Aliz
6 °C
14 °C

Kiderült, miért Orbán focicsapata kapta a legtöbb taós támogatást

2017.02.21. 16:30 Módosítva: 2017-02-22 06:56:29

A Reggeli Start egyik mai vendége Bánki Erik volt, az MLSZ elnökségének tagja, aki a Fidesz országgyűlési képviselője és a gazdasági bizottság elnöke. A beszélgetésből számtalan érdekesség kiderült, például a látvány- és csapatsport támogatások különös eloszlásával kapcsolatban, vagy hogy mikor várhatók piaci viszonyok a magyar futballban.

Megtudhattuk például, hogy a felcsúti Puskás Akadémia miért kapott eddig minden más csapatnál több támogatást

„Nyilvánvaló, hogy a támogatások nagy mértékben mentek Felcsútra, de ennek az az oka, hogy

ők voltak az elsők, akik erre a lehetőségre reagáltak. A felcsúti akadémia volt az első, ami stadionfejlesztésben gondolkodott, és a kiszolgáló létesítményeit megtervezte.

Azt gondolom, hogy ez indokolta, hogy a felcsúti akadémia az elsők között volt, aki a legnagyobb támogatásokat kapta."

Mindez egészen új magyarázat ahhoz képest, amit eddig mindenki tudott, nevezetesen, hogy a Puskás Akadémia stadionját és egyéb fejlesztéseit azért építették a kezdetek kezdete óta taós forrásból, hogy a miniszterelnök elmondhassa, az ő csapata nem közpénzből építkezik. (Aztán persze kiderült, hogy a taós források is annak számítanak, de ez különösebben azóta sem befolyásolta az érintettek kommunikációját.)

Abba meg inkább ne is menjünk bele, hogy mitől lehetett annyira felkészült a Puskás Akadémia, hogy a törvény megszületésének pillanatában már kész tervekkel várta a milliárdokat.

Ám itt még nem volt vége a meglepetéseknek, ugyanis Bánki Erik azzal folytatta, hogy mindez csak átmeneti állapot, mert ahol korábban kezdtek fejleszteni, ott hamarabb elkészül a szükséges infrastruktúra, és lehetősége lesz a többieknek felzárkózni:

„Ha megnézed a jövő évi taós fejlesztéseket, akkor a Puskás Akadémia esetében már nem lesz infrastrukturális fejlesztési igény, tehát ilyen módon ezek a fejlesztések idővel kiegyenlítődnek."

Amiben egyrészt ugye az a gyönyörű, hogy a Felcsút éppenséggel a legutóbbi támogatási időszakban kapta az eddigi legnagyobb támogatását taóból (3 milliárd forint), természetesen infrastruktúrafejlesztésre. Vagyis nem úgy tűnik, mintha az igények kifutóban lennének.

Másrészt jelen állás szerint a 2016-2017-es volt a tao-program utolsó támogatási időszaka, mivel az Európai Unió ebben a formában 2017-ig engedélyezte a program működését.

Természetesen már több helyről is jelezték, hogy a taónak így vagy úgy, de mindenképpen lesz folytatása, ám a TAO 2 nagy valószínűséggel nem a fejlesztésekre fókuszál majd, hanem az infrastruktúra fenntartásához nyújt forrásokat. Merthogy épp azért van rá égető szükség, mivel a legtöbb egyesület pillanatok alatt belerokkanna a nagy lelkesen véghezvitt fejlesztések fenntartásának költségeibe.

Azaz tényleg valószínű, hogy a Puskás Akadémia jövőre nem fog az infrastruktúrafejlesztésre taózni, csak fenntartásra, éppen úgy, ahogy a többi csapat sem.

A beszélgetésben Bánki Erik emellett megvédte Mészáros Lőrinc és a magyar állam eszéki labdarúgásért tett erőfeszítéseit, mondván hogy ez a beruházás kitörési lehetőséget biztosíthat a környékbeli magyaroknak, akikből aztán még horvát vagy magyar bajnokságban szereplő futballista is lehet, "vagy akár még magyar válogatott is, azt se zárjuk ki".

Szó esett még a magyar bajnokságban szereplő fiatalokról is:

"Élharcosa voltam annak a szabályozásnak, hogy először egy, most pedig már kettő 20 év alatti játékost kötelező szerepeltetni a csapatokban. Nyilvánvaló, hogy ez most már egy olyan szívóhatást jelent az utánpótlásbázisok felé, hogy egyelőre nincs több olyan utánpótláskorú labdarúgónk, akit az NB I. vagy az NB II. megkíván."

A "kötelező szerepeltetni" az természetesen azt jelenti, hogy aki nem tartja be az kevesebb pénzt kap a központi bevételekből, de ettől még nyugodtan fel lehet állni a magyar bajnokikon akár 11 nyugdíjassal is.

Külön érdekesség, hogy minden kedvező folyamat és szívóhatás dacára az első tavaszi fordulóban pályára lépő 10 NB I.-es csapat közül négyben egy másodpercet sem kaptak a szabálynak megfelelő korú játékosok, és mindössze két olyan együttes volt, ahol sikerült maximálisan megfelelni az elvárásoknak.

Ami szépen mutatja, hogy a klubok egész jól elélnek az alapvetően központi támogatásokból az ekképpen kereshető összegek nélkül is. De vajon mikor beszélhetünk majd üzleti alapú magyar futballról?

Bánki szerint ennek is el fog jönni az ideje. A politikus szerint a taó-törvény benyújtásakor az volt a cél, hogy "10 év alatt tudjunk eljutni odáig, hogy kialakuljon a sportgazdaság, magyarul legyenek olyan cégek, vállalkozók Magyarországon, akik piaci alapon és érzik, értik azt, hogy érdemes a futballba pénzt rakni".

Az első öt éves szakasz most zárul le, ebben megtisztult a magyar futball a rossz, szélhámos tulajdonosoktól, illetve az infrastruktúrafejlesztés is a vége felé közeledik,

tehát minden együtt áll ahhoz, hogy a következő ötéves taóciklus végére az elsőosztályú és a másodosztályú klubok piaci alapon tudjanak működni Magyarországon."

Aztán persze ne legyünk nagyon meglepve, ha majd a piaci alapokra is a Felcsút készül fel a legjobban és leggyorsabban, és ezért annyi piaci alapú tulajdonosa meg szponzora lesz, mint senki másnak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?