Frigyes
17 °C
25 °C

Miért hagyja a bíró, hogy az arcába üvöltsenek?

GettyImages-983826282
2018.06.26. 14:27 Módosítva: 2018-06-26 14:27:16

A Portugália–Irán vb-csoportmeccs 1-1-es eredménye végül nem befolyásolta a továbbjutást, az ázsiai csapat kiesett, a futball pedig összességében nyert a portugálok továbbjutásával. Irán egy öngólból és tizenegyesből érte el két vb-gólját.

Riasztó tünetek jöttek elő ugyanakkor a meccsen, amikor a paraguayi Enrique Cáceres játékvezető próbált rendet tartani a pályán. Nagyjából érezhető 12 verseny nap után, hogy ebben a formájában nem fenntartható a videóbírózás.

Ne szaladjunk ennyire előre. A meccset Szabó Zsolttal elemeztük, aki a legtöbb hazai élvonalbeli mérkőzést teljesítette nyári visszavonulásáig. Korábban a FIFA-keret tagja is volt.

Az első félidőben még kellő eréllyel próbált fegyelmezni Cáceres, mind verbálisan, mind eszközökkel. Guerreiro sárga lapja teljesen rendben volt a 32. percben, a vesszőfutása a második félidőben jött.

A bíró ugyanis nem ítélte meg azonnal Ronaldo felrúgását, nagyvonalúan továbbot mutatott, miközben teljesen egyértelmű volt a szabálytalanság, ráadásul a tizenhatoson belül.

Az eset után rászóltak a fülére (Video Assistant Referee, vagyis VAR), menjen ki a videóhoz, mert gyanús a szituáció.

Odament, felülbírálta önmagát, és befújta a büntetőt. Az igazi tűz ekkor jött. A szabálytalankodó iráninak (Hajsafi) sárgát adott, az egyik legjobban reklamálónak (Azmoun) szintén.

Ijesztő volt látni, ahogy az irániak csoportosan lerohanták a sporit.

Öten-hatan állták körül, miközben ő próbált a büntetőpont felé közelíteni, igazi kocsmai jelenet volt.

„Ez az úgynevezett mobbing. Ilyenkor a játékosok megpróbálják a játékvezetőt befolyásolni azzal, hogy lerohanják. Azt minden focista tudja, hogy a játékvezető ritkán változtatja meg az ítéletét, de ez a taktika nem is az adott esetnek szól, hanem egy későbbi esemény megítélésének. Ugyanis előfordulhat, hogy ha ilyen nyomásnak van kitéve a játékvezető, akkor a következő nagyobb súlyú döntésnél az úgynevezett könnyebb ellenállás irányába megy, nem teszi ki magát ugyanilyen támadásnak, és a korábban nyomást gyakorló csapat javára ítél. Elfogadhatatlan volt az irániak reklamálása. Nagyon rosszul néz ki a futballpályán az ilyesmi.

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy ha ezt a játékosok megengedik maguknak a vb-n, mi fog történni egy megye II.-es meccsen?

Komoly felelősség ez, mert példát mutat az egész labdarúgásnak – de ez rossz példa. Ebben az esetben egyáltalán nem lett volna túlzás a piros lap. Az UEFA sokkal keményebben szankcionál, Európában az ilyen eseteket tűzzel-vassal irtják. A FIFA elnézőbb, noha ott is kiadott irányelv, hogy nem lehet közelről a bíró arcába üvölteni. Nem tudjuk, hogy mit mondhattak, de nem volt jó nézni, hogy tömegjelenet van egy sportpályán, egy világbajnokságon. Cáceres precedenst teremthetett volna a kieséses szakasz előtt, de ezt elmulasztotta. Neki egész máshol van az ingerküszöbe, Dél-Amerikában edződött” – magyarázta Szabó.

Szabó hozzátette: nem jó azt sem látni, hogy a játékosok, vezetők nagyon sokszor mutogatják a képernyő egyezményes téglalapjelét a játékvezetőknek, ezzel próbálva elérni, hogy nézze meg az adott esetet. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, előrevetíthetjük, hogy nagyon hamarosan ez a mutogatás sárga lapot fog érni, hasonlóan ahhoz, amikor egy szabálytalanságot elszenvedő játékos sárga lapot kér a szabálytalankodónak.

Szabót nem lepné meg, ha ez már a vb-n is előjönne, hiszen jelentősen romlik a labdarúgás imidzse ezzel a viselkedéssel.

Vissza a meccshez:  jött Quaresma sárga lapja a 64. percben, Szabó szerint elfogadható volt ez a büntetés, nem kellett volna kiállítani, nem volt a brutalitásnak olyan foka, de nem fekete-fehér a szituáció, lehet rajta vitatkozni.

CRISTIANO RONALDO KÖNYÖKLÉSE ESETÉBEN IS HELYES ÍTÉLET SZÜLETETT.

A szabály ugyanis három részre bontja az ilyen helyzeteket: gondatlan, felelőtlen, túlzott erejű könyökhasználatról beszélhetünk. Az esetről itt írtunk bővebben.

„Gondatlan biztosan nem volt, inkább csibészesnek mondanám, mert megvolt a szándéka arra, hogy  megállítsa az ellenfelét. A túlzott erő viszont hiányzik, hogy pirossal kelljen fegyelmezni. Túlzott leegyszerűsítése a szabálykönyvnek, hogy ilyenkor vagy semmi, vagy azonnali piros jár. Van köztes út is. Ez egy helyes ítélet volt.”

Aztán jött a harmadik eset, a 91. percben, amikor a vb-újonc paraguayi bíró úgy látta, hogy Soares nem kezezett, és továbbengedte a játékot. A moszkvai központból azonban megint a fülére szóltak, és Cáceres ismét elhagyta a pályát, hogy megnézze az eset visszajátszását a vonal mellett.

„A határozottság hiányzott a kollégából. Testbeszédéből jól látszódott, hogy nagyon kényelmetlenül érzi magát, amikor újra elindult a monitor felé. Ha akkor fel meri vállalni, hogy jó szögben állt, észlelte, hogy mi történt, akkor döntést hoz. Elbizonytalanodott azonban, és amikor már visszanézte, hajlamos volt túlgondolkodni.

A VAR ilyen esetekben csak javasolhat, a döntést a játékvezetőnek kell meghoznia, aki ugyanakkor ki van téve a pálya, stadion hangulatának. És hát annak is, hogy mégiscsak a VAR kérte, nézze meg – ez már eleve befolyásolja. A VAR döntést nem hozhat, a végső döntés mindig a játékvezetőé." 

Az irániak tizenegyesénél három szempontot kellett volna figyelembe venni.

  • Volt-e esély arra, hogy a védő elhúzza a kezét a labda elől? Nem, olyan közelről jött a labda, hiszen ráfejelték.
  • Felmerült-e szándékosság? Nem. Soares nem is nézett a labda felé.
  • Az egyetlen, az a kéz nem természetes helyzete volt, ami alapján Cáceres a büntetőpontra mutathatott.

2-1 arányban felülkerekedett tehát a hibás szempont, így alakult ki ez a szerencsétlen büntető, amivel a portugálok nem nyerték meg a csoportjukat.

Szabó úgy érzi, hogy a játékvezetők a videózással próbálják letolni magukról a döntés felelősségét, ami szerinte nem szerencsés irány.

Érdemes ugyanis megnézni, hány tizenegyes született a VAR alapján. A magyar szakember 70-30-ra teszi az arányt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a talonban lévő segítség miatt kerülik az azonnali döntés meghozatalát, hiszen van mankójuk.

A portugál–spanyol (3-3) üdítő kivétel volt, az olasz játékvezető, Gianluca Rocchi ugyanis azonnal meghozta az ítéletet a tizenegyesről, és igaza volt. Ronaldo betört a büntetőterületre, kontakt volt a játékosok között, és akár még vitatkozni is lehet a szabálytalanság tényén. Az olasz bíró nem gondolkozott, fújt, és megadta a büntetőt, nem várt külső segítségre. Necces volt, de bejött.

2018-06-15T192429Z 2131571357 RC16514B9B80 RTRMADP 3 SOCCER-WORL
Fotó: Carlos Barria / Reuters

A holland Kuipers ugyanakkor kis arcvesztéssel jött ki a dologból, amikor visszanézte Neymar műesését a Brazília–Costa Rica meccsen. A videó akkor jó döntést hozott, és a holland érezte, túl nagy és látványos volt a brazil homorítása.

Hazabeszélés, de Szabó szerint az európai bírók többsége videóbíró nélkül is mer és tud döntést hozni, ez már most jól látszódik.

Ide vezethető vissza a német Felix Brych esete, aki viszont annyira határozott volt, hogy eszébe sem jutott visszanéznie a két védő által lebirkózott szerb center helyzetét a svájciak elleni meccsen. 

„Egyelőre szokjuk a videóbírózást, már most sok tapasztalat van – élesben, az egész világ orra előtt. Ugyanakkor nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a technika fejlődését.

Nyilvánvaló, nem az a kérdés, hogy fel kell-e használni a technikát annak érdekében, hogy a játékvezetők jó döntéseket hozzanak, hanem hogyan használjuk fel a technika támogatását. Nem kell idegenkedni ettől, hanem alaposan át kell gondolni, hogyan lehet ebből a legnagyobb előnyt kovácsolnia a labdarúgásnak."

(Borítókép:  Jean Catuffe / Getty Images Hungary)