A világbajnokság 5. napja

Orosz viszonylatban Moszkvához egész közel csap össze Svédország és Dél-Korea magyar idő szerint 14 órakor. Csupán 400 kilométerre keletre, Nyizsnyij Novgorodig kell menni a fővárostól. A várost 1221-ben alapította a vlagyimiri fejedelem, Jurij (Vszevolodovics) vagyis úgy 80 évvel fiatalabb a nagyapja, Juroj Dolgorukij által alapított, akkor még jelentéktelen Moszkvánál, amely 1237-38-ban meg is semmisült egy időre a tatár támadások alatt.

De menjünk előre 390 évet, menjünk az orosz állam alapításában kulcsszerepet játszó, svéd eredetű Rurik dinasztia végére: ekkorra az orosz állam épp legnagyobb válságát éli, Rettegett Iván után jött az évtizedes szmúta – a ma nagy divat ennek párhuzamaként leírni az 1990-es éveket – a Romanov dinasztia még nem kezdte el 300 évig tartó uralmát. Véres és átláthatatlan évek az utolsó Rurik cár sógorával, Borisz Godunovval, ál-Dmitrijekkel és a történetbe váratlanul belejátszó perui vulkánnal, amelyről persze akkor nem tudtak, de az általa okozott éghajlatváltozásról és éhínségről nagyon is.

Ekkor jönnek – nem először, de igazából utoljára – a térképeken még nagy, de valójában közép-európai ambícióikról már letett lengyelek, pontosabban III. Zsigmond, aki a svéd származása okán pár évig a lengyel mellett svéd koronát is birtokolta, de háborúval elvesztette, eközben megcélozta az orosz trónt is. A szmútát kihasználva 1610-ben Moszkvát is bevette. Két évig tartotta is, de ennek véget vetett a Nyizsnyij Novgorodból induló ellencsapás a Kuzma Minyin kereskedő és egy Rurik herceg, Mihail Pozsarszkij által vezetett népfelkelés, amely 1612 novenber 4-re visszaszerezte Moszkvát. A lengyelek megadták magukat. A nap – pótolva az elvett november 7-ét – jó tíz éve munkaszüneti nap Oroszországban.