Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Meghalt Szepesi György

16
2018.07.25. 09:04 Módosítva: 2018-07-25 08:59:11

Kilencvenhat éves korában meghalt Szepesi György sportriporter, a magyar rádiózás egyik legnagyobb alakja, tudta meg a Nemzeti Sport.

Az 1922-ben született Szepesi 1945-ben kezdett dolgozni a Magyar Rádiónál. Három évvel később már olimpiáról is közvetíthetett, Londonban debütált, majd utána rendszeres tudósítója lett a játékoknak, utoljára a következő londoni olimpiáról, 2012-ben jelentkezett be. Összesen tizenöt olimpián dolgozott. Az egyik legszenvedélyesebb közvetítése is olimpiához kapcsolódik: az 1964-es pólódöntőben Dömötört biztatta a szovjetek ellen góllövésre. Csak 5:2-es győzelemmel lehetett bajnok a magyar csapat, és ezt sikerült is elérnie.

Szepesi neve a futballal forrt össze, sokan az Aranycsapat tizenkettedik játékosának tartották. A pálya szélén állva ő közvetítette Puskásék meccseit is, köztük a legendássá vált londoni 6:3-at. A sportriporter természetesen a vb-knek is elmaradhatatlan résztvevője volt, 1954 és 2010 között közvetített a tornákról, 14 vb-n volt ott. A Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült mint a leghosszabb ideig tevékenykedő sportriporter, debütálása után hatvan évvel, a 2005-ös magyar–argentin futballmeccsen is szakkommentátorkodott még.

Az idősebbek rendszeresen felidézett története, hogy amikor a rádiózást felváltotta a televíziós közvetítés, akkor is ragaszkodtak Szepesihez és stílusához. A tévét levett hanggal, a rádiós közvetítéssel együtt nézték, de sokan még a meccsekre is vittek magukkal rádiót, hogy őt hallhassák. Egyébként ő volt az első magyar, aki a tévében közvetített futballmeccset, 1957-ben egy Magyarország–NDK-meccsen debütált.

Nemcsak sportriporterként, de sportvezetőként is dolgozott, 1978 és 1986 között a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke volt, részben neki köszönhető, hogy Puskás 1981-ben hazatérhetett az emigrációból. Szepesi 1982 és 1994 között a FIFA vezető testületének is tagja volt.

Munkásságát elismerve számos díjban részesült, megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatát, 2005-től Budapest díszpolgára volt, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.  2016-ban az MLSZ Életműdíját kapta meg. A róla elnevezett Szepesi-díjat, amellyel a hazai újságírás és sportújságírás egyik meghatározó alakját díjazzák, először 2015-ben adták át.

Szepesi takargatni való múltja

Szepesi az ötvenes és hatvanas években a titkosszolgálat III/II, majd III/III osztályának ügynöke volt. Galambos fedőnéven 1950-től a belső reakció elhárítására szakosodott BM Politikai Nyomozó Főosztályának besúgója volt. Paul Lendvai az Élet és Irodalomban írt ügynökmúltjáról, Szepesi nem volt hajlandó kommentálni az ügyet. 1956-ban a Rádió épülete előtti tüntetésen, a Bródy Sándor utcai főbejárat fölötti erkélyre kiállva elkezdte csitítani és hazatérésre rábírni az összegyűlteket, de a forradalmi tömeg elkezdte kővel dobálni, mire Szepesi visszafutott az épületbe.

Borítókép: Szepesi György sportriporter, miután átvette a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) életműdíját Csányi Sándortól, az MLSZ elnökétől az M4 Sport - Az Év sportolója gálán a Nemzeti Színházban 2016. január 14-én. Fotó: Huszti István / Index