Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az első magyar vébédöntő - Franciaország, 1938

3-cov
2018.05.29. 23:30 Módosítva: 2018-06-05 18:56:14
A franciaországi világbajnokságon nem lehetett megverni Olaszországot, de megmutatta magát Brazília is, és bemutatkozott a catenaccio elődje. A magyar válogatott a döntőig ment, de ott nem bírt a címvédővel. Futball a háborúk árnyékában, és háború a futballpályákon.

Vb-történelem: 1930, 1934, 1938, 1950, 1954, 1958, 1962, 1966, 1970, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014

Franciaország, 1938

1938. Június 4.-június 19.
Városok: 9 Stadionok 10
Résztvevők (15): Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc, Kuba, Brazília, Holland-India
Meccsek: 18
Gólok: 84 (4,67 átlagban)
Világbajnok: Olaszország
Gólkirály: Leonidas 7

A II. világháború előtti utolsó jelentős sporteseményre már komoly hatással volt a nyugtalan európai helyzet, a Franciaországban rendezett tornáról Spanyolország az országban zajló polgárháború miatt nem utazott el, Ausztria – a kor egyik meghatározó futballhatalma – pedig az Anschluss miatt megszűnt létezni, bár néhány játékosuk pályára lépett a német válogatottban. Ausztria bekebelezése miatt páratlan számú csapattal (15) kezdődött a torna, amelyről távol maradt Uruguay és Argentína is, a két ország azért tiltakozott, mert korábban arról volt szó, hogy a földrészek egymás után kapják a vébéket, Uruguay pályázott is az 1938-as megrendezésére.

A torna legnagyobb esélyesének a címvédő Olaszország számított, a világbajnokság nagy taktikai húzása mégsem a zseniális Vittoriao Pozzóhoz fűződött, hanem a svájci Karl Rappanhoz, aki verrou néven, egy söprögetővel felálló formációban játszatta csapatát, amely később catenaccio néven vívott ki magának gyűlölettel vegyes tiszteletet. Erős magyar válogatott utazott Franciaországba, a csehek is jó csapatot vittek, de 1938-ban mutatta meg magát először igazán Brazília is.

Az egyenes kieséses rendszerben rendezett vébé első köre meghozta a történelem első mesternégyesét, a lengyel Ernest Wilimowsky szerzett négy gólt Brazília ellen, de hosszabbításban 6-5-re a dél-amerikaiak nyertek. Magyarország Holland-Indiával melegített (6-0), Svájc kiverte Németországot, és a csehek is magabiztosan jutottak a legjobb nyolc közé. Svédországnak Ausztria visszalépése, és a szerencsés sorsolás miatt csak Kubát kellett legyőznie (8-0) ahhoz, hogy elődöntős legyen, a többi ágon kiegyenlített meccsek voltak.

A magyarok kiverték Rappan svájci válogatottját, először fordult elő, hogy a házigazda kiessen (az olaszok 3-1-re nyertek Párizsban), a brazilok és a csehek pedig horrormeccsen (3 piros lap, két csonttörés) játszottak döntetlent, majd az újrajátszást a későbbi gólkirály Leonidas vezetésével Brazília nyerte.

A bordeaux-i mészárlás

A magyar Vitéz Herczka Pál vezette a Brazília-Csehszlovákia mérkőzést, ami a világbajnokságok történetének egyik legdurvább meccse volt. Két brazil és egy cseh kapott piros lapot, mégis az európaiak kerültek nagyobb hátrányba az újrajátszás előtt: sztárcsatáruk, Nejedly (1934 gólkirálya) a lábát törte, kapusuk, Planicka pedig a kezét. Ostralech súlyos belső sérüléseket szenvedett, a brazilok így is csak nagy nehezen, 2-1-re nyerték meg az újrajátszást.

Az alsó elődöntőágon a magyar válogatott ugyan már az első percben megkapta első gólját a világbajnokságon, de még az első félidőben összeszedte magát, és feltörölte a pályát Svédországgal: Zsengellér Gyula mesterhármast vágott, Sas Ferenc és Sárosi György is gólt szerzett, 5-1-gyel jutott a döntőbe Magyarország. A svéd válogatott hiába akart szép ajándékot adni V. Gusztáv király 80. születésnapjára.

A másik ágon a brazil szövetségi kapitány, Ademan Pimenta érthetetlen döntést hozott, és a csehek utáni újrajátszás miatt a döntőre pihentette legjobb csatárát, Leonidast. Soha nem fog kiderülni, miért érezte úgy, hogy a címvédő Olaszországot legjobbjuk nélkül is kiverik, Leonidas mindesetre valóban kipihente magát, és a bronzmeccsen 2 gólt lőtt Svédországnak, a döntőbe viszont Colauatti és Meazza góljaival az olaszok jutottak. Pozzo csapata nem volt a közönség kedvence, egyrészt kiverte a házigazdát, másrészt Benito Mussolini előtt tisztelegve a csapat nem kékben játszott, hanem feketében. A párizsi döntő 45 ezer nézője a magyarok győzelméért szorított.

Szabó Antal próbálja védeni Giovanni Ferrari rúgását.
Szabó Antal próbálja védeni Giovanni Ferrari rúgását.
Fotó: AFP

A döntőben a világ legjobb csapata volt Magyarország ellenfele, és Olaszország végig fölényben is játszott. Colauassi gólját Titkos még kiegyenlítette, de a szünetben már 3-1-re vezettek az olaszok, a Serie A történetének legeredményesebb góllövője, Silvio Piola is duplázott. Sárosi 20 perccel a lefújás előtt még visszahozta a reményt, a 4-2-es vereségen nem volt mit szégyellnie a magyar válogatottnak.

Az olasz-magyar döntő pletykái

A döntő után elterjedt, miszerint Vittorio Pozzo megkereste Dietz Károly szövetségi kapitányt, és azt mondta neki, Mussolini az egész csapatot kivégezteti, ha nem nyerik meg a világbajnokságot. Bár ez valószínűleg nem így történt, inkább csak szó szerint értették a diktátor üzenetét (vincere o morire), de a magyar csapat összeállításában valóban volt néhány furcsaság. A vb-döntőben nem játszott a csapat erőssége, Turay, Korányi pedig állítólag lemondta a szereplést, amikor megtudta, hogy nem barátja, Toldi kezd a középcsatár posztján. A magyar csapatnál gondot okozhatott, hogy Dietz nem mindig értett egyet másodedzőjével, a legendás Schafferrel.

Az olasz csapat kiemelkedett a mezőnyből, a zseniális Giuseppe Meazza passzaiból (három gólt készített elő a döntőben) a csatárok ontották a gólokat, jól védekeztek, és a futball egyik nagy olasz professzora ült a kispadjukon. Egymás után két világbajnokságot nyertek, a keret egy része közben kicserélődött, de valószínűleg a világháború újabb címek szerzésében akadályozta meg őket, hiszen a 40-es években uralta az olasz labdarúgást a világ legjobbjának tartott Grande Torino (a csapat tagjai 1949-ben egy repülőgép-szerencsétlenségben elhunytak).

(Borítókép: Keystone / Getty Images Hunagary / Index)