Jön Izland, óriási szívvel az is meglehet
A futball Európa-bajnokság első csoportkörének legnagyobb meglepetései az F-csoportban voltak, Magyarország legyőzte Ausztriát (2-0), ami több mint ötszörös pénzt ért a fogadóirodáknál. Ezek után a topfavorit Portugália nem tudta legyőzni Izlandot (1-1).
Ezzel most Magyarország csoportelső, ami a legszebb álmokat is felülmúlja, és az egész Eb-mezőnyben a legközelebb állt ahhoz, hogy a harmadik gólt is belője. 2-0-ra rajtunk kívül csak az olaszok és a németek nyertek, nagyobb győzelme senkinek nem volt.
A kétgólos siker persze még így is nagyszerűen jön majd a végső elszámolásnál, ha majd esetleg a gólarány számít.
Ne matekozzunk egyelőre, de azért rögzítsük: ha Portugália legyőzi Ausztriát, a magyar válogatott pedig legalább egy pontot szerez Izland ellen Marseille-ben szombaton – ahová még több magyar várnak –, akkor szinte biztosan továbbjut (ha nyer, biztos továbbjutó). Csak az a kérdés, hányadik helyen, mert 4 ponttal így, hogy a hatból négy csoportharmadik is tovább megy, kvázi lehetetlenség kiesni.
Magunk is feszegettük már sokszor azt a kérdést, hogy nem túl nívós bajnokságból érkező játékosok, vagy külföldön periférián lévő futballisták hogyan tudnak versenyre kelni tizenkét Bundesliga-játékossal.
Bernd Storck és az egész magyar válogatott higgadtan és mértéktartóan értékelte a győzelmet, ebből a szempontból is.
Sokat dolgoztunk az elmúlt három hétben, a játékosok kitolták saját határaikat. A másik oldalon 7 sztár volt, de a futballban sok minden megtörténhet. Nem számít, milyen klasszisok vannak a az ellenfélnél, ha van egy erő, ami ezt ellensúlyozza. Óriási szívvel a második győzelem is összejöhet.
Nála nem számított soha, hogy mennyi idős egy játékos, csak a teljesítmény dönt. A folytatásban is így lesz. Storck a Herthában mindig robbanékony és fitt állapotba tudta hozni a játékosait, ezúttal is erre volt szükség.
És persze pályán hagyta Szalait, és Stieber behozatala is tökéletes húzásnak bizonyult. Pedig az elején nagyokat fújtatott, amikor az osztrákok jól gyorsították fel a játékot.
Amikor Gera Zoltántól azt kérdeztem, hogy ez a legnagyobb győzelme-e, nem mondott határozott igent, de azt azért megemlítette, az elsők között van. Egy mosollyal arra is utalt, hogy a legnagyobb győzelem akár szombaton is jöhet. Nemcsak a szurkolók, ők is ki voltak éhezve egy ilyen sikerre.
„Megjött az étvágyunk. Egy ilyen meccs után kinek ne jönne meg. Nem kezdtünk jól, ha Alaba lövése bemegy, akkor minden másként alakulhat. A szünetben megbeszéltük, hogy feljebb kell mennünk, hittünk benne, hogy meglesznek a lehetőségek.
Elérzékenyültem az elején, amikor ezt az odaadást láttam a drukkerektől. Ilyen hangulatban nagyobb egy játékos önbizalma. Ezt teljesen természetes. Pár száz ember előtt nem olyan könnyű jól teljesíteni.
Viccesen megjegyezte a 37 éves középpályás, mivel gyerekkora óta ilyen sikerre vágyott, nem lesz gond a regenerációval, és egyébként is fiatalokból áll a csapat, ő is fiatalnak érzi magát.
Guzmics Richárdnak azt vetettem fel, ez volt-e A MECCS az életében, amelyiken játszott. Először szabadkozott, mert nem volt elégedett a teljesítményével. Amikor hozzátettem, hogy a körítésre, a hangulatra is gondolok, akkor javított. És elfogadta, hogy ez volt élete fontos győzelme.
Szalai Ádám és Dzsudzsák Balázs arra tért ki, nagyon szép ez a győzelem, de még felesleges lenne a továbbjutás egyik várományosáról beszélni. Szalai megpróbál kívülállóként tekinteni a csoportra.
„Mi mindvégig hittünk magunkban. De arra azért egyiken sem számíthattunk, hogy megáll a körúton a forgalom. Nem szeretnék álszenteskedni sem, ez a siker nagyon sokat jelentett mindannyiunknak, és megadta az esélyt a továbbjutásra. Tudjuk a múltat, ismerjük a szurkolók futballimádatát. Köszönjük nekik, hogy itt voltak, és bízom abban, hogy még többen jönnek a folytatásra. Vannak még terveink” - magyarázta Dzsudzsák.
Ő is azt tartotta fordulópontnak, hogy a második félidőben feljebb kezdték a védekezést. Az osztrákok elszámolták magukat, nem tudták zavarba hozni őket.
Stieber Zoltántól azt kérdeztem, hogy melyik gól a kedvence? Az, amit a finneknek lőtt jobbal, kapásból, vagy ez, amelyiknek szintén jobbal, de alápörgetett. Hiszen ő alapvetőn bal lábas játékos.
„Egy tervem volt, minél közelebb vinni a kapushoz a labdát. A megoldás megvolt, ahogy a tizenhatost átléptem. Elhatároztam, hogy nem lepasszolom, hanem alápörgetek. Csodálatos érzés volt, amikor Helsinkiben bevágtam. De ez. De ez talán egy fokkal jobb. Pláne, hogy ott mögötted épp most ismétlik a tévében. Remélem viszont, hogy sokáig nem ismétlik, mert jön Izland. Hátha ott is összejön valami. És akkor majd arról is beszélhetek.”
Lang Ádám azt mondta, nem véletlen az, hogy a hazai élvonalból érkezők is bírják a tempót. Azt gondolja, a képzés ugyanaz, utána elég sok minden fejben dől el, hogy tud-e alkalmazkodni egy játékos, amikor már nagyobb a tempó.
„Volt azért így is egy meleg helyzet, amikor Jankóval együtt érkeztem a labdára, kicsit elcsúsztam. Szerencsére nem lett nagy baj belőle, mert Harnik nem tudta berúgni, hanem a saját kezére lőtte. Fújtam egyet, igen, hogy ezt megúsztuk, de többre nem volt idő, mert jött egy szöglet. Janko ravasz csatár, mindig próbált úgy helyezkedni, hogy a periférián kívülre kerüljön. De talán megoldottam a feladatot.”
Szombaton Izland az ellenfél, kemény és jól kontrázó csapat. Dárdai ellenük kevesebb esélyt adott. Meglátjuk, igaza lesz-e.