Albert, Lipót
3 °C
12 °C

A FIFA elhallgatta az összes orosz futballista doppingesetét

2018-06-07T060712Z 582100818 RC1F32B96430 RTRMADP 3 SOCCER-WORLD
2018.06.24. 19:06 Módosítva: 2018-06-24 23:49:16

Az orosz sportolók kapcsán könnyen születnek doppingvádak manapság, nem is alaptalanul. Az, hogy Oroszországban egészen a McLaren-jelentés által kirobbantott botrányig állami háttérrel és rendszerszintre emelten folyt a doppingolás, ma már elfogadott tény. A futballisták viszont kimaradtak az ügyből, legalábbis megalapozott vád nem született. Egészen mostanáig.

Bár a közösségi médiában sebesen terjednek a gyanúsítgatások az orosz labdarúgók kiemelkedő futómennyisége kapcsán, a játékosok extra kilométereire több racionális magyarázat is létezhet.

Az adatokat látva persze érthető, hogy az oroszok teljesítménye kétségeket ébresztett. Meccsenként 3-4 emberük zár olyan teljesítménnyel, amivel simán a legtöbbet futó játékos lenne más csapatokban. A svédek elleni meccset végighajtó németek közül például Kimmich gyűjtötte a legtöbb kilométert (11,5), de ezzel csak a negyedik lenne az Egyiptom ellen elfocizgató oroszok közt, míg a második legtöbbet futó Kroos (10,7 km) csak a hatodik.

Pár érdekesebb teljesítmény az első két forduló után a középpályások körében (az adatok két mérkőzés összesítésére vonatkoznak):

  • Aleksandr Golovin - 25 km
  • Jurij Gazinszikj - 24 km
  • Toni Kroos (Németország) - 23 km
  • Herrera (Mexikó) - 22 km
  • N'Golo Kante (Franciaország) - 21 km
  • Jordan Henderson - 21 km
  • William Carvalho (Portugália) - 21
  • Rakitic (Horvátország) - 20,5 km

A lista távolról sem teljes, de a statisztikákat vizsgálva szembeötlő, hogy az oroszok két lazán nyert meccsen is széthajtották magukat, miközben a legtöbb csapat futóteljesítménye inkább arra utal, mintha próbálnának pihenni. Míg például Egyiptom ellen 5 orosz játékos futott 10 km felett, ebből ketten 11 km-nél, ketten pedig 12 km-nél is többet futottak, addig a többi csapatnál általában három 10 km feletti teljesítmény van meccsenként, ebből egy 11 km feletti, míg a 12 km feletti táv kifejezetten ritka. Ehhez képest az oroszok eddigi mindkét meccsén akadt 2-2 ilyen játékos (Szaúd-Arábai ellen hatan zártak 10 km felett).

Bár első látásra igen gyanúsak az adatok, és elég sokan rá is haraptak a témára, számtalan más magyarázat is akad az irracionálisnak tűnő számokra a doppingon kívül. Például, hogy az orosz játékosok pihentebbek, mert jóval a vébé előtt befejeződött hazájukban a bajnokság. Vagy jobban hajtanak, mert feldobja őket a hazai pálya és a közönség. A világbajnoki csapatból tavasszal kikerülő Kambolov ügyét viszont borzasztó nehéz másként értelmezni, mint bizonyítéknak a szisztematikus csalásra.

Kambolov, a kulcsfigura

A Mail on Sunday szombati oknyomozó cikke, illetve az ARD német tévécsatorna napokban bemutatott riportfilmje egyaránt dokumentumokkal és tanúk beszámolóival igazolja, hogy legalább egy olyan doppingeset volt, amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) annak ellenére nem tett semmit, hogy az orosz futballista vétkessége mellett megcáfolhatatlannak tűnő bizonyítékok szóltak.

Még ennél is súlyosabb kérdéseket vet fel, hogy a FIFA-t az sem érdekelte, alapos bizonyítékok szólnak amellett is, hogy a játékos ügyét a többi sportágnál is alkalmazott módszerrel próbálták meg eltusolni.

Kicserélték a vizeletmintáját egy tiszta vizeletmintára.

Utóbbi a dokumentumok szerint abból a tízezernyi tiszta mintát tároló "vizeletbankból" származott, amit a sportolóktól rendszeresen begyűjtött vizeletből hoztak létre az orosz doppingrendszer működtetői a szocsi olimpia előtt.

Az esetről annak idején sem a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), sem a FIFA illetékeseit nem értesítették, ám a FIFA-nak a hozzá eljuttatott dokumentumok alapján már másfél éve tudnia kellett az ügyről és annak részleteiről. Mégsem történt lényegében semmi. A játékost 2018 májusában tisztázták, de csak az után, hogy egy misztikus sérülésre hivatkozva alig egy héttel korábban váratlanul kikerült a világbajnokságra készülő keretből.

A 3878295-ös számú minta

Ruslan Kambolovot, a Rubin Kazan válogatott játékosát egy 2015. május 30-i bajnoki mérkőzés után választották ki doppingvizsgálatra. Vizeletmintájában nagy mennyiségű dexamethasone-t találtak, ami arra utalt, hogy a szer nemrég került a szervezetébe, noha a dexamethasone használata csak felkészülési időszakban megengedett, a versenyszezonban tilos.

Az orosz doppinglabor 2015. június 3-án emailben jelentette a labor vezetőjének, Grigorij Rodcsenkovnak és a sportminisztérium illetékesének, Alekszej Velikodnijnak, hogy egy férfi futballista vizeletmintájában jelentősen a megengedett szint felett találtak dexamethasone-t, és most szeretnék tudni, mi a teendő. A mintának a 3878295-ös számot adták.

Az ARD információi szerint a megengedett érték 15-20-szorosát mérték a játékos vizeletében. Kambolov azzal védekezett, hogy két-három héttel korábban vette be a szert, ám Merio Thevis, a kölni doppinglabor munkatársa szerint a koncentráció mértéke egyértelműen arra utal, hogy az maximum 24 órával korábban került a szervezetébe.

 Június 4-én, egy nappal az után, hogy befutott a jelentés, Velikodnij azt írta vissza a labornak és Rodcsenkovnak, hogy Kambolov mintáját "mentsék el", ami a minta eltüntetésére vonatkozó utasítás kódszava volt az orosz doppingszisztémában. 

Mivel ekkor már javában zajlott a doppingbotrány, a rendszer nem működött olyan gördülékenyen, mint korábban. Ennek egyik következményeként már nem gyűjtöttek rendszeresen tiszta vizeletet a sportolóktól, hogy legyen mire kicserélni a leadott mintát, ha vizsgálatra kerülne sor. Így Kambolov pozitívnak tesztelt mintáját sem tudták egyszerűen kicserélni a saját, korábban leadott tiszta vizeletére. Ezért olyan mintát kellett keresni a tároltak között, aminek összetétele a leginkább hasonlít az övéhez, hogy ne lehessen utólag kimutatni a csalást.

A Richard McLaren professzor vezette vizsgálat során két olyan dokumentum is előkerült, amiben a cserére legalkalmasabb 3 mintáról van szó. A dokumentumok szerint a 3878295-ös számú minta profilja egy atléta, egy öttusázó és egy súlyemelő mintájához hasonlított a legjobban.

A 2014-es szocsi olimpia után maga Vlagyimir Putyin által kitüntetett Rodcsenkovból később a doppingbotrány legfontosabb tanúja lett, vallomása jelentősen hozzájárult a Szocsiban csúcsra járatott rendszer összeomlásához. Rodcsenkov a botrány kirobbanása után pár hónappal az Egyesült Államokba menekült, miután az orosz doppinglabor két korábbi igazgatója is hirtelenül és váratlanul meghalt.

A Mail on Sunday-nak sikerült betekintenie Rodcsenkov naplójába, amiben annak idején gondosan lejegyezte, hogy június 10-én megjelent a laborban Jevgenyij Blohin, hogy levezényelje Kambolov mintájának cseréjét, vagy ahogy a naplóban írja: "felügyelje a varázslókat, akik megcsinálták a trükköt".

Rodcsenkov tanúvallomása szerint Blohin volt az, aki a cseréket a szocsi olimpián felügyelte. Az emberei ezúttal is megoldották a lepecsételt üveg nyom nélküli felnyitását és visszazárását. "Hála istennek, minden simán ment" – áll a bejegyzés végén.

Nincs itt semmi látnivaló

Minderről a FIFA a történtek idején még semmit nem tudott, ám 2016. decemberében, a második McLaren-jelentés részeként a nemzetközi szövetséghez is eljutott egy dossziényi bizonyíték az üggyel kapcsolatban. Hivatalosan azóta sem reagáltak a konkrét felvetésekre, Kambolovot viszont tisztázták, mondván, a szer még a szezon előtt, egy injekcióval került a szervezetébe. A magyarázat ellentmond a WADA által akkreditált labor állásfoglalásának, de ez a FIFA-t különösebben nem zavarta. Miként az sem, hogy Rodcsenkov vallomása szerint az esetet eredetileg doppingesetnek minősítették, és erről a nemzetközi szövetség is tudott.

A FIFA tétlensége akkor is ijesztő lenne, ha csak erről az egy játékosról lenne szó. Kambolov esete azonban csak a jéghegy csúcsa. Amikor a WADA emberei 2014-ben rajtaütöttek a moszkvai doppinglaboron, 155 labdarúgótól találtak mintát, ebből 34 minta esetében dokumentumok, beszámolók is erősítik a doppingolás gyanúját.

A 34 mintából 23 olyan játékostól származott, aki a válogatott keret tagja volt a 2014-es vb-n vagy annak selejtezőiben.

A FIFA 2018. májusában közölte, hogy lefolytatta saját vizsgálatát azokkal a játékosokkal kapcsolatban, akiknek mintáit Moszkvában lefoglalták, és tagjai voltak az orosz válogatott akkor még 28 fős világbajnoki keretének. A vizsgálatot a szervezet saját hatáskörben végezte, független közreműködők nélkül. A mintákat nem a WADA felügyeletével, nem a WADA emberei vizsgálták, a FIFA az eljárás során csupán konzultált a doppingellenes szervezettel. A nemzetközi szövetség végül közleményben tudatta, hogy egyik játékos esetében sem találtak elegendő bizonyítékot arra, hogy felmerüljön a doppingvétség gyanúja.

Nyilván fatális egybeesés, hogy Kambolov ekkor már nem volt tagja a keretnek. A játékos egy héttel korábban egy sérülésre hivatkozva kikerült a vb-csapatból.

Mindenki hihetetlenül tiszta 

Ami a FIFA vizsgálatát illeti, annak eredménye talán megnyugtatóbb lenne, ha azt is nyilvánosságra hozzák, egészen pontosan miből állt a minták újratesztelése.

A Mail on Sunday újságírója megpróbálta megtudni, ezért összesen tizenkét, konkrétumokra vonatkozó kérdést tett fel a FIFA-nak a vizsgálattal kapcsolatban. Egyetlenegy kérdésére sem kapott választ.

Az ARD érdeklődésére pedig a FIFA azt felelte, hogy a válasz a WADA hatáskörébe tartozik. Úgyhogy írtak a WADA-nak, ahonnan azt a választ kapták, ebben a dologban csak a FIFA az illetékes.

A két szervezet közötti harmonikus kapcsolatban tehát volt egy kis zavar. Persze, mi ez ahhoz képest, hogy 2015-ben a FIFA közölte, mindössze 78 doppingeset volt abban az évben, ezzel bizonyítandó, hogy mennyire marginális jelenség a dopping a futballban. A WADA-nál viszont ugyanekkor 149 játékosról tudtak.

És persze az sem vet túl jó fényt a FIFA-ra, hogy amikor 2016-ban, a második McLaren jelentés állításait vizsgálva Jiri Dvorak, a FIFA orvosi bizottságának vezető professzora írt az orosz futballszövetségnek, hogy szüksége volna a laboratóriumi feljegyzésekre, váratlanul kirúgták.

De azzal is nehéz mit kezdeni, hogy az Orosz Labdarúgó Szövetség elnöke, egyben a vébé szervezőbizottságának feje az a Vitalij Mutko, akinek sportminisztersége alatt az orosz doppingrendszer kiépült és teljes gőzzel működött.

És aki az ebben játszott szerepéért egész életére szóló eltiltást kapott a Nemzetközi Olimpia Bizottságtól.

Putyin viszont miniszterelnök-helyettessé léptette elő. Ebben a minőségében pedig – egy hangfelvétel szerint – segítséget ajánlott a FIFA alelnökének, Eugenio Figueredónak, illetve ügyvédjének, David Torres-Siegrisnek, amikor az FBI a kiadatásukat kérte korrupciós ügyek miatt. Mutko az ügyvéddel folytatott megbeszélésen azt ígérte, hogy Oroszország diplomáciai befolyását bevetve mindent tőle telhetőt meg fog tenni, hogy megakadályozza az amerikaiak célját.

Milliárdokat költöttünk a világbajnoksághoz szükséges infrastruktúrára, nagyon szerencsétlen dolog lenne, ha Amerika pont most sározná be a FIFA-t, ami rávetülne a világbajnokságra is

– mondta Mutko Torres-Siegrisnek.

Mi lett volna, ha a FIFA követi a NOB-ot?

Végezetül azt is érdemes felidézni, hogy mi történt az után, hogy Thomas Bach NOB-elnök tavaly kivágta az oroszokat a téli olimpiáról, és egész életére eltiltotta Mutkót, mint a doppingprogram egyik fő felelősét.

Az történt, hogy alig egy óra múlva a FIFA kiadott egy közleményt, amiben mindenkit megnyugtattak, hogy az eseményeknek semmilyen hatásuk nincs a 2018-as világbajnokság előkészületeire.

Amikor az Independent újságírója megkérdezte egyik forrását, miként maradhatott Mutko a labdarúgó-szövetség vezetője és a világbajnokság szervezőbizottságánek feje a történtek után, a válasz nagyon egyszerű volt. Ha a FIFA követte volna a NOB eljárását, akkor az orosz válogatottat ki kellett volna zárni a saját hazájában rendezett világbajnokságról.

Az egész történet amiatt is ijesztő, hogy a FIFA az elmúlt két évben ment át a "megtisztulási" folyamaton: Sepp Blatter elnököt megbuktatták, a helyére érkezett a teljes átláthatóságot és makulátlan működést ígérő Gianni Infantino. Mivel mindez 2016-ban történt, az új elnöknek tudnia kellett a teljes orosz futballdoppingsztoriról.

Frissítés:

A FIFA közleményben válaszolt a Mail on Sunday cikkére, melyben hangsúlyozták, hogy a vizsgálatuk a WADA szoros közreműködésével zajlott, a szervezet pedig el is fogadta annak végeredményét, úgyhogy

ha bárkinek kifogása van ellene, akkor a wada-hoz forduljon, mert ők is egyetértettek a fifa következtetéseivel.

Álláspontjuk szerint a lap újságírója kénye-kedve szerint válogatta ki a neki tetsző tényeket ahelyett, hogy bemutatta volna a vizsgálat valódi eredményét – ami persze elég érdekes annak fényében, hogy korábban egyetlen kérdésükre sem válaszoltak. 

Kiemelték azt is, hogy a vizsgálat során minden lehetséges bizonyítékot megvizsgáltak, de így sem találtak semmi olyat, ami doppingolásra utalt volna.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?