Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Lex Felcsút: törvény segít Orbán csapatának eltitkolni a milliárdokat

2017.06.27. 16:55 Módosítva: 2017.06.27. 20:04

Miközben mindenki arra figyelt, hogy a röplabda is bekerült a társasági adóból támogatható sportágak közé, a vonatkozó törvényjavaslat egy apróbb, de annál fontosabb módosítása lényegesen kevesebb nyilvánosságot kapott.

Pedig az MNO által kiszúrt kétsoros bekezdés csak elsőre tűnik kevésbé izgalmasnak, mint az, hogy a javaslatot benyújtó képviselő, Bánki Erik (Fidesz) felesége egészen véletlenül bizottsági elnök a Magyar Röplabdaszövetségnél.

A kétsoros bekezdésből ugyanis szorgos kezek gondosan kihúzták a "közhasznú" kifejezést, azaz mostantól nemcsak a "közhasznú" alapítványok taózhatnak, hanem erre bármilyen utánpótlás-neveléssel foglakozó alapítványnak joga van. Azaz Magyarország leghíresebb, legnagyobb és leggazdagabb alapítványának, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak sem kell majd a jövőben közhasznúnak lennie, hogy tovább gyarapíthassa az eddig realizált, mintegy 12,2 milliárd forintos taós bevételeit.

A változtatást a kormányoldal lényegében formaságnak minősítette, egyszerű harmonizációnak a sporttörvény egyik pontjával. Apróbb probléma a magyarázattal, hogy ez a pont öt éve ott van a Sporttörvényben, a TAO-törvényt pedig ezalatt többször is módosították, mégsem zavart senkit a diszkrepancia.

Most viszont, hogy a miniszterelnök felcsúti alapítványa az utolsó szalmaszálakba kapaszkodva, a Kúriáig elmenve próbálja meg eltitkolni, mire és hogyan költötte el ezt a rengeteg sok pénzt, hirtelen aktuális lett a probléma. Legalábbis ezzel magyarázta a sajtó a módosítást, bár szerintünk valószínűbb, hogy a Fővárosi Ítélőszék indoklása ijeszthette meg a FUNA-t.

Egyáltalán nem biztos, hogy a módosítás a taós pénzek eltitkolásáról szól. Felcsút legalább annyi pénzt kap adományokból, ám ezen összegek felhasználásáról végképp nem tudni szinte semmit.

Maximum annyit, amennyit közhasznúságuk okán eddig kénytelenek voltak nyilvánosságra hozni. Mivel a közhasznúság egyik feltétele, hogy az alapítvány minden üzleti évben közzétegye közhasznúsági mellékletét és főként pénzügyi beszámolóját. Ezekből lehetett még úgy-ahogy rálátni a FUNA pénzügyeire, beleértve a hozzájuk érkező évi 1-2-3-4 milliárd forintnyi adományra, legalábbis eddig.

A beszámolókból túl sokat így sem lehetett megtudni, ám ez a helyzet gyökeresen megváltozna, ha a Budapesti Ítélőszéken múlna. A DK által indított közadat-igénylési perben ugyanis a másodfokú ítélet arra hivatkozva kötelezte a kért adatok kiadására a felcsúti alapítványt, hogy az alapítóirata szerint máig közhasznú szervezetként működik.

A Fővárosi Ítélőszék ítélete egyben azt is jelentette, hogy közhasznúsága okán az alapítványnak nem csak a taós, de valamennyi bevételével részletesen el kell számolnia.

Ez legfőképp a magánadományokból érkező pénzek miatt érdekes, amik Felcsút esetén még a taós bevételeket is meghaladják, mintegy 13 milliárd forintot tettek ki eddig.

Az kevéssé valószínű, hogy a Kúria szembemenve az eddigi ítéletekkel arra jutna, hogy a tao nem közpénz, főként, hogy a Fővárosi Törvényszék az utóbbi hónapokban a DK által a Vasas és a Fradi ellen indított perben is kimondta, hogy bizony az. Annak viszont megvan a realitása, hogy a FUNA elhagyva a közhasznúságot, legalább attól a kötelezettségétől megmeneküljön, hogy az adományként érkező milliárdok sorsáról részletesebben számot kelljen adnia. Sőt, hogy egyáltalán azt tudhassuk, mennyi pénz érkezik ebben a formában Felcsútra.

Azt pedig, hogy egyébként mennyire átlátszó és cinikus a kormány "nem közpénz" álláspontja a taóval szemben, elég egyértelműen mutatja, hogy maga Magyarország Kormánya nevezte a taós támogatási rendszer forrásait közpénznek, amikor az elfogadtatása mellett érvelt Brüsszelben.