Viola
-6 °C
-2 °C

A 17 éves futballzseni, Pelé meghódítja a világot - Svédország, 1958

vb tortenelem 1958
2018.06.05. 14:01 Módosítva: 2018-06-05 18:59:26
A svédországi világbajnokságon a világ tátott szájjal nézte az újszerű taktikával, csodálatos játékkal, és Pelével érkező brazilokat, akiket még a vb-gólrekorddal száguldó franciák sem tudtak megállítani. Először közvetített tévé, először rendeztek tornát a mostani lebonyolítással, és furcsamód pont a brazilok játszották a vébék történetének első 0-0-ját.

Vb-történelem: 1930, 1934, 1938, 1950, 1954, 1958, 1962, 1966, 1970, 1974, 1978, 1982, 1986, 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014

A FIFA még jóval az 1958-as világbajnokság előtt jelezte, Svédországban kizárólag olyan csapatok játszhatnak, amelyek legalább egy selejtezőn pályára léptek. A vb-mezőny 16 helyéért 56 csapat indult el, végül sem afrikai, sem ázsiai csapat nem jutott el Svédországba, viszont először fordult elő, hogy az Egyesült Királyság mind a négy csapata (Anglia, Skócia, Észak-Írország, Wales) igen.

Svédország, 1958

1958. június 8. - június 29.
Stadionok: 12 (12 városban
Résztvevők (16): Ausztria, Csehszlovákia, Anglia, Franciaország, Németország, Magyarország, Észak-Írország, Skócia, Szovjetunió, Svédország, Wales, Jugoszlávia, Mexikó, Argentína, Brazília, Paraguay
Meccsek: 35
Gólok: 126 (3,6 meccsátlag)
Világbajnok: Brazília (1)
Gólkirály: Fontaine (FRA) 13

Wales második lett selejtezőcsoportjában, csak azért indulhatott, mert Izrael ellenfelei sorban visszaléptek, senki nem akart velük játszani. Játék nélkül viszont nem indulhattak el, ezért a FIFA-nak találnia kellett egy ellenfelet, Wales pedig legyőzte Izraelt, és kijutott. Pótselejtező döntött a pontegyenlőséggel végzett szovjetek és lengyelek között, előbbi csapat 2-0-ra nyert, és először indulhatott világbajnokságon. A szervezők nem csináltak kiemelést (az 54-es lebonyolítást rengeteg kritika érte), először rendezték a máig használt rendszerben a tornát. A csoportkört úgy sorsolták ki, hogy mindegyik négyesbe jutott egy brit, egy nyugat-európai, egy kelet-európai és egy amerikai csapat. Komoly vita alakult ki, mi döntsön a körmérkőzések után, már javában ment a világbajnokság, amikor még nem tudták, gólkülönbséget számoljanak, vagy rájátszás döntsön.

Vállalható kudarc az Aranycsapat után

1954 ezüstérmes magyar válogatottja a forradalom alatt szétesett, legnagyobb sztárjai közül hárman is (Puskás, Kocsis, Czibor) külföldön maradtak, Svédországba már csak négy játékos, Grosics Gyula, Bozsik József, Budai László és Hidegkuti Nándor utazott el az Aranycsapatból. Bukovi Márton kapitány ígéretes fiatalokkal kezdte feltölteni a keretet, bemutatkozott a 60-as évek magyar futballját meghatározó generáció (Tichy, dr. Fenyvesi, Machos), de a világbajnokság előtt néhány héttel kinevezett Baróti Lajos megbukott a csapattal Svédországban: a leggyengébbnek tartott csoportból sem sikerült továbbjutnunk.

A vitának azért lett jelentősége, mert mind a négy csoportban volt pontegyenlőség, végül a továbbjutás eldöntésére pótselejtezőket rendeztek, a csoportelsőségért viszont a franciáknak elég volt a jobb gólkülönbség a jugoszlávokkal szemben. A csoportkör történetéhez tartozik, hogy június 8-án megszületett a világbajnokságok történetének első gól nélküli döntetlenje (Brazília-Anglia).

Az 1. csoport körbeverései után a németek mögötti második helyért Észak-Írország 2-1-re legyőzte Csehszlovákiát, a 3.-ban Wales a magyar válogatottat ütötte ki (2-1), a 4.-ben pedig a Szovjetunió verte ki Angliát (1-0), és jutott a negyeddöntőbe. Jugoszlávia hiába szeretett volna inkább pótselejtezőt, a későbbi gólkirály Just Fontaine gólzáporával a franciák megnyerték a csoportot, és könnyebb ellenfelet kaptak a nyolc között, a délszlávok pedig kiestek Németországgal szemben.

Az akkor 17 éves Pele és Vava a svédek kapujában.
Az akkor 17 éves Pele és Vava a svédek kapujában.
Fotó: Staff / AFP

A németek mellett Fontaine újabb góljával a franciák mentek a négy közé. A házigazda svédek (54-ben is jó csapatuk lett volna, de az amatőrstátusz körüli viták miatt nem voltak ott Svájcban) a Szovjetuniót győzték le, a brazilok pedig második brit ellenfelükkel is megszenvedtek: Wales ellen Pelé megpattanó lövése döntött, de a magyarokat kiverő csapatból sérülés miatt hiányzott a Juventus sztárja, John Charles.

Az elődöntőkben a sérülések miatti emberelőnyök játszották a főszerepet. A franciák Fontaine góljával még egyenlítettek Brazília ellen, de a védelem közepéből kidőlt Jonquet, és mivel ekkor még nem volt csere, a francia válogatottnak 10 emberrel esélye sem volt a villogó brazilok ellen: Pelé mesterhármasával Brazília jutott a döntőbe, de a torna legjobb meccse után a francia válogatottnak is jutott a dicséretből.

A másik ágon a svédek előbb lerúgták a németek legjobbját, Fritz Waltert, majd a kifejezetten durva mérkőzésen kettős emberelőnybe kerültek, amikor Zsolt István játékvezető kiállította Juskowiakot. A hajráig így is szoros volt a meccs, de az utolsó tíz percben Svédország két gólt is szerzett, és bejutott a döntőbe, ezzel támasztva alá a hazai szövetség döntésének helyességét, akik néhány nappal a torna előtt végül engedélyezték a profi játékosok szereplését a csapatban.

A döntőben Svédország szerzett vezetést, de a szünetben már Brazília vezetett, a hajrára pedig már nem is maradt nyitott kérdés, a brazilok könnyedén lépték le ellenfelüket. Vava és Pelé dupláztak, az ötödik brazil gólt az a Mario Zagallo szerezte, aki később edzőként is világbajnoki címet szerzett Brazíliának.

Az Aranycsapat által már négy évvel korábban feszegetett 4-2-4-es játékrendszerben brillírozó brazilok a torna második szakaszában találták meg az ideális összeállítást, ekkor a Garrincha, Vava, Pelé, Zagallo csatársor tartotta rettegésben az ellenfelek védelmét. Brazília sikeréhez kellett a csapaton belül katonás fegyelmet tartó zseniális edző, Vincente Feola, aki aprólékosan felkészítette játékosait minden meccsre.

Bár a négy évvel későbbi csapat legalább olyan jó volt, mint az 1958-as, a brazilok játéka előtt már Svédországban leborult a világ: újszerű taktikájukat, technikai képzettségüket egy 17 éves zseni, Pelé tette felejthetetlenné, és vitathatatlanul a világ legjobbjává. A bronzmérkőzésen Franciaország 6-3-ra legyőzte Németországot, Fontaine négy gólt lőtt, 13 gólja máig élő rekord a vb-gólkirályok között.

Volt egyáltalán világbajnokság 1958-ban?

2002-ben megjelent egy svéd dokumentumfilm Konspiration 58 címmel, amely azt állította, igazából nem is rendeztek világbajnokságot Svédországban, csak az FBI és a CIA rendelte meg a svéd állami televíziótól és rádiótól a képeket, illetve a közvetítést. A filmesek szerint az amerikaiak arra voltak kíváncsiak, képesek-e ekkora csalást elhitetni a világgal, bizonyítékként pedig hihetőnek beállított képeket mutattak (árnyékok rossz szögben, házak a stadionok hátterében, amelyek nincsenek ott). A film végén természetesen bevallják, hogy nem gondolják komolyan az egészet, mégis sokan vannak, akik a mai napig az amerikai holdraszállási hazugság főpróbájának tartják a svédországi vb-t.

(Borítókép: AFP / Index)