Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Mit szólna Ronaldo, ha megtiltanák, hogy több pénzt keressen?

2015.08.28. 00:52
Komoly reformok előtt áll az orosz futball, a hazai bajnokság színvonalának javítása, illetve az UEFA pénzügyi fair play rendszerének betartása érdekében az észak-amerikai major sportokban alapszabályként elfogadott fizetési plafon bevezetését tervezik.

Az UEFA lecsapott Oroszországra, és a pénzügyi fair play megsértése miatt kizárta a  Dinamo Moszkvát az Európa-liga mostani idényéből. Az európai szövetség szerint Dzsudzsák Balázs volt klubja vétkes a pénzügyi fair play szabályzat megsértésében, a túlzott futballistafizetésekben és a szabálytalan – az egyesületnek indokolatlanul magas támogatást garantáló – szponzori szerződésekben. A klub a döntés után bejelentette, hogy véget vetnek a túlköltekezésnek, az újonnan szabályozott bérpolitikának megfelelően leszállítják a futballisták fizetését, és a jövőben tartózkodnak a túl sokba kerülő játékosok szerződtetésétől.

Az orosz futball régen látott válságát éli, és most helyi futballszövetség elszánta magát, hogy megmenti az orosz futballt: többek között fizetési plafon bevezetését fontolgatják, aminek előkészítésére jó szocialista hagyományok szerint már egy bizottságot is felállítottak.

Sikerülhet-e a klubok között az esélyegyenlőség elve alapján egységes fizetési rendszert bevezetni?

Az orosz szövetség szerint az orosz licenc-szabályzat jelenleg nincs semmiféle összhangban az UEFA pénzügyi fair play-rendszerével, és az orosz klubok eladósodása, a költségvetésének nem ésszerű felhasználása komoly változásokat igényel.

Elvi döntések

  • A 21 éven aluli játékosok havi fizetése nem haladhatja meg a 150 ezer rubelt (2100 euró), és egy szezonban a bónuszokkal együtt nem kereshet többet 10 millió rubelnél (144 ezer euró).
  • A 21 és 23 év közötti játékosoknál 300 ezer rubel (4300 euró) lenne a fizetési plafon havonta, és 15 millió rubel (216 euró) évente, a bónuszokat is beleszámítva.
  • A 23 év feletti játékosok maximális fizetése évi 2 millió euró lenne, beleértve három olyan futballistát, akik az MLS-ben alkalmazott kivétel-szabály szerint ennél többet is kereshetnének.

A klubokra vetítve ez úgy nézne ki, hogy az éves, teljes kiadások (a bérek, beleértve a személyi jövedelem adót) nem haladhatja meg:

  • 2015-ben a teljes bevétel 75%-át
  • 2016-ban a teljes bevétel 70%-át
  • 2017-ben a teljes bevétel 65%-át
  • 2018-ban a teljes bevétel 60%-át

A szabályozást nem betartó klubok komoly szankciókra számíthatnak, az orosz szövetség akár a klublicencet is megvonhatja, vagy visszavonhatja az első osztályban való indulási jogot.

Fizetési sapka a major sportokban


A tengerentúli profi bajnokságokban nagyon komolyan veszik a fizetési sapka betartását. A bajnokságban van egy minimum és egy maximum érték, amely alá, illetve fölé nem mehetnek a klubok az adott évben. Bonyolult, részletesen kidolgozott rendszer, amely külön figyeli a játékosok teljesítményét, a ligákban eltöltött évek számát, és a lejáró szerződésű játékosokat is. A lényege, hogy képtelenség az összes, jól fizetett sztárt összevásárolni, hiszen nem férne be az adott évben a fizetési keret közé. Ezzel is az esélyegyenlőséget megteremtve. Sokszor fordul elő, hogy egy-egy csapat kénytelen legjobb játékosai közül túladni egy-kettőn, hogy a határok közé beférjen.

A sportágaktól függően évről-évre változnak ezek a keretek. Sokszor játékossztrájkhoz is vezetett, amikor a szakszervezetnek a liga vezetőivel, a klubok tulajdonosaival nem sikerült megegyezni. Az NHL-ben például a 2004–2005-ös teljes egészében elmaradt emiatt, de 2013-ban is félszezont játszottak. Az NBA-ben 2011-ben fordult ilyen elő legutóbb. A baseball ligában 1994–95-ben maradt el az idény, az NFL-ben

Azt viszont az orosz szövetség tisztségviselői is elismerték, szinte lehetetlen a Premijer Ligában szereplő nagyobb sztárokat a tervezett havi 2 millió rubeles (29 ezer eurós) fizetési plafon alá hozni, emiatt a kivétel-szabályt lehet alkalmazni, ami a tengerentúlon, az MLS-ban is jól bevált módszer.

Az oroszok a nagyon sok idegenlégiós miatt már bevezették a 6+5 szabályt (maximum hat külföldi lehet egy időben a pályán), aminek az lett a következménye, hogy jó páran elszerződtek az orosz bajnokságból. Legutóbb a Zenitben futballozó José Saloón Rondón, aki a szabály miatt került a kispadra.

Felmerül a kérdés, hogy Oroszországban, de bárhol Európában be lehetne-e vezeti a fizetési sapkát? A jelenlegi feltételek mellett egészen biztosan nem. Hiába hirdette meg az UEFA pénzügyi fair play elvét, a klubok dacolva ezzel még mindig sokszor többet költenek, mint amennyi a bevételük.

Tavaly a PSG és Manchester City volt az a két futballklub, amivel az európai futballszövetség példát statuált, és arra kényszerítette őket, hogy korlátozzák a költéseiket. A City idén mégis angol rekordpénzért vett csatárt, és a PSG is egy vagyont fizetett Di Maríáért.

Kivétel-szabály az MLS-ben


A tengerentúli futballbajnokságban is - a többi major sporthoz hasonlóan - fizetési sapka működik. A legfontosabb momentum, hogy egy játékos maximálisan 436 250 dollárt kereshet egy évben. Minden csapatnak 28 fős kerettel kell rendelkeznie, ebből húsz játékos fizetése összesen nem haladhatja meg a 3 490 000 dollárt. A kivétel-szabálynak (korábban Beckham-szabálynak is nevezték, éppen az angol sztár érkezésekor alkották meg, évi 6,5 milliós garantált fizetéssel) köszönhető, hogy olyan sztárok, mint például Kaká, Steven Gerrard, Frank Lampard, Andrea Pirlo is ebben a bajnokságban futballozhat.

Ennek a lényege, hogy minden klub megnevezhet három olyan játékost, akinek a fizetése meghaladhatja a fenti határt. Így például ebben az idényben Lampard 6 millió, Pirlo 2,3 millió dollárt keres a New York Cityben. Kakának 7,167 milliót fizet az Orlando, Sebastian Giovincónak 7,115 milliót a Toronto, Giovani dos Santosnak 4,1-et a Los Angeles Galaxy. A kluboknak kötelességük ezeket - az úgynevezett Desginated Players - a játékosnévsort közre adni, és az év közben ezeken már nem változtathatnak. A kivételezett játékos gyakorlatilag bármennyit kereshet, de korától függően bizonyos összeggel (de nem többel mint az egy játékos maximális keresete) csökkenti a fizetési sapkát

Ha a Premier League-t figyeljük a 2015–2016-os idényben a Chelsea 572,25 millió euróval a legértékesebb klub lett, míg az újonc AFC Bournemouth 49 millió euróval a legkevésbé értékes. Óriási a különbség, hiszen ha például az NHL 30 csapatát vesszük figyelembe, akkor a fizetési plafon az októberben induló idényben maximum 71,4 millió, minimum 52,8 millió dollár lehet, azaz a legkevesebb a legtöbbnek közel a 

74 százaléka, míg ez az arány a PL-ben döbbenetesen kevés, csak 8,5 százaléka.

Ahhoz, hogy egyáltalán a fizetési sapkát csak elvi szinten az európai futballban be lehessen vezetni, a klubok anyagi hátterét közel azonosra, de legalább 60-70 százalékos szintre kellene hozni.

Az európai labdarúgás anyagi hátterét nagyban befolyásolja az adott országban a televíziós közvetítések jogdíja, a Bajnokok Ligájában, az Európa Ligában történő szereplés után keresett összegek, a mezszponzorok, a tulajdonosi háttér.

A lenti táblázat alapján is nehezen elképzelhető, hogy valaha is közel azonos szintre lehet hozni egy európai topbajnokságban szereplő csapatok anyagi szintjét. Addig a fizetési plafonról csak elméletben érdemes gondolkodni.

Különbségek a legtöbbet és a legkevesebbet érő klubok között

Bajnokság Ország Maximum Minimum Arány
Premier League angol 575,25 49,00 0,085
Bundesliga német 568,10 18,75 0,033
Ligue 1 francia 406,15 13,00 0,032
Serie A olasz 369,60 24,73 0,066
Primera División spanyol 761,50 23,40 0,030
Premijer Liga orosz 196,40 11,65 0,059
Eredivisie holland 97,80 6,00 0,061
Liga NOS portugál 180,65 8,25 0,045
Bundesliga osztrák 50,30 6,38 0,126
Synot Liga cseh 24,90 2,98 0,119
Liga 1 román 28,80 6,88 0,238
OTP Bank Liga magyar 10,93 3,70 0,338

az adatok a transfermarkt.de alapján