Tekla
11 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Mit kerestek profi futballisták szociális bérlakásban?

DEBRE20180509004
2019.01.25. 20:02

Nehezen minősíthető állapotokra irányította rá a figyelmet a bérlakásaikból kiköltöztethetlen balmazújvárosi labdarúgók története. A 2018 augusztusának közepéig fideszes polgármester, Veres Margit vezette városban a helyi profi labdarúgócsapat 5 játékosa az eredetileg szociális bérlakás céljára szolgáló ingatlanokban lakhatott.

Erre a város fideszes alpolgármesterének két nappal az augusztus 12-én tartott, és a független Hegedűs Péter győzelmét hozó időközi polgármester-választás előtt kötött szerződése biztosított lehetőséget. Valamint az, hogy az önkormányzati lakások bérbeadását szabályozó rendeletet 2015-ben módosították, ami még a jogerősen kiszabott börtönbüntetése ellenére szabadlábon lévő Veres Margit polgármestersége idején történt. Ez a módosítás lehetővé tette, hogy az alapvetően szociális célú bérlakásokat sportolók számára is kiutalhassák, a piaci bérleti díj töredékéért.

Rászorulók, havi félmilliós nettóval

A balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető városi tulajdonú cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Mivel ez az átlag valamennyi foglalkoztatottra vonatkozik a pályagondnoktól a játékosokig, joggal feltételezhető, hogy utóbbiak valamivel jobban kerestek.

Persze lehet, hogy 2018 nyarán ennél alacsonyabb fizetésre szerződtek a játékosokkal a másodosztályba kieső csapatnál, csakhogy a futballisták bérlakásokba költöztetése már 2017-ben is gyakorlat volt a városban, illetve mindkét évnek a felét az első, felét a másodosztályban töltötte a balmazi futballcsapat.

Az pedig, hogy a sportolók – többnyire futballisták – a szociális alapon kiutalt bérlakások terhére, nem piaci alapon juthattak ezekhez az ingatlanokhoz, egyértelműen kiderül a városgazdálkodási cég beszámolóiból.

A dokumentumok szerint a rendelet módosításának évében a város tulajdonában álló 71 ingatlanból még egyet sem béreltek sportolói jogosultságra hivatkozva, míg szociális alapon 59 lakást adtak ki, szolgálati alapon 5-öt, költségalapú bérbeadásban 6-ot, szükséglakásként pedig 1-et. 

2016-ban viszont annak ellenére, hogy az önkormányzati lakások száma 73-ra nőtt, a szociális alapon kiadott lakások száma 43-ra csökkent. Ugyanakkor megjelent a rendszerben 7 darab lakás, amit sportolóknak adtak ki.

Emellett a szolgálati lakások száma eggyel nőtt, 9 lakás pedig üresen maradt – vélhetően felújításra vártak, vagy az alatt álltak –,  a szükséglakások száma nem változott.

Még egy évvel később a szociális lakások száma nem változott, a sportolóknak viszont már 8 lakás jutott. Szintén 8 jutott szolgálati célra, míg a költségalapon bérelt, az üres és a szükséglakások száma nem változott.

A sportolóknak juttatott lakások a város központi részén elhelyezkedő, értékesebb ingatlanok közül kerültek ki, nem a Balmazújváros szélén találhatókból. Mindeközben akadnak olyanok a városban, akiknek nem jutott szociális bérlakás az elmúlt években, noha jogosultak lettek volna rá.

A polgármesterrel beszélve a problémáról Hegedűs elmondta, véleménye szerint nem fér bele, hogy ezeket az ingatlanokat profi sportolóknak juttassák.

Mindenki egyért  

A sportolók részesedése a szociálisan rászorulók kárára egyben azt is mutatja, hogy mennyi értelme volt 2015-ben sok millió forintért elkészíttetni a város településfejlesztési stratégiáját, ami megállapította, hogy a település legégetőbb problémája a szegregátumok kialakulása, amelyekben a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 1 500-an laktak. A megoldás egyik fontos elemeként pedig azt a megállapítást tették, hogy

a szegregátumokon kívül, integrált lakókörnyezetben, bérlakások kialakításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni. 

Ehhez képest a bérlakások száma mindössze eggyel nőtt azóta, a városvezetés pedig a stratégiát elolvasva meghozta a módosítást, aminek köszönhetően az integrált lakókörnyezetben – értsd a város központi területein – található lakásokba profi sportolók költözhettek a szociális alapon rászorulók kárára.

Foggal-körömmel

Amennyire visszatetsző, hogy államilag agyontámogatott futballisták foglalják a lakásokat a rászorulók elől, annyira botrányos, hogy amikor közérdekből, a szerződésnek megfelelő módon ki kellett volna költözniük, akkor több mint egy hónapig húzták az időt, ezzel súlyosan veszélyeztetve a város által korábban elnyert 200 millió forintos EU-s támogatást.

Az "Esély otthon" programra megítélt 198,7 millió forintról van szó, amit önkormányzati lakások felújítására kapott az önkormányzat, azzal a feltétellel, hogy a munkálatok 2019. április 20-ig befejeződnek, a kész lakásokat pedig helyi, pályakezdő fiataloknak adják ki.

Mivel a felújításra kijelölt lakások között szerepeltek azok az ingatlanok is, amiket a balmazi profi futballistáknak adtak ki, így 4 lakás esetében a bérbeadásról szóló 2018. augusztusi szerződésben rögzítették, hogy a bérleti viszony 10 napos kiköltözési határidővel bármikor egyoldalúan felbontható az önkormányzat részéről, ha a város érdeke úgy kívánja. Az ötödik lakás esetében ez a kikötés valamiért kimaradt a szerződésből.

2018. november 26-án Hegedűs Péter jelezte a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. ügyvezetőjének, hogy a kivitelező megkezdené a lakások felújítását, ezért ki kéne azokból költözni. Majd az önkormányzat december 6-i ülésén megszületett az erről szóló határozat, azzal a nem kis engedménnyel, hogy a testület felajánlotta, a lakás nélkül maradó játékosokat elhelyezi a tulajdonában álló Pötyi Szállóban, noha erre nem lett volna kötelezhető. Annak az egy játékosnak, akinek a szerződéséből kimaradt a kikötés, felajánlottak egy cserelakást.

A sportcég vezetője december 11-i válaszában közölte, hogy a szezon végéig még egy meccs hátra van, és addig nem lenne jó ilyesmivel megzavarni a labdarúgókat, ezért csak december 22-én hagynák el a lakásokat (ebbe az önkormányzat bele is ment).

Rossz belegondolni, mi lett volna, ha megzavarják őket, mivel a Balmazújváros így is 4-0-ra kikapott Soroksáron az év utolsó meccsén.

Ami a lakásokat illeti, a kulcsokat nem sikerült határidőre leadni a Városgazdálkodási NKft.-nél, ezért a polgármester felhívta a futballcég ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy mi a helyzet. Lajos Ferenc erre közölte, hogy felsőbb utasításra nem költöztek ki a lakásokból. Ez azért érdekes, mert az ügyvezetőnek lényegében Hegedűs a felettese.

Gyakorlatilag viszont továbbra is az enyhén megkopott fényű fideszes kiskirály, Tiba István a legfontosabb tényező a helyi labdarúgásban.

Noha a Lázár emberének tartott országgyűlési képviselő – és volt balmazújvárosi polgármester – a kiesés utáni csalódottságában közölte, hogy kiszáll a helyi futballból, a gyakorlatban nem ez történt. Tiba a profi klubbal szimbiózisban működő utánpótlás elnöke, és ami ennél fontosabb, mindmáig az önkormányzat képviselője a profi egyesületet üzemeltető Balmazújváros Sport Kft.-ben.

Tibának az volna a dolga, hogy a város érdekeit képviselje a futballcégben, ám a jelek szerint erre a feladatára a lakások ügyében (is) látványosan alkalmatlannak bizonyult.

A polgármester ugyanis hiába kereste többször is a klubot telefonon és emailben, egészen január 8-ig nem járt sikerrel. Ekkor az ügyvezető végre válaszolt Hegedűs december 21-i levelére, mondván inkább mégsem költöztetik ki a játékosokat, csak ha mindenki kap cserelakást.

Lajos ferenc hülyének nézve az önkormányzatot és annak vezetőjét arra hivatkozott, hogy a játékosoknak 5 évre érvényes bérleti szerződése van és a kilakoltatási moratórium is életbe lépett.

Hegedűs válaszában jelezte, hogy a város és a futballklub közötti megállapodás alapján a szerződések vitán felül felbonthatók, csak egy játékosnak kell cserelakást biztosítaniuk.

Arról meg nem tehet, ha a Balmazújváros Sport Kft. esetleg olyan szerződést kötött a játékosokkal, amiből kifelejtették a szükséges megkötéseket. A kilakoltatási moratórium pedig csak a magánszemélyekkel kötött szerződésekre vonatkozik, itt viszont céges szerződésekről van szó, tehát a hivatkozás téves, egyébként meg továbbra is fenntartják az ajánlatot a Pötyi Szállón való elhelyezésre.

Az önkormányzat a 2019. január 11-i ülésén megerősítette az ügyben hozott korábbi határozatát, és a futballklub négynapos hosszabbítási kérelmére való tekintettel végül január 18-i határidőt szabott meg a lakások elhagyására. Ezt már sikerült teljesíteni a klubnak, ám a helyzet továbbra sem megnyugtató.

Sem a profi csapat, sem a 200 milliós támogatás szempontjából.

A kivitelezéssel lesznek kész vagy a felújítással?

Ha a labdarúgók nyögvenyelős kiköltöztetése nem okozott volna kellő aggodalmat az április 20-i határidő betartását illetően, a január 11-i önkormányzati ülésen elhangzottak fényében nagy csoda lenne, ha a balmazújvárosiak a határidő módosítása nélkül időre teljesíteni tudnák a támogatás felvételéhez szükséges mérföldkövet.

Az ülésen ugyanis az derült ki, hogy az előző városvezetés által megbízott kivitelezővel kötött szerződésekből több olyan feladat is kimaradt, ami szükséges volna ahhoz, hogy a felújítást a projekt szempontjai szerint is késznek lehessen tekinteni.

Még bőven lehet munka a lakásokkal azután, hogy a kivitelező valamennyi szerződésben rögzített feladatát teljesítette.

Rohanás az NB III.-ba

De nemcsak az önkormányzat van nehéz helyzetben, hanem a balmazújvárosi labdarúgás is. Bár eleinte valószínűleg nem sok szüksége volt a futballklubnak a bérlakásokon megspórolható pénzre, mára nagyot fordult a helyzet.

A helyi profi labdarúgás súlyos anyagi válságban van, a csapat látszólag megállíthatatlanul zuhan a kiesés felé, és hiába próbálja Tiba lépten-nyomon Hegedűsre fogni a dolgot, a napnál is világosabb, hogy az önkormányzat korábbi vezetésének hozzáállása és a klub gazdálkodásának szinte felfoghatatlan felelőtlensége vezetett a kialakult helyzethez.

Ami 2018 nyarának végére olyan súlyossá vált, hogy a profi csapatot üzemeltető cég csak azért nem ment csődbe, mert az önkormányzat az utolsó, még valamennyire szabadon átcsoportosítható 22,4 millió forintjával kisegítette az utolsó utáni pillanatban. Sok választása nem volt a képviselőknek, Tiba ugyanis a szeptember 21-i ülésen belebegtette, hogy a csapatot működtető cég csődje akár a várost is maga alá temetheti. A visszafizetési és szerződéses kötelezettségek miatt ebben az esetben a Balmazújváros Sport Kft. 400 milliós adóssága zúdult volna arra a büdzsére, amit a 22,4 millió is likviditási gondokkal fenyegetett.

"Vegyen ki belőle négyszázat"

Sokan talán nem tudják, hogy bukhatta el Balmazújváros polgármesteri székét a NER. Pedig a történet nem volt éppen mindennapos, és szorosan kötődik a futballhoz. Azért kellett időközi polgármester-választást tartani augusztusban, mert a hivatalban lévő városvezetőt, Veres Margitot, aki Tiba polgármestersége idején (2010-2014) jegyzőként szolgálta a várost, 2018 áprilisában jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali vesztegetés elfogadása miatt.

Veres egy helyi nagyvállalkozótól, K. Sándortól vett át 5 millió forintot, még 2012-ben, akinek cserébe segített hozzájutni egy 180 milliós állami támogatáshoz. Az 5 millióból 400 ezret megtartott magának, mindezt tette Tiba jóváhagyásával, ami a nyomozóhatóság által rögzített telefonbeszélgetés szerint így hangzott "vegyen ki belőle 400-at". A maradék 4,6 milliót továbbadta az akkori városvezetőnek. A lecsippentett pénzen túl Tiba megfogalmazása szerint egy "ajándék" autó is járt K. Sándortól a jegyzőnek, erről a tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy az "ajándék" valójában azt jelentette, hogy a milliárdos K. Sándor saját költségén behozatott egy autót külföldről, amit nagyon kedvező áron eladott Veresnek. Ugyanakkor a bíróságnak bemutatott adásvételi szerződés érvénytelen volt, mivel hiányzott róla a tanúk aláírása, a számla pedig ellentmondásban volt a szóbeli vallomással, utóbbi készpénzes fizetést mondott, előbbin átutalás szerepelt.

Tiba  végig csak tanúként szerepelt az ügyben, az akkori polgármester, későbbi parlamenti képviselő magyarázata szerint ugyanis a pénz, amit kapott, egy baráti hitel volt a futballcsapatot működtető kft. részére. Bár a kölcsönről vagy annak visszafizetéséről semmilyen írásos dokumentum nem született, illetve a képviselő vagyonnyilatkozatában sem szerepelt, a bíróság elfogadta a magyarázatot.

Tiba elmondása szerint a szeptemberben kért rendkívüli támogatás a játékosok és a stáb egyhavi fizetésére kellett, pontosabban annak öthatodára. A maradék részt az önkormányzat havi fix összegű támogatása fedezte (4,5 millió forint). Ha nincs a rendkívüli alamizsna, a klub képtelen lett volna teljesíteni szerződéses kötelezettségeit a játékosok többségével szemben. Azok feljelentik az MLSZ-nél, csőd, szétesés, negyedosztály. Ismerjük a forgatókönyvet, talán Tarsoly Csaba győri piramisjátéka volt a leglátványosabb példa, de a Pécs vagy a Kecskemét is hasonló utat járt be.

“Nincs több átcsoportosítható pénz, csak valami kárára” – vázolta a helyzetet Hegedűs annak idején. Amikor a polgármesternél érdeklődtünk a dologról, elmondta, hogy a pár éve a Kalmár DSE kézilabdacsarnokára kapott tao-támogatás önrészeként elkülönített összeg volt az utolsó felszabadítható forrás a költségvetésben. Ez is csak azért volt felszabadítható, mert az építőipar drágulása miatt az eredetileg bő 200 milliós beruházás mai áron sokkal többe kerül, így a megvalósítása a ködös jövőbe vész.

Azóta az ősz folyamán további 17 millió forintot kért a futballklub a számára elkülönített taós önrészre hivatkozva, de hogy ezt egészen pontosan mire fordították, azt csak a klubvezetők tudják. Ami pedig a Tiba által többször is lefitymált városi támogatást illeti, az 50 millió forintos szabadon felhasználható keretet jelent és mintegy 65 millió forintot a taós támogatás önrészére. Ezen felül kapta még a klub a 22,4 milliós rendkívüli támogatást, és az olyan rejtett támogatásokat, mint például a piaci ár töredékéért biztosított 5 darab bérlakást, ami éves szinten sok milliós tételt jelent.

Ami jár, az jár

Hogy milyen szinten a farok csóválta a kutyát a városban – azaz a futballcsapat az önkormányzatot –, azt tökéletesen érzékelteti, hogy a csőd szélén álló sportvállalkozásnál elvileg az önkormányzat érdekeit képviselő Tiba István milyen hangnemben oktatta ki az új polgármester vezette testületet a túléléshez nélkülözhetetlen forintokat kérve.

Nem azért kért a sport kft az önkormányzattól támogatást, mert a számláján állt a pénz. Ha lett volna miből kifizetni a fizetéseket, akkor kifizette volna. Arról meg nem tehetünk, hogy a kft. ezt jelezte háromszor, egyszer az alpolgármesteren keresztül, kétszer az ügyvezetőn keresztül, hogy mekkora szüksége lenne erre a támogatásra és ezt nem tárgyalta meg a testület, illetve amikor megtárgyalta, akkor nem szavazta meg. Innentől kezdve ami nincs, abból nem lehet kifizetni

A meglepően magas lóról érkező mondatokat azoknak címezték, akik arról merészeltek érdeklődni, miként juthatott a csőd szélére a másodosztályú labdarúgó csapatot üzemeltető Balmazújváros Sport Kft., és miért volt égető szüksége a rendkívüli segítségre.

Pedig a kérdés indokoltnak tűnt, lévén a cég augusztusban már a játékosok és a stáb jelentős többségének bérével adós maradt. A város alig másfél hónapja megválasztott új polgármesterétől, Hegedűs Pétertől kapott tájékoztatás szerint a cég szeptember közepén prezentált féléves beszámolója a június végi zárásnál 150 milliós hiányt jelzett, amit egy mindössze 30 milliós pénzkészlet kompenzált.

Ez lényegében a játékosok és a stáb egyhavi fizetésének megfelelő összeg, és augusztus és október között a többségük nem is kapott pénzt.

Az, hogy Tiba István a futballcsapat érdekeit mindenek fölé helyezte, azért okozott különösen nagy problémát, mert a korábbi városvezetés által elfogadott konstrukcióban az önkormányzatnak semmilyen rálátása nincs a klubot vivő cég pénzügyeire, leszámítva a félévenként benyújtott beszámolókat.

A cég számlájához kizárólag a klub ügyvezetője fér hozzá, és csak ő költhet róla. A mindenkori ügyvezetőt az önkormányzat pályázat útján választja ki, kinevezését pedig a képviselő-testület szavazza meg. Mivel a városban egészen augusztus közepéig Tiba szava volt a mindenható, a testület többsége pedig mindmáig fideszes kötődésű, így elég egyértelműnek tűnik, hogy ki a mindenkori ügyvezetők informális főnöke.

A várost korábban 8 éven át (2006-2014) polgármesterként irányító politikus, aki 2 évet leszámítva 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, lényegében az egyetlen személy volt a város képviseletében, akinek rálátása és legfőként ráhatása lehetett a klubnál folyó dolgokra. Ebből is az következik, hogy neki kellett volna riadót fújnia, amikor láthatóvá vált, hogy baj van.

Ez azonban elmaradt. Hegedűs emlékei szerint még az augusztus 28-i rendkívüli ülésen sem került elő ez a téma. Csak szeptember közepén, a féléves beszámolókor borult a bili. Ezt a beszámolót a polgármester nem fogadta el, a városi képviselők pedig leszavazták a kért támogatást.

Üdv a való világban

Egészen döbbenetes, hogy Tiba, illetve a klubvezetés mennyire látványosan alkalmatlannak bizonyult minden feladatára, amint megtört a NER helyi varázsa, és a kft. nem túrhatott tovább bármikor könyékig kedvére a városi kasszában, sem nem irányíthatta patrónusa könnyedén csapatához a különböző céges és állami támogatásokat. 

A megváltozott, normális piacihoz hasonlóvá lett viszonyok közt a balmazújvárosi klub nagyjából annyira bizonyult életképesnek, mint egy partra vetett bálna. Hihetetlennek tűnhet, de tény: a Balmazúvárosi Sport kft-nél egyáltalán nem készültek fel arra az eshetőségre, hogy a csapat kieshet az élvonalból, és ezzel jelentősen csökkenhet a központi és az esetleges szponzori támogatások mértéke.

AMIKOR AZ EGYIK KÉPVISELŐ szeptemberben AZT FIRTATTA, HOGY MIÉRT NEM SZÁMOLTAK A PÉNZÜGYI TERVEZÉSNÉL A KIESÉS LEHETŐSÉGÉVEL, TIBA AZT FELELTE, HOGY NEM TUDTÁK A KIESÉSHEZ IGAZÍTANI AZ ÜZLETI TERVET, MERT A BAJNOKSÁG SORRENDJE CSAK MÁJUS VÉGÉN DŐLT EL, ADDIG NEM TUDTÁK, HOGY KIESNEK.

Az indoklás annyira parádés, hogy szó szerint is idézzük a sportmenedzserek bibliájába kívánkozó mondatot:

Ha bárki előre megmondja, hogy a bajnokság hogyan alakul, akkor tudjuk ahhoz igazítani az üzleti tervünket

 – oktatta ki a képviselőket a politikus. Az sem bizonyult elegendő intő jelnek a klubvezetésnek, hogy a csapat a fordulók több mint felében kiesőhelyen állt, és a 33 bajnoki forduló alatt mindössze négy alkalommal állt egy helyezésnél távolabb a veszélyes zónától.

Nagyfokú hozzáértésről tanúskodik az is, hogy a 2017-18-as első osztályú szezonra igazolt külföldi játékosok kapcsán Tiba szeptemberben azt mondta, "nagy szerencse", hogy azok ingyen távoztak a klubtól, különben fizethetnék őket az idei szezonban is, miközben a másodosztályra vonatkozó szabályozás miatt nem játszhatnának a bajnoki mérkőzéseken. 

Az élvonalbeli szereplés alapján piacképesnek bizonyuló labdarúgókkal viszont olyan szerződéseket sikerült kötni korábban, hogy egy kivételtől eltekintve mindenki szabadon igazolhatóvá vált a szezon végén, így egyetlen játékost tudtak csak pénzért eladni.

Hogy érte mennyit kaptak, azt egyébként csak pár képviselő tudja az ügyvezetőn és Tibán kívül. Tiba ugyanis csak a szerinte "megbízható" képviselőkkel tudatta az összeget. A többieknek, azaz a képviselők többségének és a polgármesternek fogalma sincs a befolyó összeg nagyságáról, ahogy igazából szinte semmiről a – hangsúlyozzuk – 100 százalékban önkormányzati cég pénzügyeivel kapcsolatban.

NEHÉZ ELHINNI, DE A SZEPTEMBERI RENDKÍVÜLI SEGÉLYT IS EGY OLYAN, EGYETLEN LAPOT KITEVŐ RENDKÍVÜLI KÖLTSÉGVETÉS ALAPJÁN KÉRTE – ÉS KAPTA MEG – A BALMAZÚJVÁROSI CSAPAT, AMIT CSAK MEGLOBOGTATTAK A KÉPVISELŐK ELŐTT, MEG NEM NÉZHETTÉK.

(Jegyezzük meg, hogy a papír tartalmát tudtunkkal még az augusztusig ideiglenes városvezetőként funkcionáló fideszes Koroknai Imre alpolgármester sem ismerte, aki nincs túl jóban Tibával, mióta nem kis meglepetésre Nagy Tamást nyomta be helyette polgármesterjelöltnek az időközin.)

Rajtuk kívül álló okok miatt

Ha Tiba Istvánt kérdezik, a Balmazújváros Sport Kft. problémái az első osztályból való tavalyi kiesés miatt következtek be, illetve azért, mert az augusztusi előrehozott helyhatósági választáson a város lakossága nem a megfelelő jelöltnek szavazott bizalmat. Ezért Tiba szerint több támogató is elhagyta a csapatot, bár hogy pontosan kik, azt nem árulta el, ahogy azt sem, hogy mennyi pénz esett így ki a büdzséből.

TIBA SZERINT TEHÁT AZ EGYÉBKÉNT NEGYEDIK ÉVE VESZTESÉGESEN MŰKÖDŐ, ÉS JÚNIUS VÉGÉN MÁR 150 MILLIÓS HIÁNYT MUTATÓ CÉG ANYAGI HELYZETÉRŐL AZ idén AUGUSZTUS KÖZEPÉN MEGVÁLASZTOTT POLGÁRMESTER TEHET.

A kiesésért szintén meglepő felelőst sikerült találnia, amikor – még júniusban – egy emlékezetes nyilatkozatban ment neki a magyar labdarúgást eluraló kormánypárti erős embereknek és az egyenlőtlen feltételeknek, majd közölte, hogy kiszáll a futballból, mondván egy hozzá hasonló mezei kis országgyűlési képviselő nem rúghat labdába például a Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesdhez képest.

A Balmazújváros korábbi edzője, Horváth Ferenc szintén egy felsőbb körökben meghozott döntésre célzott a kieséskor. Szeptemberben pedig meglepő módon nem azzal indokolta távozását az NB II.-es csapattól, hogy második hónapja nem kapott fizetést, hanem hogy egy olyan jelölt lett a város polgármestere, akinek vezetésével az önkormányzat nem adott ígéretet arra, hogy a korábbi feltételek mellett működhet tovább a helyi labdarúgás.

Az edző aztán puhára esett, és az egyik NER-hez közvetlenül bekötött klubnál landolt, a Mészáros-közeli Haladásnál.

Ami pedig a cikkünk apropóját jelentő bérlakásokat illeti, legjobb tudomásunk szerint a Balmazújváros Sport Kft. nyolcadik hónapja nem fizetett utánuk egy vasat sem.

(Borítókép: A balmazújvárosi játékos a labdarúgó Magyar Kupa elődöntőjében játszott Balmaz Kamilla Gyógyfürdő - Újpest FC visszavágó mérkőzés végén a Balmazújvárosi Városi Stadionban 2018. május 9-én. Az Újpest jutott a döntőbe, miután az első mérkőzést 2-1-re megnyerte, a visszavágó pedig 0-0-ra végződött. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.