTC feltámasztására az ezredfordulón kísérletet tettek, és a BTC-Rákosmente egészen az NB II.-ig jutott, de anyagilag nem tudta finanszírozni a harmadosztályt, és 2002-ben az indulási jogot az Ózdi Kohásznak adta át.

    Magyarország eddigi bajnokcsapatai

    Csapat Bajnoki címek Szezonok
    Ferencvárosi TC 28 1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12,
    1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76,
    1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04
    MTK Budapest FC 23 1904, 1907–08, 1913–14, 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20,
    1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1935–36,
    1936–37, 1951, 1953, 1957–58, 1986–87, 1996–97, 1998–99,
    2002–03, 2007–08
    Újpest FC 20 1929–30, 1930–31, 1932–33, 1934–35, 1938–39, 1945. tavasz,
    1945–46, 1946–47, 1959–60, 1969, 1970. tavasz, 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1973–74, 1974–75, 1977–78, 1978–79, 1989–90, 1997–98
    Budapest Honvéd FC 13 1949–50, 1950. ősz, 1952, 1954, 1955, 1979–80, 1983–84, 1984–85,
    1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91, 1992–93
    Debreceni VSC 7 2004–05, 2005–06, 2006–07, 2008–09, 2009–10, 2011–12, 2013–14
    Vasas SC 6 1957. tavasz, 1960–61, 1961–62, 1965, 1966, 1976–77
    Csepel SC 4 1941–42, 1942–43, 1947–48, 1958–59
    Győri ETO FC 4 1963. ősz, 1981–82, 1982–83, 2012–13
    Budapest TC 2 1901,1902
    Nagyváradi AC 1 1943–44
    Dunakanyar-Vác FC 1 1993–94
    Dunaújváros FC 1 1999–2000
    Zalaegerszegi TE 1 2001–02
    Videoton FC 1 2010–11

    A BTC első két sikere után, a második világháború kirobbanásáig csak három csapat nyert bajnokságot: 1939-ig az MTK 15-ször, a Ferencváros 14-szer, az Újpest FC 5-ször lett a legjobb. A Ferencváros 1903-ban, az MTK 1904-ben nyerte az első bajnokságát. Mindkét bajnoki címhez rögös út vezetett. Abban az időben sok botrány kísérte a még alakuló nemzeti bajnokságot, sok volt az óvás, ugyanakkor a kor szellemének megfelelően lovagias megoldások zárták le a többször hetekig is elhúzódó vitákat.

    A Magyar Kupa-sorozatot 1910-től vezették be, 1912-ben pedig már külföldi edző is dolgozott a magyar bajnokságban. A sportág népszerűsége egyre nőtt, ezért egy-egy külföldi túra után a visszatérő magyar futballistákat ezrek várták a pályaudvaron, sőt színházi előadásokat is szerveztek a tiszteletükre.

    1917 és 1925 között az MTK egymás után kilencszer lett bajnok. Elindult a vidékbajnokság, és elkészült az Újpest Megyeri úti stadionja is.

    1926-ban aztán elindult a profi bajnokság, a szombathelyi Sabaria FC és a szegedi Bástya FC lett az első vidéki csapat az élvonalban.

    Az 1941–1942-es idény volt az első, amikor egy vidéki városból (Szeged: Szeged FC és Tisza Szeged VSE) két csapat is szerepelt az NB I.-ben, majd 1944-ben a Nagyváradi AC az első vidéki csapatként bajnokságot tudott nyerni.

    Az 1946-os idény végén aztán olyan rekord született, amelyet máig nem múlt felül senki. Deák Ferenc, az Újpest (akkor még Szentlőrinc, majd az FTC) futballistája 66 góllal gólkirály lett. Ez nemcsak magyar, de majdnem világrekord is. Egyedül egy amerikai, egy bizonyos Archie Stark volt ennél több gólra képes, de míg Deák 34 meccsen lőtte a 66 gólt, addig Starknak 44 kellett a 67-hez. 1997-ben nem véletlenül kapta Deák az Évszázad Gólkirálya címet.

    Minden idők legtöbb gólt szerző futballistái

       Név Időszak Klubok Gól Mérkőzés Átlag
    1. Szusza Ferenc 1940–1961 Újpesti Dózsa 393 462 0,85
    2. Zsengellér Gyula 1935–1947 Salgótarjáni BTC, Újpesti Dózsa 387 327 1,18
    3. Schlosser Imre 1906–1915,1916–1922,
    1926–1927
    Ferencvárosi TC, MTK 361 258 1,4
    4. Takács II József 1920–1938 Vasas SC, Ferencvárosi TC 359 221 1,62
    5. Puskás Ferenc 1943–1956 Kispesti AC/Bp. Honvéd SE 358 349 1,03
    6. Sárosi György 1931–1948 Ferencvárosi TC 351 383 0,92
    7. Szilágyi I Gyula 1943–1960 Debreceni VSC, Vasas SC 313 390 0,8
    8. Deák Ferenc 1944–1954 Szentlőrinci AC, Ferencvárosi TC,
    Bp. Dózsa
    313 232 1,31
    9. Bene Ferenc 1961–1978 Újpesti Dózsa 303 418 0,72
    10. Toldi Géza 1927–1946 Ferencvárosi TC, Gamma FC,
    Szegedi AK, Zuglói MADISZ
    271 324 0,84

    Az 50-es évek elején jött a kommunizmus és a nagy szakszervezeti támogatási rendszer, és ennek megfelelően egy sor csapat nevét változtatták meg. Az Aranycsapat tagjai a bajnokság meghatározó futballistái lettek, 4,56-ra emelkedett a gólátlag, a Bp. Honvédra és Bp. Bástyára épülő válogatott pedig 1952-ben olimpiai bajnok lett.

    Az 1954-es vb-sokk (Bernben vereség a döntőben) és az 56-os forradalom után lassan visszatért a magyar futballba is az élet. A Vasas 1957-ben lett először bajnok, 1958-ban pedig először fordult elő (a 9. forduló után), hogy három vidéki csapat állt a tabella élén, így: 1. Tatabánya, 2. Haladás, 3. Salgótarjáni BTC. Új tehetségek tűntek fel: Farkas János, Albert Flórián, később pedig Varga Zoltán. 1963-ban a Győri Vasas ETO lett a második vidéki bajnok.

    A Győri ETO 1963-as bajnokcsapata
    A Győri ETO 1963-as bajnokcsapata
    Fotó: Facebook / Régi Győr

    1967-ben a Ferencváros huszadszor lett bajnok, 1970-től pedig a mostanáig alkalmazott, őszi-tavaszi lebonyolításra tért át a bajnoki rendszer. Ettől az évtől a gólkülönbség döntött a sorrendről az addig alkalmazott gólarány helyett.

    1974 tavaszán befejezte az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián, majd 1977-ben Várady Béla 36 góljával Európa második legtöbb gólt szerző játékosaként kapta meg az Ezüstcipőt.

    Legtöbb NB I.-es meccset játszott futballistáink

       Név Időszak Klubok Mérk.
    1. Végh Zoltán 1989–2012 Veszprém, Rába ETO, BVSC, Vasas SC, MTK Hungária,
    Videoton FCF, MTK Budapest, Vasas SC, Ferencvárosi TC
    570
    2. Kuttor Attila 1988–2010 Videoton SC, Győri ETO, MTK Hungária, Videoton FCF,
    Diósgyőri FC, MTK Hungária, Debreceni VSC, Balaton FC,
    Videoton FCF, BFC Siófok, Haladás
    560
    3. Illés Béla 1986–2006 Haladás VSE, Kispest Honvéd, MTK Budapest 540
    4. Szabó György 1965–1983 Tatabányai Bányász 510
    5. Szűcs Lajos 1994– Újpesti TE, Ferencvárosi TC, Lombard Pápa 481
    6. Szusza Ferenc 1940–1961 Újpesti Dózsa 463
    7. Kocsárdi Gergely 1994–2012 Zalaegerszegi TE 458
    8. Gass István 1970–1986 Diósgyőri VTK, Vasas, ZTE 456
       Tóth József 1969–1986 Pécsi Dózsa/PMSC, Újpesti Dózsa, MTK-VM 456
    10. Bíró Sándor 1927–1949 III. Kerületi TVE, Hungária FC, BKSZRT, Újpest FC,
    MTK, III. Kerületi TVE
    450

    A világháború utáni időszakban 1980-ban Bálint László volt az első olyan futballista, aki legálisan külföldre szerződhetett, a belga FC Bruges játékosa lett.

    Pécs és Székesfehérvár adott először két vidéki városként két-két NB I.-es csapatot. Nyilasi Tibor 1981-ben 30 góllal az ötödik magyar ezüstcipős lett, Dunai Antal (1967 – 36 gól), Várady, Fekete László (1979 – 31 gól), és Fazekas László (1980 – 36 gól) után.

    Verebes József Rába ETO-ja lett a harmadik vidéki bajnok 1982-ben.

    Az első fogadási botrány 1983-ban robbant ki, amelyben 55 klub több mint kétszáz játékosa volt érintett, és 1984-ben volt a Honvéd bundabotránya révén az első ilyen nyilvánosságra kerülő ügy. Hogy ennek volt-e szerepe abban, hogy 1985 volt az eddigi az utolsó év, amikor a magyar válogatott kijutott a világbajnokságra (Mexikó, 1986), rejtély.

    Sokan innentől dátumozzák a magyar futball mélyrepülését. Tény, hogy a színvonal mellett az érdeklődés is rohamosan csökkent. 1989-ben próbálták ki először a 3-1-0 pontos szabály, 1993-ban az Újpest csak osztályozóval maradt NB I.-es, majd 1994-ben egy újabb vidéki csapat, a Vác lett a bajnok.

    A rendszerváltás óta 1995-ben volt a legmagasabb az átlagnézőszám, 5852 fő.

    1997-ben az MTK-nak is meglett a 20. bajnoki címe, hogy aztán 2005-től a vidék vegye át a hatalmat: a Debrecen hétszer, a Győr és a Videoton egyszer-egyszer lett első, csak az MTK 2008-as bajnoki címe fért be a fővárosnak.

     

    Az utolsó tíz esztendő legnagyobb botrányai:

    – a Ferencváros 2006-os – mint utóbb a Fővárosi Ügyészség is határozatban kijelentette – jogtalan kizárása. A Fradi csak három év után tért vissza az NB I.-be.

    – a 2012-ben kirobbant bundabotrány, amelyben ismét számos élvonalbeli futballista, sportvezető, játékvezető volt érintett.

    És 110 év után, 2010-ben nem volt először fővárosi dobogós a szezon végén (1. Debrecen, 2. Videoton, 3. Győr).

     

    A magyar futballbajnokság hanyatlását jól mutatja az a tény is, ahogy 70-es, 80-as évektől fokozatosan kikerültünk az európai kupák élmezőnyéből. A Videoton 1985-ben az UEFA Kupa döntőjéig jutott; elődöntőbe tizenegyszer jutott magyar klub, ebből háromszor döntőbe, az 1965-ös Fradi az UEFA Kupa elődjét, a VVK-t nyerte meg. Azóta a Ferencvárosnak és Debrecennek volt egy BL- és egy EL-csoportköre, a Videotonnak meg 2012-ben egy EL-csoportköre. 2013-ban pedig már az augusztust sem érték meg kupacsapataink, ilyen mélyen pedig sosem álltunk.

    Az elmúlt 113 év után itt az ideje, hogy újrakezdődjön egy történelmi század.