Judit
2 °C
7 °C

Mire jutottak a nálunk megbukó külföldi kapitányok?

Image from iOS (1)
2018.11.27. 14:49
A magyar futballválogatottat vezetni nem feltétlenül hosszú távú munka: az elmúlt 25 évben tizennyolcszor cserélt szövetségi kapitányt a Magyar Labdarúgó Szövetség. Marco Rossi előtt ráadásul öt külföldi kapitányunk is volt, megnéztük, mire vitték a magyar válogatott után.

Hatalmas presztízs, ha valaki szövetségi kapitányként képviselheti a saját – vagy esetenként más – hazáját a nemzeti csapat élén, de a karrierjük csúcsán lévő edzőknél egyértelműen a klubcsapat a prioritás. Nem véletlenül választotta Dárdai Pál sem a Herthát, ahogy Julen Lopetegui sem tudott nemet mondani a Real Madridnak, még ha meg is bukott vele.

A klubfutball ugyanis szakmailag sokkal elismertebb, nem mellesleg pedig összehasonlíthatatlanul több pénz van benne. 

A szövetségi kapitány a kirakatban van, ezért alaposan át szokták gondolni, kiket ültetnek oda. A hazai edzők általában előnyt élveznek, mert jobban értik hazájuk futballját, jobban tudják, mit és hogyan oktatnak a gyerekeknek. Ennek megfelelően sokszor jobban fel tudják készíteni a csapatot. Ha azonban egy ország futballja akkora gödörben van, mint a mienk, akkor nyilván nehéz megfelelő szakembert találni.

Ezért volt Magyarországnak csak az elmúlt 25 évben 18 szövetségi kapitánya.

Ugyanakkor nem csak a magyar edzők buktak, általában a külföldieknek sem sikerült komoly eredményeket elérniük.

Az első külföldi egy magyar volt

1920-tól számítva a magyar válogatottnak 51 szövetségi kapitánya volt, azonban egészen a rendszerváltásig kellett arra várni, hogy egy külföldi üljön le a kispadra. A megtiszteltetés a romániai magyar Jenei Imréé lett, aki 1992 márciusától 1993 márciusáig volt a válogatott edzője. 

Jenei ráadásul jó nevű edző volt, négyszer nyert román bajnokságot, háromszor román kupát, egyszer pedig a BEK is összejött neki: a Steaua Bucureștivel a Barcelonát győzte le büntetőkkel 1986-ban. Válogatott szinten is volt tapasztalata, a románokat húsz év után juttatta ki az 1990-es világbajnokságra, ahol a szovjeteket és az argentinokat megelőzve még a csoportból is sikerült továbbjutnia (Kamerun mögött másodikként). 1991-ben visszatért a Bukaresthez, de ott nem húzta sokáig, egy évvel később pedig megszerezte őt a magyar szövetség.

Jól kezdett a válogatott élén, Ukrajnát és Ausztriát is megverte vele a csapat, de az első tétmeccsén csúnyán megégett: hazai pályán a gyorsan megszerzett vezetés után 2-1-re kaptunk ki Izlandtól a világbajnokság selejtezőjében. Luxemburgot már sikerült legyőzni, de a görögök ellen csak egy döntetlenre és egy idegenbeli vereségre futotta. Ez Jenei kapitányságának végét eredményezte, pedig lehet, hogy korai volt a menesztése.

A válogatott Puskás Ferenccel sem ment semmire (ő is csak Luxemburgot tudta legyőzni tétmeccsen), Jenei pedig később még nyert egy román bajnoki címet, a román válogatottat pedig kijuttatta a 2000-es Európa-bajnokságra, ahol a csapat a legjobb nyolc közé jutott. Magyar nemzetiségűként ő lett minden idők egyik legelismertebb román futballedzője.

A német legenda

Jenein kívül még öt külföldi szövetségi kapitánya volt a magyar válogatottnak: Lothar Matthäus, Erwin Koeman, Bernd Storck, Georges Leekens és Marco Rossi. Utóbbit még korai értékelni, a többiek megítélése eléggé felemás.

Matthäus 2004-ben érkezett, és 28 meccsen vezette a magyar csapatot (11-et nyert meg). A német futball valaha volt egyik legnagyobb játékosának nem volt komoly edzői tapasztalata, az osztrák Rapid Wiennél és szerb FK Partizannál dolgozott pár hónapot, ennek ellenére az MLSZ benne látta a magyar futball megmentőjét. 

ám A német legenda ÖSSZESSÉGÉBEN csalódást okozott.

A világbajnoki selejtezőkben a csapat csak a hárompontos Máltát és a négypontos Izlandot tudta legyőzni, a csoportban Bulgária is megelőzte, és csak a negyedik helyen végzett. Ráadásul felmerült vele kapcsolatban, hogy gyakran olyan játékosoknak adott lehetőséget a válogatottban, akiknek a menedzserével szoros gazdasági kapcsolatban állt. 2006-ban távozott, és ezzel a buktával gyakorlatilag véget is ért az edzői karrierjének érdemi része.

A kudarc után még aláírt az Atlético Paranaense-hez, de hét meccs után lelépett a csapattól. Később Giovanni Trapattoni segítőjeként bajnok lett a Red Bull Salzburggal, de egy év után innen is kivágták. Még kapott lehetőséget a Maccabi Netanjánál, de Izraelben sem bírta tovább egy évnél, majd csúnyát bukott a bolgár válogatott élén:

tíz meccséből csak hármat nyert meg – amiből kettő barátságos meccs volt Ciprus és Szaúd-Arábia ellen –, továbbá három döntetlen és négy vereség jött össze. 2011 óta nincs csapata.

Matthäus nagy fájdalma, hogy a német klubfutball soha nem volt rá kíváncsi, ami jelzés értékű. Jelenleg inkább megmondóember, mint szakértő, az egész ország ismeri a nevét.

Aki összeveszett Gerával

A német után Bozsik Péter és Várhidi Péter kapott lehetőséget a szövetségtől. Előbbinek a Málta elleni 2-1-es, utóbbinak nem sokkal a moldovai 3-0-s égés után ért véget a szövetségi kapitányi pályafutása, az MLSZ pedig ismét külföldön kezdett el keresgélni. A megoldást a holland Erwin Koemanban látták.

Koeman sem volt kifejezetten tapasztalt, de a holland RKC Waalwijkben és a Feyenoordban így is lehozott 118 meccset, mielőtt 2008 májusában leült a magyar válogatott kispadjára. A még játékos Dárdai ráadásul azt mondta akkoriban, hogy a Koeman az egyik legfelkészültebb külföldi edző.

A jó kezdés vele is összejött, 3-2-re vertük barátságos meccsen az Eb-címvédő görögöket, és a 2010-es vb selejtezőjében is jól kezdtünk: döntetlen a későbbi csoportgyőztes Dánia ellen, és végre stabilan, kapott gól nélkül verni tudtuk a nálunk gyengébb Albániát és Máltát. 

A portugáloktól és a svédektől azonban oda-vissza kikaptunk, három ponton múlott a csoport második helye. Továbbá Koemannak sikerült összevesznie az akkor csúcsformája felé közelítő, később az angol Fulhammel Európa Liga-döntőbe jutó Gera Zoltánnal is,

akinek sem a mentalitását, sem a kvalitásait nem találta elég jónak.

Ezzel ugyanakkor csak Gera járt jól, ugyanis nem volt részese a belgák és a németek elleni 3-0-s, illetve a hollandok elleni 6-1-es zakónak. A csúfos vereségek pedig Koeman állásába kerültek 2010-ben.

A holland edző talált magának munkát a menesztése után, de nem nevezhető sikertörténetnek a karrierje. Az Utrechtben 10, a másodosztályú FC Eindhovenben 9 meccsig bírta, majd két évig az RKC Waalwijkban edzősködött (18 győzelem, 23 döntetlen és 34 vereség a mérlege).

2014 óta leginkább asszisztens edzőként dolgozott az öccse, a jelenlegi holland kapitány Ronald Koeman alatt (az Evertonban 58, a Southamptonban 91 meccsen), majd 2018 augusztusában elfogadta a Fenerbahce asszisztensi állását Phillip Cocu mellett. 

A TÖRÖK CSAPATTAL JÓL DÖNTÖTT, COCU MENeSZTÉSE UTÁN Ő LETT AZ IDEIGLENES FŐEDZŐ.

Négy meccsen két győzelem, egy döntetlen és egy vereség a mérlege, utóbbi a Trabzonspor ellen jött össze vasárnap. A Galata elleni rangadót 2-2-re hozta le idegenben, ami elég komoly siker. 

Ön szerint melyik külföldi kapitány okozta a legtöbb kárt?

  • 2148
    Georges Leekens
  • 497
    Lothat Matthäus
  • 207
    Bernd Storck
  • 111
    Erwin Koeman
  • 33
    Jenei Imre

Történelmi mélypont

Koeman kivágása után Egervári Sándor lett a válogatott szövetségi kapitánya, aki a meccsei felét megnyerte – egyedül Dárdai Pál rendelkezik nála jobb mutatóval az elmúlt 25 évben. A magyar futball viszonylag sokat köszönhet nekik, hisz Pintér Attila után Dárdai vissza tudott nyúlni egy használható rendszerhez, és lefektette azt az alapot, amivel Bernd Storck – aki a kazah FC Alma-Ata, a kazah és néhány korosztályos válogatottan kívül semmit nem vezetett korábban – egész jól elevickélt egy darabig.

Természetesen a német edzőnek is fontos érdemei abban, hogy a magyar csapat 2016-ban kijutott az Eb-re, illetve ott megnyerte a csoportját. Ugyanakkor minél inkább a saját képére formálta a csapatot, minél inkább kellett volna motiválni és fegyelmezni a játékosokat, annál mélyebb gödörbe került a válogatott.

Döntetlen Feröer ellen, vereség Andorrától, a leggyengébb szereplés a vb selejtezőjében 2002 óta. 

Storcknak mennie kellett, hazájában szóba hozták kisebb csapatokkal, de végül nem kapott szerződést. Idén viszont Belgiumban igen.

Storck eddig 10 bajnokin és egy kupameccsen vezette a Mouscront, amit nulla ponttal és hat vereséggel vett át. A kupában nyert, a bajnokságban három győzelem, négy döntetlen és három vereség a mérlege, így a csapat már 14. a 16 fős belga bajnokságban.

Storck után az MLSZ rátalált Georges Leekensre, aki mint megtudtuk, nem kellett a románoknak, nálunk viszont az első helyen állt az adatbázisban. Korábban többször volt Belgium és Algéria szövetségi kapitánya, de vezette egy ideig a Club Brugge-t és a Gentet is, illetve majdnem csodát tett az Excelsior Mouscronnal. Komolyan vehető eredményei ugyanakkor az utóbbi időben nem voltak, Csányiékkal mégis el tudta hitetni, hogy neki köszönhető az a belga válogatott, ami minket 4-0-ra kiütött az Eb kieséses szakaszában.

A belga edzőnek ugyanakkor a hízelgésen kívül semmi nem ment, és egy ilyen eredménysort tudott csak felmutatni:

  • Magyarország–Kazahsztán 2–3
  • Magyarország–Skócia 0–1
  • Fehéroroszország–Magyarország 1–1
  • Magyarország–Ausztrália 1–2

Nulla győzelemmel, egy döntetlennel és három vereséggel küldték el idén júniusban. Leekens azonban nem sokáig maradt munka nélkül, a tunéziai Étoile Sportive du Sahel lecsapott rá.

Egy darabig úgy nézett ki, hogy a 10-szeres bajnoknál megtalálta a helyét, de két győzelem és három döntetlen után hétfőn felbontották a szerződését. Az okokról egyelőre nem tudni, de a probléma talán a klubbal lehet, Leekens elődjét is két győzelem és egy döntetlen után váltották le.

A külföldi edzők mérlege a magyar válogatott élén

Jenei Imre (1992–93) – 6 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség, 42,9 %-os győzelmi mutató

Lothar Matthäus (2004–06) – 11 győzelem, 3 döntetlen, 14 vereség, 39,3 %-os győzelmi mutató

Erwin Koeman (2008–10) – 7 győzelem, 4 döntetlen, 9 vereség, 35 %-os győzelmi mutató

Bernd Storck (2015–17) – 8 győzelem, 7 döntetlen, 10 vereség, 32 %-os győzelmi mutató

Georges Leekens (2017–18) – 0 győzelem, 1 döntetlen, 3 vereség, 0 %-os győzelmi mutató

Egy kis viszonyítás

Ha nem számítjuk a külföldieket és Rossit, illetve a néhány meccsen edzősködő Szélesi Zoltánt, Csábi Józsefet és Puskás Ferencet, akkor kilenc magyar edző ült a válogatott kispadján az elmúlt negyedszázadban. Közülük egyedül Dárdai mondhatja el magáról, hogy sikeres pályafutása lett a válogatott után.

  • Mészöly Kálmán 1994 és 1995 között volt szövetségi kapitány (előtte még 1980-83 és 1990-91 között), nyolc tétmeccséből csak kettőt nyert meg, mielőtt leváltották volna. Utána már nem volt soha csapata.
  • Csank János 1996 és 1997 között ült a válogatott kispadján. A meccsei 37,5 százalékát nyerte meg, menesztése után 13 csapatnál dolgozott edzőként. A legnagyobb sikere, hogy 2001-ben bajnok lett a Ferencvárossal, illetve 2000-ben és 2002-ben megnyerte a másodosztályt a Videotonnal és a Siófokkal.
  • 36 meccsen irányította a magyar válogatottat Bicskei Bertalan 1998 és 2001 között. Csak 13 meccsét nyerte meg, mielőtt elküldték. Ezután többek között a kínai Szencsanggal, a Videotonnal, az egyiptomi el-Maszrival és a Újpesttel is próbálkozott, de sikereket sehol sem ért el.
  • Bicskeit Gellei Imre váltotta. 2003-ig volt szövetségi kapitány, majd a Zalaegerszegnél, a Ferencvárosnál és a Paksnál dolgozott. Nem nyert semmi, 2010 óta nincs csapata.
  • Bozsik és Várhidi válogatottal nyújtott teljesítményéről fentebb írtunk. Előbbit 2006-ban nevezték ki és ugyanebben az évben váltották le, majd hat évig nem edzősködött, utána is csak alacsonyabb osztályokban. Edzőként Várhidi sem tud felmutatni semmit a válogatottól való menesztése óta, viszont tévés szakértőként viszonylag komoly karriert futott be.
  • Egervári Sándor Koeman után érkezett 2010-ben, és 2013-ig ő volt a válogatott szövetségi kapitánya. Nem is volt alatta rossz a a csapat, a meccseinek a felét megnyerte, de a Hollandia elleni 8-1 és a romániai 3-0 túl sok volt. A menesztése után nem kapott állást egészen 2015-ig, a Diósgyőrnél egy évig sem bírta, 2016 óta nem edzősködik.
  • Egervári után Pintér Attila kapta meg a bizalmat, amit öt meccs alatt el is játszott, így nem volt hosszú karrierje a válogatott élén (2013–2014). 2016-ban kapott újra munkát a Mezőkövesdnél, illetve vezethette a Puskás Akadémiát, de Felcsúton az elfogadható eredményei ellenére sem folytatták vele.
  •  Az utolsó magyar edző pedig Dárdai Pál volt, aki 2014 és 2015-öt között hét meccsen vezette a  magyar válogatottat. Egyedül egy Oroszország elleni barátságos meccset veszített el, cserébe oda-vissza megverte a finneket, illetve többek között döntetlent ért el Romániában. Ő az egyetlen edző, akit nem küldtek el a válogatott éléről, hanem önszántából mondott le a posztról, hogy a német első osztályú Herthára koncentrálhasson. A Herthát kétszer juttatta el eddig nemzetközi porondra. 

(Borítókép: Marco Rossi a Magyarország - Görögország mérkőzésen 2018. szeptember 12-én. Fotó: Huszti István / Index)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?