Menyhért, Mirjam
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A meccs, ami a térképre rakhat bennünket

D  YT20150907031
2015.10.08. 18:56
Az eddigi nyolc Eb-selejtezőn egy darab góllal végződő támadása volt a magyar futballválogatottnak, amely inkább csak pontrúgásokból volt eredményes. Feröer ellen is leginkább erre a fegyverre számíthatunk. Harcos, küzdős, várhatóan nem látványos meccsen kell a győzelem, ami kis szerencsével a jövő évi Európa-bajnokságra vihet bennünket.

Jó egy hónappal ezelőtt, még a románok elleni válogatott meccs előtt azt írtuk, hogy ha egy futballmérkőzést a magyar közvélemény és a válogatott felfokozott hangulatban várt az elmúlt harminc évben, akkor csak egyszer nyertünk mindössze.

Szeptember elején aztán a románokat sem vertük meg, de akkor igazából a cél nem is az volt, hanem a kockázat kerülése és a döntetlen. Most, Feröer ellen kizárólag a győzelem segít, és ezt nemcsak mindenki tudja, de ki is mondja: valahogy nyerni kell.

Az F csoport

1. Észak-Írország     8  5  2  1  12-6  17 pont

2. Románia            8  4  4  -   7-1  16

3. MAGYARORSZÁG       8  3  4  1   6-4  13

4. Finnország         8  3  1  4   7-8  10

5. Feröer szigetek    8  2  -  6   5-12  6

6. Görögország        8  -  3  5   2-8   3

 Az utolsó két forduló programja:

 október 8.:

  • MAGYARORSZÁG–Feröer szigetek 20.45, Észak-Írország–Görögország 20.45, Románia–Finnország 20.45

október 11.:

  • Görögország–MAGYARORSZÁG 18.00, Feröer szigetek–Románia 18.00, Finnország–Észak-Írország 18.00

Futball-láz ugyanakkor messze nem annyira érzékelhető, mint egy hónapja vagy az utóbbi idők bármelyik éles tétmeccsénél, hiszen mégiscsak a félprofi játékosaival érkező, nem jegyzett Feröer a rivális.

Ugyanakkor ez az a Feröer is, amely eddig várakozás felett szerepelt, hiszen történetében még egyszer sem fordult elő, hogy két meccset is megnyerjen egy selejtezőcsoportban. Amikor az észteket négy éve legyőzték (2-0), óriási volt az öröm az országban, most pedig nemcsak hazai pályán, de még idegenben is nyertek, mindkétszer a görögöket múlták felül.

Feröer ettől természetesen még nem vívta ki a mindig mindenkire mindenhol veszélyes jelzőt, de már rutinból nem is fogja őket az élmezőny sem négy vagy öt góllal megverni. A németeknek, a svédeknek sem sikerült még az előző szériában, a mostaniban pedig két 1-0-s (Finnország, Románia), valamint egy egy 2-0-s (Észak-Írország) vereségük van idegenben a már említett athéni győzelem mellett.

Masszív a védekezésük, ennyi az eredményekből rögtön kitűnik, szeretnek ütközni és harcolni, a játékot nem színezik, de az utolsó percig küzdenek.

Egy gólt kellene valahogy begyötörni nekünk is, ami még akkor sem lehetetlen, ha emberemlékezet óta nem álltunk fel úgy, hogy topligás játékos ne legyen még a keretben sem.

A sors a magyar válogatott kezére játszott, hiszen három feröeri alapember épp mostanra gyűjtötte be a sárga lapjaik miatti eltiltást. Írjuk ide a neveket, még ha nem is feltétlenül ismerősek: Benjaminsen, Hendriksson és Hansson.

Az első a 37 éves csapatkapitány, a második a Köbenhavn légiósa, aki a görögök ellen betalált, a harmadik a szintén dán Vendsyssel légiósa, és a görögök elleni győztes gól szerzője.

Hendriksson amúgy a Koppenhágában mindössze hat percet kapott idén, de azért az életrajzában elég jól mutat a csapat neve, hiszen egy dán élcsapatról van szó, amely a nemzetközi kupák főtábláján is megfordult már. Most éppen nincs ott. Hansson a másodosztályú dán csapatban viszont rendre kezdő.

Mindez azt feltételezi, hogy ha a legjobbak hiányoznak, akkor náluk gyengébb képességű játékosok futnak majd ki ellenünk.

A legnevesebb játékos talán a 21 éves, 197 centi magas, színes bőrű Sonni Nattestad, ő is Dániában játszik, az előző szezonban Midtjylland védője volt, de az EL-főtáblán szereplő csapat az idén kölcsönadta a Vejlének, ahol viszont még nem mutatkozott be.

Ne ámítsuk magunkat, nem vár könnyű meccs ránk

A feröeriek ugyanis szervezetten védekezni megtanultak, ami a mai futballnak az alapja.

Egy gól kell ellenük, ami látva a mieink támadásokhoz való viszonyát az egész sorozatban, nem lesz könnyű. A finnek elleni hazai győzelmet leszámítva, a másik nyolc meccs alatt nem volt tudatos támadásunk, amit góllal fejeztünk be. Akkor Lovrencsics beadására Gera érkezett a legjobb ütemben, és a kapuba fejelt két védő között.

 
Az összes többi találatunk pontrúgás után jött. Persze senki sem lesz boldogtalan, ha ezúttal is egy szöglet után érkezik a fejes.

Az előző két meccsen nem látszott, milyen támadásokat szeretnénk, mert a védekezés volt a fontos. A nyáron kinevezett Bernd Storck kapitány ideje nagy részét ugyanis a védekezés tökéletesítése tette ki, a most kapott pár napban kellene valamit kitalálnia, ami gördülékeny akciók vezetéséhez elég lenne.

Ne szaladjunk előre, kezdjük hátul, hogyan állunk ki.

A kapuban várhatóan Király Gábor kapja meg a lehetőséget. A védelemben nem lenne ok változtatásra, mert a Fiola, Juhász, Kádár, Leandro négyes megbízhatónak látszik, csakhogy Leandro eltiltás miatt nem játszhat, így a belfasti gólszerző Guzmics jöhet be Juhász mellé, Kádár pedig kikerülhet a bal oldalra.

A középpályán Tőzsér és Elek összeszokott párost alkotott, és nyilván 4-2-3-1-es hadrendről beszélünk most, ezt szinte biztosan megbontja Storck, mert Tőzsér második gyerekének születése miatt kimenőt kapott.

Nagy Ádámot már Belfastban betette, ha az U21-es csapathoz kíván nyúlni, ő a kézenfekvő megoldás. 

A támadásokért felelős játékosok jó formában vannak, góljaik miatt önbizalommal telve érkeznek, és most elöl lehet variálni a felállást.

Az USA-ban megtáltosodó, fontos gólokat szerző Németh Krisztiánt ki lehet vonni az egyik szélre, Dzsudzsákot a másikra, a csatár mögött Gera kaphat lehetőséget.

A Legia Varsóban rekordokat döntögető Nikolics biztosan kezdeni fog a kapitány szerint – ezt már szerdán kijelentette –, ami akár egy kétcsatáros játékot is feltételezhet.

Ha így lesz, Böde Nikolics mellett megmutathatja, hogy nem csak a hazai védők mellett képes villogni. Fontos lesz, hogy fizikai erejét kihasználva visszafejelje a labdákat, hogy állandóan párharcokat vállaljon. A Željezničar elleni EL-meccsen simán kitolták, megelőzték, most azért annál lényegesen többet lehet várni tőle, akár brusztolásban is.

Erre tippelünk, így állunk fel:

  • Király – Fiola, Juhász, Guzmics, Kádár  Nagy, Gera  Németh (Lovrencsics), Nikolics, Dzsudzsák  Böde 

A legnagyobb gond még mindig az, hogy Dzsudzsákon és Gerán kívül mástól nem várhatóak a helyzetet, ziccert teremtő kulcspasszok, egyszerűen nincs is más, aki pontosan oda tudja rúgni a csatárokhoz a labdát.

Mivel a középpályán nincsenek virtuóz játékosaink, nem igaz a megállapítás, hogy az első gólig lesz csak nehéz a meccs, mert utána is nehéz lesz, csak másként. Akkor is fegyelmezetten kell játszani, visszazárni.

Fizikailag persze mindenképp megerőltető 90 perc vár a magyar csapatra, mivel azonban egy győzelem tényleg kaput nyithat, megsokszorozhatja az erőket.

A győzelemmel a harmadik helynél rosszabbak már biztosan nem lehetünk, vagyis megvan az áhított pótselejtező. Sőt, ha Belfastban a görögök nem nyernek, az automatikus kijutást jelentő legjobb harmadik helyért is kedvező esélyekkel indulunk csatába. Erről bővebben itt írtunk.

A görögöknél is a harmadik kapitány, Kósztasz Cánasz vezeti a csapatot, aki ráadásul sejti, hogy megválnak tőle a sorozat után, mert a német Bernd Schusterrel elég komolyan tárgyal a szövetség. Az sem valószínű tehát, hogy Cánasz most kezdi el építeni a jövőt a következő kvalifikációra. A játékosok csak azért pedig nem hajtanak, hogy a jövő részesei legyenek, mert most nem tudják megalapozni a helyüket.

Az északírek ünnepre készülnek

Ettől még, ha a görögök összekapnák magukat, simán verhetik az északíreket, mert már ellenünk is igazolódott, hogy az északírek semmi különöset nem tudnak, ráadásul a kapura egyedüli veszélyt jelentő emberüket, Laffertyt eltiltás miatt elveszítették .

Eddig a 12 gólból 7 az ő nevéhez fűződik, vagyis érzékeny veszteség a kiesése. A lelkes és történelmi továbbjutásra készülő közönségüket – ők is harminc éve voltak a vb-n – persze legalább egy ponttal szeretnék megajándékozni, és az egy pont nekünk is üdvözítő lehet. Részint, megközelítjük őket, a görögök pedig valószínűleg már nem mozdulhatnak el a hatodik helyről, és a legjobb harmadik hely köztünk és az ukránok közt dől el. Miközben még a másodikra sem vagyunk esélytelenek. (Ha az északírek nyernek, kint vannak, a görögök pedig biztosan utolsók.) 

Vissza is kanyarodhatunk, miért kulcsmeccs a csütörtöki, és ezért is furcsa, hogy mégsem akkora a várakozás.

Ezen az egy meccsen a magyar futball óriásit nyerhet.

Harminc év után először juthat el a válogatott nagy tornára, ami ösztönzést adhat a szülőknek, gyerekeknek, hogy mégis komolyan is érdemes foglalkozni a futballal. Bár az edzők megújulása még így is elkerülhetetlen és sürgető, hiszen az akadémiák azt mutatják, a szakma maximum csak érintőlegesen közelíti az előrevivő utat. 23 év alatti játékos várhatóan egy lesz a kezdőben, és a jövő egyelőre nem látszik.

De ez már egy olyan kérdés, amin később is ráérünk gondolkodni. Addig marad a szurkolás, hogy jól pattanjanak a labdák, és bízzunk a szerencsében, ami Belfastban elpártolt tőlünk.