Magdolna
19 °C
27 °C

Stadionunk nincs, de van szívünk és büszkeségünk

2018.07.12. 11:26 Módosítva: 2018-07-12 11:50:40

Már korábban akartam cserélni, mert tudtam, hogy a játékosok fáradtak és szenvednek, de bármikor próbálkoztam vele, a pályán lévők azt mondták, hogy jól érzik magukat. Mit tehettem volna? Hogy tudtam volna megmondani nekik, hogy amit éreznek, az nem igaz?

  – válaszolta Zlatko Dalić, amikor az Anglia ellen 2-1-re megnyert vb-elődöntő után az újságírók arról kérdezték, miért várt az első cserével a hosszabbítás 5. percéig. Az edző szavai sokat megmagyaráznak abból, miért a horvát válogatott került a torna döntőjébe.

Utóbbi kérdésre egyébként Dalić lényegesen egyszerűbb választ adott:

„Mert a mi csapatunk a játék minden elemében jobb."

Ebből a szerda esti mérkőzés első félidejében nem sok minden látszott, ám a szünet után hatalmas fordulat állt be a meccsen, a horvátok átvették az irányítást, és végül meg is fordították az eredményt. Ehhez az kellett, hogy Dalić lenyugtassa játékosait.

„Mondtam nekik, hogy lassítsanak le, ne játsszanak fejetlenül. Járassák a labdát nyugodtan, és éljenek a minőségi fölényükkel."

Utóbbi kijelentés főleg Angliában okozhat meglepetést, ahol a mérkőzés előtt a legtöbb szakértő egyértelműen a saját csapatát találta esélyesebbnek.

„Ezek az emberek nem szakértők. Különben tudniuk kellett volna, hogy a mi csapatunk a jobb"

– felelte Dalic, amikor erről kérdezték. 

A horvátok legnagyobb sztárja, Luka Modrić pedig a meccs utáni nyilatkozatában egyenesen azt mondta, hogy az elődöntő előtt az angol sajtóból merítettek erőt a horvát játékosok.

Lebecsülték a ma este rájuk váró horvátokat, és ez hatalmas hiba volt. Minden egyes szóból, ami arról szólt, hogy fáradtak vagyunk, erőt merítettünk. Azt mondtuk: »Hát jó, akkor nézzük meg, este ki lesz a fáradtabb.« Szerényebbnek kellett volna lenniük, és jobban tisztelni az ellenfelet. Mentálisan és fizikálisan is uraltuk az angolokat, igazából már a hosszabbítás előtt el kellett volna döntenünk a meccset.

A horvátok magabiztossága nem jelenti azt, hogy ne vették volna komolyan az ellenfelet, ugyanakkor Dalić pontosan tudta, hogy kell megverni az angolokat.

„Nem becsültük le az angolokat. Tiszteltük őket, és kielemeztük a játékukat. Tudtuk, hogy mit játszanak, és hogy a pálya melyik részeire kell figyelnünk. Már a kapujukhoz közel letámadtuk a védőiket, John Stonest és Jordan Hendersont pedig teljesen kivettük a játékból. Azzal, hogy Modrić és Rakitić is részt vett a letámadásban, nagyon gyorsan visszakerült hozzánk a labda."

A meccset sérülten vállaló és aztán hatalmasat játszó Sime Vrsaljko pedig egészen frappánsan, mindössze két mondatban összefoglalta a 2018-as angol válogatottat.

Mindenki úgy látta, hogy ez az új angol válogatott más, hogy már nem azt játsszák, mint korábban, nem csak felívelgetik a labdát. Aztán letámadtuk a védőiket, és kiderült, hogy de.

A megfelelő lelkiállapot eléréséhez Dalić a meccs előtt minden terhet levett a játékosairól.

„A motivációval nem volt gond. Azt mondtam a játékosoknak, hogy nincs nyomás, nincs idegesség. Ne veszítsék el a fejüket, már bejutottak az elődöntőbe, legyenek büszkék, és élvezzék a játékot. És pontosan ezt tették: élvezték a játékot."

Természetesen arról is kérdezték a kapitányt, hogy mit jelent a mindössze 4 millió lakosú Horvátország számára, hogy bejutottak a világbajnokság döntőjébe. Válasza a magyar futball szempontjából kifejezetten tanulságos volt.

Történelmet írtunk. Lehet, hogy nincs olyan stadionunk, amelyben az ősszel rajtoló Nemzetek Ligájában fogadhatjuk az ellenfeleket, de van szívünk és büszkeségünk.

„Hatalmas erőt adnak szurkolóink, de az egész régió nekünk drukkol, ez is jólesik" – tette még hozzá Dalić, aki a döntő kapcsán elmondta, hogy nagyon tiszteli a francia válogatottat, mert a világ legjobb csapatainak egyike, különleges játékosokkal.

„Vár ránk még egy hatalmas feladat, de fantasztikus meccs lesz, és mi készen állunk rá"  – utalt a vasárnapi francia–horvát vb-döntőre a horvát szövetségi kapitány.