Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az MLSZ szerint 2030-ig biztosan az államnak kell eltartania a magyar futballt

D  YT20180427006
2019.02.01. 09:01

A Világgazdaságnak adott interjújában Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a tao-rendszert érő drasztikus megszorításokról beszélt.

A témával egy átfogó cikkben foglalkoztunk nemrég. Roskó a téma kapcsán bejelentette, hogy az MLSZ számára a jövőben az lesz a prioritás, hogy 

hogy a professzionális kluboknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevételek például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jogdíjakból

Az igazgató azonban egyből le is hűtötte a gyors sikerben reménykedőket, ugyanis így folytatta a mondatot:

de ez egy hosszabb folyamat, így nem érdemes egyik napról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert.

Ami a folyamat hosszúságát illeti, tényleg hosszú. Ráadásul még az sem teljesen biztos, hogy egyáltalán megtörténik a forradalmi fordulat.

AZ MLSZ operatív vezetője a lap szerint úgy fogalmazott, hogy mindez az MLSZ következő, 2020–2030-as tízéves pénzügyi tervének képezi majd lényeges elemét várhatóan.

Az elhangzottak kapcsán annyi kérdés adódik, hogy bele sem kezdünk. Például, hogy miért csak most jöttek rá a piaci alapok szükségességére, miért kell hozzá még tíz év, hogy a magyar labdarúgás elérje azt a célt, mennyire nevezhetők piaci alapúnak a jelenlegi szponzori és tévéspénzek, amikor előbbieket állami, önkormányzati cégek küldik a megfelelő klubokhoz kézivezérléssel, utóbbiak mértéke pedig adatokkal nehezen indokolható.

És persze legfőként azt nem érti az ember, hogy miért kell 2030-ra várni, mint a Messiásra, miközben Orbán Viktor már 2013-ban ezt nyilatkozta:

A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak. A Videoton mögött ott a MOL, a Győr mögött ott az Audi, a Diósgyőr mögött ott a Leisztinger-féle üzleti csoport, a Honvéd mögött ott van a Hemingway-féle üzleti világ, a Debrecen mögött a Teva, a Pécs mögött a Mathias-csoport, az MTK mögött a Várszegi-csoport – ha még ott van –, a Paks mögött – egyedüliként – a magyar állam, a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A mi akadémiánk, amely nem pályázik nemzetközi babérokra, köszöni szépen, a saját utánpótlás-nevelésének meg az ide érkező magánadományoknak köszönhetően – közhasznú alapítványként – áll a lábán. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegedni Magyarországon a Mercedesnek, és akkor már tizenegy klubnál vagyunk.

A Vidi FC-t kitömő MOL döntően állami cég, a Fradi kérőjére azóta is várnak – illetve köszönik szépen, jobb nekik az állam –, a Győr, a Pécs és a Kecskemét 2015-re csődbe ment. Debrecenben és Diósgyőrben nem dúskálnak igazán manapság, a legtöbb klub mögött a magyar állam áll, viszont a Felcsút tényleg nagyon jól van, ha nem is játékoseladásból folynak be a tízmilliárdok, hanem taóból. Na igen, és persze Balmazújváros, ahol a versenyképesség jegyében a szociális alapon kiadott bérlakások terhére inkább a profi futballistákat költöztették az önkormányzati bérlakásokba.

(Borítókép: Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke (b) és Berzi Sándor alelnök a szövetség rendes évi közgyűlése után tartott sajtótájékoztatón a telki edzőközpontban 2018. április 27-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)