Szilárda
0 °C
6 °C

17 év is bőven elég volt belőle

000 TS-Par8186637
2015.06.02. 21:43
Izgalmas detektívregénybe illő végjáték jelentette Sepp Blatter FIFA-elnök uralmának végét, hiszen a váratlan keddi lemondás hátterében a múlt heti svájci akció áll: a helyi rendőrség nyomozói békésen besétáltak Zürich egyik legelegánsabb ötcsillagos szállodája, a Baur au Lac lobbijába, ahol egyből a concierge-hez siettek. Elkérték több FIFA-vezető szobakulcsát, majd az ajtókhoz érve nem rájuk törték azt, csak finom kopogással jelezték a hajnali órán, hogy elvinnék őket kihallgatásra. Hagytak időt, hogy felöltözzenek, összepakoljanak, és hogy a szálloda munkásai az oldalsó kijáratnál lepedőkből rögtönzött folyosót húzzanak fel, hogy ne lássák, kit visznek el.

Nos, Joseph Blatter is valahogy ilyen kényelmesen és udvariasan távozik a világfutball éléről, épp csak azt nem várta meg, hogy a rendőrök beérjenek a lobbiba. A keddi bejelentése ugyanis nem jelenti az azonnali távozását, hiszen csak a rendkívüli elnökválasztás után lehet új elnöke a FIFA-nak. Erre pedig egyes hírek szerint legalább négy hónapot várni kell, mások szerint viszont lehet, hogy csak december és március között tudják kiírni az új kongresszust, tehát 17 éves vezetés után adja át majd helyét valaki másnak, amivel Jules Rimet (1921-54) és Joao Havelange (1974-98) után a harmadik leghosszabb időt tölti a FIFA élén.

Hosszú sportmúlt vezetett ide

Joseph Blatter 1936-ban született a svájci Vispben, és bár sosem sportolt említhető szinten (1948-től 23 éven át játszott amatőr ligákban), elég hamar komolyabb kapcsolatba került a világával, hiszen már 28 évesen a Svájci Jégkorong Szövetség főtitkára lett, majd a Longines óragyárnál lett a sporttal kapcsolatos időmérés igazgatója. Így vett részt az 1972-es müncheni és az 1976-os montreali olimpiák szervezésében is.

De már közben rátalált az igazi hivatására, és 1975-től a FIFA-nál kezdett dolgozni, az első hat évében technikai igazgató, majd 1981-98 között főtitkár, majd azután elnök lett. A 17 éves elnöklése során két dolog kísérte árnyékként a munkáját: őrültségbe hajló reformötletek és a korrupció vádja.

Az előbbi kategóriába tartozó ügyeit bő másfél évvel ezelőtt áttekintettük, de a fontosabb, szerencsére soha be nem teljesült reformelképzeléseit érdemes átismételni. A megválasztása utáni első vb-ra, az 1994-es amerikaira kitalálta, hogy a közvetítő csatornáknak kedvezve két félidő helyett négy negyedre vágva tartanák meg a meccseket, hogy többet lehessen reklámozni. Ez akkor ugyan elsikkadt, de a 2022-es katari vb kapcsán újra felmerült, hogy akár három, egyenként harmincperces harmadra bontva rendezzék a hőségben a mérkőzéseket.

1998-ban a megválasztása után azonnal átszervezésbe fogott volna, akkor azt találta ki, hogy a fantasztikus sikereket elért vb-t négy helyett kétévente tartsák meg, majd az UEFA ügyeibe akart beleavatkozni, legalábbis eltökélt szándéka volt, hogy az európai bajnokságokat átállítsa a februártól novemberig tartó bajnoki idényekre.

A 11-esekkel viszont meglehetősen viharos volt a viszonya: 2004-ben, majd 2007-ben is azzal állt elő, hogy a vb-ken töröljék el már a csoportkörben is a döntetleneket, a rendes játékidő után jöjjön egyből a büntetőpárbaj, majd 2010-ben Franz Beckenbauert kérte fel, hogy az tragikusnak tartott tizenegyesek helyett valami más rendszert találjon ki. A Császár azóta sem oldotta meg ezt a gondot.

Ezek mellett a játékospiacot, a kapuk méretét, a játékvezetést, a női labdarúgók mezeit, de az egyes kontinensekről a vb-kre kvalifikáló csapatok számait is átszervezte volna. De hogy ne csak a rosszat mondjuk, a gólbírót, illetve az év legszebb találat szerző játékosnak járó Puskás-díjat is részben az ő indítványozására vezették be.

Korrupcióban született, korrupcióban bukott

Blatter 1998-ban az UEFA-elnök Lennart Johansson ellen nyert a FIFA elnökválasztásán, 2002-ben viszont a szomáliai szövetség elnöke, Farra Ado azt állította, négy évvel korábban 100 ezer dollárt ajánlottak neki, ha a svájcira szavaz. Szintén 2002-ben vádolták meg azzal, hogy 500 millió dollárt vesztett a FIFA vagyonából hűtlen kezelés, korrupció és hasonló tevékenységek kapcsán, de a vádakat felvető Michel Zen-Ruffinen főtitkár szerint Blatter egy FIFA-bírót is le akart fizetni 50 ezer dollárral, ha az információt szállít neki Adóról. Blattert újraválasztották, Zen-Ruffinennek pedig távoznia kellett a FIFA-tól.

Blatter, úgy tűnik, van tehetsége pénzt keríteni

Blatter a FIFA költségén legyártatott egy filmet 2014-ben, ami leginkább egy remek PR-videóra emlékeztet, csak az elnökök, köztük önnön jóságát emelték ki benne. „Ilyen portrékat a világ távolról legviccesebbnek tűnő, közelről viszont rémisztő diktatúráiban szokás rendelni a főnökről, ahogy gumicsizmában, jóságos mosollyal az arcán simogatja a kis lurkók fejét, és beáll dolgozni ő is a vasgyárba, mert a néppel, a párttal egy az ő útja. A közös szenvedély nem film, hanem egy színes agitpropanyag, amit a ronda díszletek és a ripacskodó színészek még lejjebb húznak a posványba. Soha, senkinek nem szabad megnéznie” – írtuk tavaly nyáron a filmről.

Hasonló helyzet játszódott le több katari vezetővel is. Blatter 1998-ban katari magángéppel utazott világszerte kampányolni, ezt a repülőt pedig nem más adta neki, mint az a Mohamed bin Hammam, aki 2011-ben Blatter kihívója volt. Blatter négy éve is nyert, a katarit pedig korrupciós érintettsége miatt visszaléptették a választás előtt, majd örökre eltiltottak mindenféle futballhoz kötődő ügytől, de annak a Jack Warnernek is távoznia kellett a szervezettől, aki akkor bin Hammam mögé állt, és aki a múlt héten kirobbant botrányban is kulcsszereplő.

Az is beszédes adat, hogy 2010 és 2013 között a FIFA Végrehajtó Bizottságának 24 tagja közül nagyjából a felét hozták kapcsolatba korrupciós ügyekkel – két tagot (a tahiti Reynald Temariit és a nigériai Amos Adamut) ki is kellett zárni a 2018-as és a 2022-es vb-k helyszínéről tartott szavazás előtt, mert lebuktak, amint árulták a szavazatukat a pályázóknak. Mindkét helyszínt, főleg a rabszolgákkal dolgoztató Katart rengeteg kritika érte, a FIFA és Blatter viszont el sem gondolkodott a helyszínek megváltoztatásán.

Blattert egyetlen ügyben sem gyanúsították meg, és a legfrissebb botrányban is csak külső szemlélő egyelőre. Igaz, a pénteki újraválasztása előtt így nyilatkozott egy svájci tévének:

Miért mondanék le? Az azt jelentené, hogy beismerem, rosszat tettem.

A sajtótájékoztatón semmi ilyesmit nem ismert el, pusztán csak bejelentette az újraválasztás után négy nappal, hogy mégsem kívánja folytatni a munkát. Pár órával azután, hogy egy brooklyni bíróságon nyilvánosságra hozott papírok alapján a FIFA jelenlegi főtitkára, Jerome Valcke is kapcsolatba került a bundabotránnyal.

A FIFA-nak erőteljes átalakításra van szüksége

Mélyen elgondolkodtam az elnökségemen és azon a negyven éven, amit a FIFA-nál és ennél a remek sportnál töltöttem. Mindennél többre tartom a FIFA-t és azt szeretném tenni, ami a futballnak és a szervezetnek a legjobb. Úgy éreztem, hogy helyes az újraválasztásért harcolnom és ez szolgálja legjobban a FIFA érdekeit. A választások elmúltak, a FIFA kihívásai viszont nem. A FIFA-nak erőteljes átalakításra van szüksége.

Ezeket már keddi leköszönésekor mondta, nem sokkal később pedig az is elkezdett kiszivárogni, hogy mik lehetnek ennek az átalakításnak az alapjai: átszerveznék a jelenlegi választási rendszert, a Végrehajtó Bizottság tagjait pedig etikai vizsgálat alá vetnék és a hivatali idejüket is maximalizálnák,

Hogy ez valóban így lesz-e, és hogy mikor, az kérdéses. Addig viszont még pár hónapig marad hivatalában az a Sepp Blatter, aki után leginkább csak a korrupcióvádakra emlékezhetünk majd 17 éves elnökségéből. A FIFA számára viszont nehéz időszak jön, hiszen teljesen új fejezetet kell nyitniuk a Blatter-korszak után, ez pedig a svájci lemondásához vezető bortánysorozat után komoly kihívás lesz.