Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Ha szülinapra mész, ajándékot vigyél, ha verekedni, akkor pofont

01
2019.02.15. 10:20
Tóth Csaba két évtizede biztosít futballmérkőzéseket a legkeményebb szurkolótáborokkal szemben. A Fradi-vezérdrukker Hipós egykori barátjából lett a hazai stadionok megkerühetetlen biztonsági vezetője. Az NB I. csapatainak felénél ő és az emberei adják a biztonsági szolgálatot, de a másik fele is velük egyeztet. Interjú a HardGuard biztonsági cég vezetőivel az elmúlt évek legnagyobb balhéiról és a biztonsági szolgálatok szerepéről a hazai stadionokban.

Számos kérdés vetődött fel az elmúlt időszakban a HardGuard Group Security Zrt. tevékenységével kapcsolatban a labdarúgó-mérkőzések biztosításának terén. A fehérvári stadionavatón történt balhé kapcsán például az őrök ruházata szolgáltatott témát – itt az Indexen is –, illetve a módszereiket is érte kritika. Emellett általánosságban is nagyon érdekes téma, hogy mi a helyzet ma a hazai stadionokban uralkodó állapotokkal. Sokan úgy érezhetik, például a fehérvári események, vagy épp a 2017 novemberi Fradi-Debrecenen történtek miatt, hogy az infrastruktúra fejlődése, például a biztonsági kamerarendszerek kiépítése, nem feltétlenül hozta meg a várt eredményeket. Emellett a 2019-es tavaszi szezonban vizsgázik a Sporttörvény módosítása, ami alapvetően érinti a meccseket biztosító cégek, így a HardGuard tevékenységét is, és a cég szerint veszélyes helyzetek kialakulásához vezethet. A HardGuard képviselői 20 év tapasztalatai alapján beszéltek a felmerülő kérdésekről, de a véleményük nemcsak ezért különösen fontos, hanem azért is, mert az NB I. csapatainak több mint a fele igénybe veszi a szolgáltatásait. 

Ön azt mondta nekem a fekete ruháról, hogy az egy munkavédelmi eszköz, amit a meglévő két évtizedes szakmai tapasztalataik alapján választottak ki, hogy védelmet nyújtson az embereiknek, megkülönböztesse a krízishelyzetben a tömegben feladatot teljesítő biztonsági őröket a többi helyszínen tartózkodótól, és segítse egymás beazonosítását. Ez a magyarázat szerintem elfogadható. De miért nem lehet egy olyan megkülönböztető mellényt, ruházatot viselni ezen felül, ami testhez simul?

Tóth Csaba, a HardGroup helyszíni vezetője: Történt egy törvénymódosítás még tavaly év végén, ami a szakági szervezet, esetünkben az MLSZ iránymutatásait tette kötelezővé a vagyonőrök megjelenésével kapcsolatban. Ami értelmezésünk szerint ellehetetlenítette, hogy az őreink biztonságos ruházatot viselhessenek. Én azt gondolom, hogy a színek csak színek. Nem az a lényeg, hogy milyen színű a biztonsági személyzet, hanem hogy a nézők be tudják azonosítani őket, hogy azok, akik. Ön látta az egyenruhánkat, hát ha valaki rólunk nem látta, hogy biztonságiak vagyunk… Inkább az a vád, hogy túlságosan is azoknak nézünk ki.

Én inkább azt látom problémának, hogy a benyomás alapján rendvédelmi szervnek is nézheti önöket valaki.

TCS: De ránk van írva 5 centis betűkkel, hogy security. A hátunkon meg 30 centis betűkkel, hogy SEC.

Az MLSZ szabályzata viszont azt írja elő, hogy a biztonsági szolgálat nevének kell a háton is szerepelnie, ha jól emlékszem 10 centis betűkkel. Miért nem azt írták a ruhára?

TCS: Az is rajta van, elöl jobb oldalon, de meg tudom mutatni a képeken. Egyébként pedig az általunk viselt, és ön által is kifogásolt ruha Székesfehérváron is tökéletesen megfelelt a sporttörvény minden egyes életben lévő előírásának. Ami nevet írt elő, számot írt elő, a gazdálkodó társaság nevének jelölését, és azt hogy különböztesse meg a többi rendvédelmi szerv tagjaitól a viselőit.

Tehát voltaképpen arról volt szó, hogy az MLSZ hatályos szabályzata és a sporttörvény rendelkezései eltérőek voltak. A két szabályozás nem volt kompatibilis és önök a sporttörvénnyel mentek, hiszen a törvény úgymond erősebb, mint egy sportszakszövetség szabályzata.

TCS: Igen, pontosan.

dr. Mikó István, a HardGroup stratégiai vezetője: Másrészt mi a munka törvénykönyvének előírásait is betartottuk, amikor azt mondtuk, hogy a mi kollégáink egy ilyen autós láthatósági mellényt nem vehetnek fel, mert mi felelünk a biztonságukért. Arra az esetre készülve mondtuk ezt, hogy nekik esetleg be kell avatkozni, ki kell emelni valakit a tömegből, és egyáltalán, be kell lépniük a stadionba, ami egy kiemelten veszélyes terület. Munkáltatóként olyan védőfelszerelést kell biztosítanunk, amiben az őrök biztonságosan el tudják végezni a feladatukat.

TCS: Ezt az MLSZ évek óta nem tudja megérteni. Mi nem vitázunk a szövetséggel ebben, hanem azt mondjuk, hogy az a sárga mellény, amit előírnak, az alkalmatlan a munkavégzésre. 

Az nem lehetséges, hogy valami olyan sárga felsőöltözet legyen önökön, ami testhez simul?

TCS: Bocsánat, de van itt egy lényeges dolog. Én abszolút hiszek abban, hogy minél kevesebb erőszakot látok a lelátón, annál jobb. Hiszem, hogy ez mind a biztonságiak, mind a szurkolók részéről így van. A prevenció döntő eszköz. A világon mindenhol, amikor a rendfenntartó szerveknek megtervezik a felszerelését, az úgy néz ki, hogy határozottságot sugalljon az embereknek. Na most nekem nagyon kevés rendfenntartó egységet tudnának felsorolni citromsárgában.

Van ahol ennek a színnek maximálisan létjogosultsága van, mondjuk egy baleseti helyszínelőn, vagy a forgalmat irányító rendőrökön, hogy nehogy elüssék őket. Na de amikor bemegyek a tömegbe…

Tehát a fekete szín önök szerint a megelőzés eszköze?

TCS: Mi nem várjuk azt, hogy rendbontás legyen, nekünk rossz, ha rendbontás van. Vegyük akár a fehérvári esetet vagy számtalan korábbit, nekünk utána mindig meg kell magyaráznunk, hogy mi és miért történt, ez senkinek sem jó, nekünk sem. Nem vagyunk beteg emberek, mi is azt szeretjük, ha egy jó hangulatú mérkőzés után szépen nyugodtan mehetünk haza. Innentől kezdve a felismerhetőség is fontos kell hogy legyen számunkra.

Csak bizonyos prevenciós, illetve személyvédelmi okokból azt látjuk, hogy egy elálló hálóingben, ami citromsárga és ezért nem kölcsönöz megfelelő megjelenést ahhoz, hogy a határozottság benyomását keltse az emberekben, ezek a szempontok nem érvényesülhetnek megfelelően.

Nézze meg a felvételt, amikor Fehérváron bementünk a szektorba, mi történt. Amikor a feketék bejönnek, a szurkolók nagyon nagy része már eleve hátralépett. Inkább feladta a történetet. Persze van egy szegmens, akinek bármi megtörténhet, aki a rendőrt is megdobja, megtámadja és egyebek, de ez már egy másik kérdés, ami távolabb visz a sporttól.

Visszatérve a sporttörvényhez, az nem lehet, hogy a szabályozás változása azt a célt szolgálja, hogy az önök feladatkörének azt a részét, ami beavatkozással jár, átvegye a rendőrség? Hogy önökre a történetnek ebben a részében nincsen tovább szükség. 

TCS: Hogy erről van-e szó azt nem tudom. De hogy ezt eredményezi, azt tudom. Mert a jelenleg hatályos módosítás azt eredményezi, hogy mi elvégezzük a beléptetést, és a lehető legjobban megpróbáljuk képviselni a klub érdekeit, és mindenben a lehető legjobban kiszolgálni a szurkolókat. De most jelenleg az ilyen rendbontásokhoz, az eszkalálódott területekre nem fogjuk beengedni az embereinket, hanem a rendőrség segítségét kérjük. És majd ők eldöntik, hogy mit cselekedjenek. 

Miért változtatták meg a törvényt, ha eddig jobban működött, mint az MLSZ szabályzata?

TCS: Nem értjük azt, hogy erre miért volt szükség. Egyáltalán nem értjük. Évek óta kezdeményezzük, hogy legyen egy beszélgetés az MLSZ biztonsági irodája és köztünk, illetve akár hívjuk meg a szurkolókat is. Mert még egyszer mondom, a sportrendezvények a szurkolókról szólnak. Lehet, hogy sokan furcsának tartják, hogy pont én mondom ezt, de így van. Csak gondoljanak bele. A mi munkánkra szükség van ha nincs szurkoló? Nincs rá szükség.

Visszatérve a rendőrök alkalmazására a biztonságiak helyett, ezen a téren mi a helyzet más országokban?

MI: Azokban az országokban, amiket példának szoktak felhozni, sehol sem található olyan intézkedési terv, hogy a rendőr majd a stadionon belül fog intézkedni. A stadionon belül a biztonsági szolgálatnak meg az arra kiképzett szolgálatnak kell intézkednie. Az utcán, közterületen pedig a rendőröknek.

Beszéljünk még a Vidi FC stadionavatóján történtekről, amikor önök behatoltak az újpestiek szektorába, és elcsattant jó pár pofon is. Volt, aki önöket, volt aki az újpesti szurkolókat, volt aki az újpesti rendezőket találta leginkább hibásnak, leginkább attól függően, hogy a szerinte igaznak tartott forgatókönyv szerint milyen sorrendben követték egymást az események. Önök szerint honnan indult valójában az egész?

TCS: Közvetlenül? Az Újpest akkori biztonsági szolgálata intézkedni kezdett a pirotechnika miatt, pedig mi pont arra kértük őket a mérkőzés előtt, hogy ha lehet, egyeztessünk, mielőtt valamibe belekezdenek, hogy biztosítani tudjuk őket. Illetve, nehogy az legyen belőle, hogy az intézkedés miatt alakul ki súlyosabb helyzet.

Tehát ez az eset pont az ellentétét igazolja, mint ami elterjedt szájhagyomány útján. Mert, egy: mi mindent megmondtunk előre. Kettő: pont az ellenkezőjét kértük az újpesti biztonságiaktól, mint ami történt, hiszen egy nem túl veszélyes hanggránát miatt bevonultak a szurkolók közé. Én biztos nem mentem volna be egy hanggránát miatt 10-20 emberrel. Először is, mert nem tudhatom biztosan, ki volt az, amíg nem néztem meg a kamerarendszeren a képeket. Addig pedig ki vagyok szolgáltatva annak, hogy rossz emberrel szemben intézkedek. Szóval nem mi kezdtünk intézkedni, de ez szerintem elég jól látszik a videófelvételeken.

Az, hogy a legújabb stadion avatómeccsén rögtön történt egy ilyen eset, mintha azt mutatná, illúzió volt, hogy a korszerű stadionok és a bennük lévő kamerarendszerek, beléptetőrendszerek, illetve a megfelelő törvényi háttér megszületése elhozza azt a kort, amikor nem lesz többé rendbontás a meccseken. És így nem lesz többé szükség olyan típusú biztonsági őrökre sem, mint az önök kríziskezelő egysége.

TCS: Én 20 éve csinálom ezt. Tagja voltam a biztonsági bizottságnak már akkor, amikor Urbán Lajos volt a vezetője és Kisteleki István volt az MLSZ elnöke. Akkor is voltak rendbontók, ma is vannak rendbontók, és akkor is voltak jó érzésű szurkolók, meg most is vannak. A rendbontás nem néz politikai irányzatot és nem néz időt. Az embereknek látniuk kell, hogy ez – a fekete ruha – az érdekeiket szolgálja. Mert igenis lehetséges egy meccsen, hogy rendbontás történik. 

Rendbontás sajnos volt, van és lesz.

Tehát ez nem technikai kérdés?

TCS: Ezek a dolgok, mint például a biztonsági kamerák, segítik a biztonságiak munkáját, nagyban javítják a hatékonyságát, és az esetleges szabálysértések, bűncselekmények felderítését, hogy azoknak következménye legyen az elkövetőre nézve. Ennek visszatartó ereje is van. Az elkövetők beazonosíthatósága nagyon fontos eredmény ebből a szempontból. Ez így van. De egyet látni kell. Azok az elkövetők, akik beleesnek egy rendbontásba, lehet, hogy egyébként teljesen hétköznapi emberek, jó emberek. Vannak, akik teljesen speciális állapotba kerülnek a labdarúgó-mérkőzéseken. Ismerek számtalan olyan embert, aki teljesen normális állampolgárként éli az életét, jó családapa, rendesen dolgozik, egy abszolút törvénytisztelő polgár. De amikor elmegy a meccsre, akkor önkívületi állapotba kerül. Magával ragadja a környezet, a hangulat. 

MI: És képes lesz olyasmire, amit a normál életben sosem tenne meg, fel sem tételeznénk róla.

TCS: Igen, és ezért nem lehet sosem kiszámítani, hogy mit hoz ki egy mérkőzés alakulása az emberekből. Alapvetően én azt gondolom, hogy a felfokozott hangulat egy jó dolog, ha nem fajul rendbontássá. Ha körülvesz egy jó hangulat, ha jó a szurkolás, akkor az maradandó élmény. Sőt néha jobban emlékszel az atmoszférára, mint magára a meccsre.

Viszont ennek ára van, ezek szerint?

TCS: Én hiszek abban, hogy a lelátói hangulat ezt a sportot vagy bármelyiket, sokkal nagyobb élménnyé teheti. A sportolónak is, nem csak a nézőnek. De egyet látni kell. Ahol nagy tömeg van, ott sokféle ember találkozik. Ahol sokféle ember találkozik, ott lehet súrlódás is köztük, bármi miatt. Ezért egy biztonsági szolgálatnak, tetszik vagy sem, mindig fel kell készülnie arra, hogy lehet rendbontás. És ha van, akkor oda kell menni. A verekedésben egy rossz dolog van, hogy ott az egyik fél mindig vesztes. Talán őt is kérdezzük meg: örült-e, hogy megjött a rendező, amikor a fején ugráltak?

Nem lehet, hogy esetenként túl szoros az ismertség, az összefonódás a biztonsági őrök és a szurkolók közt? És ezért van esetleg több olyan helyzet, ami annyira elfajul, hogy be kell avatkozni? Önről is közismert, hogy a másik oldalról állt át, hogy ultraként is megvolt a múltja.

TCS: Hadd kérdezzek közbe. Ön szerint egy régi karatésból lesz jó karateedző, vagy egy teniszezőből?

De nem áll fent a veszély, hogy egy-egy meccsen vagy helyzetben valaki átcsússzon a másik oldalra?

TCS: Először is, engem név szerint ismernek, beazonosítható vagyok, minden tettemért vállalom a felelősséget. Másrészt tudja hányszor igazoltatnak minket? Egy emberemet egy év alatt 90-100-szor ellenőrzi a rendőrség, hogy ő tényleg ő-e. Minden alkalommal, hogy felvesszük a munkát, végig kell mennünk ezen a protokollon. Igen, hozzám közel állnak a szurkolói csoportok, mert én a kommunikációban hiszek, illetve úgy tekintek rájuk, mint akikre igenis szükség van a stadionokban, mert igazi atmoszférát teremtenek a stadionban, egy igazi katlant a szektorukban. De mellettük abszolút biztonságban járhatnak a családok egy másik szektorba, és szemben a VIP-ben a támogatóknak, az üzleti körnek szintén megvan a saját helye.

A Újpest-Fradin milyen létszámmal voltak jelen?

TCS: Úgy 200 biztonságit és 70 kísérőt mondanék. Ebbe beleszámoltam mindkét klub biztonsági személyzetét. És itt azért álljunk meg egy kicsit, mert kint volt a meccsen közel tízezer ember, a biztonságiak meg voltak összesen 270-en. És azok, akik ilyen létszámban elmennek biztosítani egy tízezres meccset, azok bátor emberek. És szerintem ezért kalapot kellene emelni előttük, nem pedig elítélni őket.

Melyik volt a legkeményebb magyar szurkolótábor, akivel személyes tapasztalata van?

TCS: Huliganizmus szempontjából?

Igen, veszélyesség szempontjából.

TCS: Hát, a kilencvenes évek közepén, végén élte virágkorát Magyarországon a huliganizmus. Akkor nagyon nagy számban voltak Magyarországon huligánok, Hipós Feri neve egy emblematikus név ebből a korszakból.

Vele volt kapcsolata?

TCS: Abszolút, a barátom volt. Azt tudni kell, hogy ő nem egy szó szoros értelmében vett rendbontó volt, ő élt-halt a Ferencvárosért. Az élete volt a Ferencváros, imádta. De természetesen, lehetne őt nehézfiúnak is nevezni, de amúgy azt gondolom, hogy ő egy jó érzésű srác volt. De ugyanilyen volt Újpesten a Szőke becenévre hallgató szurkoló, ő is egy igazi kemény srác volt, imádta az Újpestet. Tehát régen azért annyiból volt más a világ, hogy nem megélhetésszerűen keresték a huligánok a balhét, és a rendbontók többsége ma sem ezért teszi, de vannak kivételek.

Ezt hogy érti?  

TCS: Nagyon sokan feltűnnek a pályákon, akik meg akarják mutatni, hogy kemény fiúk. Ők nem igazi szurkolók, őket ki kell szűrnünk. Nem fizetett huligánok, csak nevet akarnak szerezni.

A Vidi-meccsen történtek kapcsán kérdeztem az MLSZ-től a felelősség megoszlását, és azt mondták, hogy a jogszabály szerint minden, ami egy mérkőzésen történik, a rendező felelőssége, akkor is ha a vendégszurkolók követik el.  

TCS: Ez sem biztos, hogy helyes, de így van.

Tehát ha önök napokkal korábban tudták, hogy balhé lehet, és az újpestiek biztonsági szolgálata ezt a helyzetet jó eséllyel nem fogja tudni kezelni, akkor nem kellett volna jeleznie ezt a klub a tulajdonosának, Garancsi úrnak vagy a szövetségnek, hogy ezt a meccset nem lehet biztonságosan megrendezni?

TCS: Megtettem. Ez nem Garancsi úr döntésköre, az MLSZ írja ki ezt a bajnokságot, az MLSZ-nek van egy biztonsági irodája, amely ebben az esetben nem jól járt el, mert nem volt körültekintő, nem informálódott, hogy Újpesten milyen feszültségek vannak a biztonsági szolgálat körül, pedig ez lenne a dolga. És az MLSZ nem is hallgatta meg, amit mondtunk, nem vette figyelembe a tőlünk származó információkat.

A biztonsági irodának nem az lenne a dolga, hogy színeket gyártson, hogy ki milyen színű mellényben legyen. Legyen minden szolgálat olyanban, amit szeretne, de lássa el a feladatát, védje meg a szurkolókat a rendbontóktól, utóbbiakat szűrje ki minél hamarabb, előzze meg az atrocitásokat, hogy ne forduljanak át rendbontássá. Az MLSZ pedig, ha van információja valamiről, akkor segítse vele a biztonsági szolgálatok munkáját. Nem kell, hogy nekem higgyenek, járjanak utána. Most sajnos az élet úgy hozta, hogy az idő engem igazolt.

Szóval önök szerint az önhibájukon kívül ugyan, de elkerülhetetlen volt a verekedés?

TCS: A mi munkánk nem a mérkőzés napján kezdődik el, akkor csak dől el, hogy jól végeztük-e a dolgunk. És ha úgy látjuk, hogy azzal meg tudjuk előzni a nagyobb bajt, hogy a két tábor közé telepítünk negyven “feketét”, akkor ezt tesszük, mert ez sokkal jobb, mintha valaki kórházba kerülne vagy börtönbe. Én így látom, ebben hiszek.

A Vidi-stadionban mások másként gondolták, és ennek mi lettünk a szenvedő alanyai, mert belecsúsztunk egy olyan helyzetbe, ami már elfajult. Mert senki nem hallgatta meg, amit mondtam, hogy ez így nem lesz jó, utána meg mindenki nekem ugrott, hogy ‘ejnye már, verekedtél’. Amikor én csak megérkeztem egy tömegverekedésbe. Próbálkoztam én már régebben pipaccsal bemenni egy ilyen helyre, de senki nem vett komolyan.

Tudja, hogy mondják. Ha szülinapra mész, akkor ajándékot vigyél, ha verekedésbe, akkor pofont.

Ez persze egy szélsőséges példa, de amikor megérkezek egy tömegverekedésbe, akkor hiába idézgetek törvényeket, nagyon kevés esetben hallják azt meg. De van olyan, aki a jelenlétünktől meghátrál, mások meg úgy vannak vele, hogy ezt az újpesti rendezőt akkor is megverem. De ez látszik a felvételeken is. És amikor azt mondják, hogy miért mentünk be? Miért, néznünk kellett volna, hogy agyonverik egymást? Ez nem opció.

MI: Azért onnan is látszik, hogy utólag hogyan értékelték az eseményeket, hogy a HardGuard 100 ezres büntetést kapott az eset után, ami a legkisebb volt, tehát a legkevésbé minket találtak vétkesnek a történtekért. 

Miért mindenhol önök vannak?

TCS: Ma Magyarországon a tapasztalatomnál fogva sokkal nagyobb rálátásom van a szélsőséges elemek kezelésére, mint másnak. Ha holnap ön csinálna egy biztonsági céget és mondjuk megnyerne egy pályázatot, ugyanúgy eljönne hozzám, megkérne, hogy segítsek, hát 20 éve ezt csinálom.

Van olyan NB I.-es csapat, ahol nem kérik az önök segítségét?

TCS: Valamilyen szintű kapcsolatot mindegyik klubbal ápolunk.

Dolgoznak a Fradi-stadionban is?

TCS: Ott tanácsot adunk, információt, ötleteket cserélünk, egyeztetjük a módszereinket.

Ez baráti alapon megy vagy üzleti alapon?

Nem, egyik sem. Ez érdek alapján megy, a magyar bajnokságot egy egészként nézzük, és nekünk is érdekünk, hogy sehol se legyen balhé. Hiszen az ő szurkolótáboruk is jön hozzánk, és viszont. Közös érdek, hogy hasonló tematikával dogozzunk, hogy rend legyen. Ezért segítjük egymást, és örülünk neki, ha más kollégák is sikeresek.

Az elmúlt talán 10 év legnagyobb balhéja a Bonyha-ügy volt, a Fradi-Debrecenen, ahol valaki késelt, őt pedig majdnem agyonverték. Szakmai szemmel hogy tudná értékelni, ami ott történt?

Nem voltunk ott a meccs előtti egyeztetésen, ezért nem szeretném kommentálni, ami ott történt. Sportszerűtlen lenne részemről. Annyit talán, hogy az egy rendszer vereségének a beismerése, ha valakit, akinek van szurkolói kártyája és semmi más módon sem tiltott számára, hogy ott legyen a stadionban, azt nem engedik be.

Most gondolom arra céloz, hogy sokak szerint jobb lett volna, ha a később megvert szurkolót nem engedték volna be a meccsre. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy Baranyai Imre úr, a Fradi Security vezetője az eset utáni sajtótájékoztatón elmondta, a vezetőség és a visszatérő b-közép egyezsége alapján nem volt olyan egysége a biztonságiaknak az eset környékén, amelyik érdemben közbe tudott volna avatkozni. Mert a Fradi Security kríziskezelő egységének jelenléte provokációnak számított volna a Tábor szemében.

TCS: Igen, ezt én is így tudom, hogy bizalmat szavaztak a visszatérőknek, és emiatt csak átlagos őrök voltak a stadionnak annak a részén. Innen is látszik, hogy egy szélsőséges helyzetben mennyire szükség van a kríziskezelő vagy fekete ruhás biztonságiakra is. Mert sajnos nem mindenki hajlik a szép szóra, és ha egy életellenes cselekmény is benne van a helyzetben, mert több tucatnyian mennek egyre, akkor nekem be kell avatkoznom. Akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszik.

És azt is tudni kell, hogy itt képzett, harcművészetekben jártas szurkolókkal kerülhetsz szembe, mert ma már szinte minden szurkolótábornak saját küzdősport-egyesülete van. Ezek a srácok megmérettetik magukat egymással itthon és külföldön, találkoznak erdőben, itt, ott.

Miből gondoljuk, hogy tescós őrökkel ezeket a szurkolókat tudjuk kezelni? Ezt tekintély alapon lehet leginkább kezelni, kiválasztással, hogy olyan őrőket választok ki és küldök oda, akik erre alkalmasak. Mert ha egy ilyen helyzethez megfelelő őröket engedek oda, akkor meg tudom előzni a bajt. És ha tudom, hogy valakivel kapcsolatban balhé lehet, akkor úgy intézem, hogy mindig 20-30 jól kiválasztott, megfelelő kiállású őr legyen a közelében, hogy már a gondolata se születhessen meg annak, ami sajnos ott mégis megtörtént.

És ha valahol a vezetőség azt mondja, hogy ezt nem teheti meg?

Hát, ha egy vezetőség ezt mondja, akkor nekem a vezetőség utasításait kell követnem. De én akkor szerződést bontok. Inkább, mint hogy asszisztáljak hozzá, hogy nem hagyják megfelelően végezni a feladatomat.

A fehérvári balhé kapcsán az is elhangzott, hogy sokan már azt is provokatívnak találták, ahogy személyesen intézkedett az újpesti szektor előtt, figyelte a vendégszurkolókat. Ezt csak így lehetett csinálni?

TCS: Én 21 éve belülről irányítom a csoportokat. Tehát ha engem felkérnek egy mérkőzésre, nem ülök be a központba vagy egy megfigyelőpontra, hanem felveszem az egyenruhát. És elsőként megyek be a szektorba, és utolsóként jövök ki. Csak belülről tudom megítélni, hogy mi történik. Csak így tudok utasításokat adni. Hogyan küldhetnék be embereket egy olyan helyre, ahová magam se merek bemenni? Csak belülről lehet érezni, hogy mekkora a feszültség egy tömegben, ez fent ülve valami kalitkában nem megy.