Gál
10 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Négymilliárdba került a balmazi álom, most reális veszély az NB III.

D  TT20171102052
2019.02.24. 22:26
A balmazújvárosi profi futball atyjával beszélgettünk az önkormányzati bérlakásokban lakó futballistákról, tervezhetetlen kiesésről, augusztusra kiürülő klubkasszáról és arról a 224 millió forintról, ami a reálisnak tartott üzleti terv szerint hiányzik a folytatáshoz. A másodosztály kieső helyétől egypontnyira állnak.

Az önkormányzati bérlakásaikhoz ragaszkodó labdarúgók története irányította rá a figyelmet a balmazújvárosi futballklub sajátos helyzetére 2019 januárjában. Ugyanakkor az NB II.-es labdarúgócsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. már augusztus óta a csőd szélén táncolt, szeptemberben pedig csak egy rendkívüli segély mentette meg az összeomlástól, 2019 februárjában pedig egy olyan költségvetési tervvel sokkolta a várost, ami csak úgy áll meg a lábán, hogy a korábbi években szokásos 50 millió forint helyett 374 millió forintos működési támogatással kalkulált az önkormányzat.

A helyi profi labdarúgás atyjának számító dr. Tiba Istvánnal, a labdarúgó-egyesületnél és a profi klubnál is fontos pozíciót betöltő fideszes országgyűlési képviselővel beszéltünk a kialakult helyzetről. A politikus az amatőrcsapat elnöksége mellett az önkormányzat választott képviselője a profi klubot működtető vállalkozásnál, amelyet a fideszes többségű képviselő-testület által kinevezett ügyvezető irányít, egy személyben rendelkezve a cég számlája felett.

Írásban és szóban is rendelkezésünkre állt, hogy megismerhessük az ön álláspontját a balmazújvárosi eseményekről és a hozzájuk vezető okokról. A Balmazújváros Sport Kft. részére 2018 szeptemberében igényelt rendkívüli támogatás tárgyalásakor azt válaszolta egy önkormányzati képviselőnek, hogy azért nem készülhettek fel a kieséssel járó megváltozott anyagi helyzetre, mert csak májusban derült ki, hogy búcsúznak az NB I.-ből. Ugyanakkor a játékosokkal kötött rövid idejű szerződésekről azt mondta: „Mivel újoncok voltunk, és senki nem lehetett biztos a bennmaradásban.” Tényleg semmi nem vetítette előre, hogy szükség lehet egy alternatív üzleti tervre?

A csapat kiesése az utolsó mérkőzésen dőlt el, akkor is egy pontegyenlőségi szabály alapján. Semmi nem indokolta, hogy kiesésre készüljünk. Ha úgy szerepeltünk volna, hogy végig reménytelenül az utolsó helyen állunk, akkor igen, de így nem. Ha nem az a szabály, hogy a több győzelem számít, akkor másként történt volna.

A fordulók nagyjából felében kieső helyen álltak, ez sem valószínűsítette a kiesés lehetőségét?

Voltunk kieső helyen, de volt, amikor a nyolcadik helyen álltunk. Ha az utolsó fordulóban a 93. percben a – rögtön mondom: jogosan – meg nem adott gólunk érvényes lett volna, akkor nem esünk ki. Minden mutatóban (kivéve a több győztes mérkőzés) jobbak voltunk, mégis a Diósgyőr maradt bent.

Ön a Csakfocinak azt mondta Horváth Ferenc, a csapat korábbi edzője kapcsán, hogy mivel az önkormányzat nem folyósította a klub részére a működéshez elengedhetetlen támogatást, nem tudtuk őt fizetni, így ingyen távozhatott. Horváth Ferenc szeptember 26-án jelentette be távozását, a napvilágot látott információk alapján kéthavi bérrel tartoztak neki. Mennyiben volt az új városvezetés hibája, hogy nem kapott fizetést?

A klub nem kapta meg a július és az augusztusi finanszírozását az önkormányzattól, erről az új városvezető döntött, mivel nem engedte teljesíteni az utalást augusztus közepén.

Hegedűs Pétert csak 2018. augusztus 12-én választották meg, melyik két fizetése csúszott Horváth Ferencnek?

Az augusztusi és a szeptemberi. Ezeket egyáltalán nem tudtuk kifizetni.

Hegedűs Péter
Hegedűs Péter
Fotó: Hegedűs Balmazújvárosért / Facebook

Lehet, hogy én értek félre valamit, de a júliusi támogatást nem kellett volna megkapniuk augusztusig?

Augusztus 12-ig kellett volna.

Akkor ezt hogy intézhette volna Hegedűs, akit augusztus 12-én választottak meg?

Alá volt írva a finanszírozás, Koroknai Imre alpolgármester úr aláírta augusztus 12-ig. De nem küldték át. Hogy miért, azt talán a hivatal pénzügyi vezetőjétől kellene megkérdezni, de nem jött meg a pénz.

Vagyis ha jól értem, akkor a júliusi támogatás augusztus 12-ig esedékes utalásával az előző vezetés csúszott el, az augusztusit pedig az új polgármester nem engedélyezte időben?

Igen.

Ön azt mondta: „Ha idén is megkapnánk a korábbi 50 millió forintos támogatást, akkor a taós bevételeknek, a MLSZ-támogatásoknak köszönhetően rendben lennénk." A Sport Kft. 2019-re benyújtott üzleti tervében viszont 377 millió forint önkormányzati támogatással számolt.

A Sport Kft. vezetőjének az a feladata, hogy reális üzleti tervet tegyen le az asztalra. Ez sehol sem számolt az önkormányzat 377 millió forintos támogatásával. Az ügyvezető az üzleti tervben tájékoztatta a tulajdonos önkormányzatot arról, hogy mik a működés költségei. A tulajdonos joga, hogy a terv ismeretében eldöntse, akarja-e támogatni vagy nem akarja, egyáltalán mennyivel járul ehhez hozzá.

Tehát egy reális üzleti tervnek gondolja, hogy csak ezzel a támogatással van egyensúlyban a mérleg?

Ez egy reális üzleti terv volt a teljes évre. A támogatás mértékéről pedig a képviselő testület dönt.

Kívülről mégis nehezen látni, hogy miből fedeznék a hiányzó részt, esetleg honnan faragnák le a 227 millió forintos különbséget, ha az önkormányzat továbbra is az előző városvezetés által megállapított 50 millió forintos működési támogatást folyósítaná.

A támogatás korábban is 50 millió forint volt, de megvolt ezek mellett a többi támogató, akik a váltás miatt visszaléptek. Mint mondtam, ha a tulajdonos egy forintért átadja a klubot, talán lesz, aki biztosítja a működését.

A váltással kiesett támogatást említette, mekkora pénzről van szó?

Nem akarom számszerűsítem, de 100 milliós nagyságrendű támogatásról van szó.

„Ősszel mindent elkövetett a városvezetés, hogy teljesen ellehetetlenítse a klubot, nem titok, hogy több esetben késtek a fizetések, de túltettük magunkat a nehézségeken, és ma már nem tartozunk senkinek" – mondta ön egy interjúban. Mennyivel kapott kevesebb vagy több működési támogatást a Sport Kft. a várostól az augusztust követő négy hónapban annál, mint amennyi az 50 millió forintos éves keret alapján járt volna a Sport Kft.-nek?

23 millió forinttal támogatta pluszban a klubot a tulajdonos.

Az 50 millión felül?

Igen. De ön is tudja, ha kicsit ismeri a magyar labdarúgást, hogy ez az 50 millió forint milyen kis pénz egy klub költségvetésében. Mi a másodosztályban is a négy-öt legkisebb költségvetésű klub közé tartozunk.

Ön azt mondta: „Mindaddig, amíg egy olyan városvezető volt Balmazújváros élén, aki szerette a sportot, jól működött a futballklub". A Balmazújváros Sport Kft. 2018. június 30-án záródó első féléves beszámolójában mintegy 150 millió forintnyi kötelezettség szerepelt, ezzel szemben 29,6 millió forint volt a számláján. Illetve azt írták, hogy a klub részben megfelelt az MLSZ PMR eljárásrendben rögzített követelményeinek". Tényleg jól működött korábban a klub?

Korábban a klub zavartalanul működött. A számlán lévő 29,6 millió mellett vártunk egy jelentősebb összeget, ami nem szerepelhetett a jelentésben, mert még nem teljesült, de biztos volt a beérkezése. Ez az összeg be is folyt, ebből fedezte a cég a már említett 120 milliós különbséget. Viszont nem maradt már pénz, hogy Horváth Ferenc augusztusi és szeptemberi fizetését utalni tudja a klub.

Tehát annyi pénze sem maradt a klubnak augusztusra, hogy Horváth bérét az augusztusban és szeptemberben késve érkező, havi 4,1 millió forintos támogatás nélkül fizetni tudják?

Így van. Ami azért volt baj, mert a szerződése szerint így az edzőnk szabadon távozhatott.

Ön azt nyilatkozta az önkormányzati lakásokat kedvező feltételekkel bérlő labdarúgók ügyéről, hogy a sajtó hamis fényben állította be a dolgokat, amikor kivételezett helyzetben tüntette fel a játékosokat. Hogy önt idézzem: „A futballistáink ugyanolyan összegért bérelték ezeket a lakásokat, mint a védőnő vagy a pedagógus." Illetve azt is mondta, hogy „nálunk nagyságrendileg annyit keres most egy játékos, mint egy pedagógus vagy egy védőnő". 

Én egy játékosról beszéltem, aki most bérlakásban lakik.

Ön szerint nem lettek volna a városban olyanok, akiknek rászorultság alapján inkább járt volna a kedvező feltételű lakhatás az önkormányzati lakásokban, mint ami több profi futballistának már 2017-ben is biztosított volt?

Önkormányzati bérlakást nem rászorultsági alapon ad az önkormányzat. Ilyen lakást a városban élők érdekében helyben tevékenységet végzők, sportolók (futballista, kézilabdázó), pedagógus, egészségügyi dolgozó, járási hivatalvezető helyettes, belügyi dolgozó stb. kaphatnak. A jelenleg bérlakásban lakó futballista nem keres többet, mint egy védőnő, ha már ezt a példát ragadták ki.

És akik korábban laktak, hiszen már tavaly, az NB I.-es szezon alatt is volt, ha jól tudom, 7 ilyen játékos. Ők sem kerestek jobban, mint egy védőnő?

Volt, aki annyit keresett, mint egy pedagógus, volt, aki annyit, mint egy járási hivatalnok, és volt, aki többet.

Viszont olyan reklámértéket, mint amilyet az NB I.-es bajnokságban való részvétel jelentett, semmi nem hozott a városnak eddig.

A 2017-es beszámoló, illetve a 2019-es évre beadott üzleti terv alapján a Sport Kft. valamennyi alkalmazottra vetített átlagos nettó fizetése az élvonalban töltött szezonban jelentősen meghaladta a 500 ezer forintot, jelenleg pedig a 400 ezer forintot.

Ez egy átlagos szám, ebből nem lehet következtetéseket levonni. Aki egy kicsit is ismeri a labdarúgást, az tudja, hogy a játékosok fizetése egy csapatnál különböző.

Azt mondta, hogy a labdarúgók lakásai nem szociális bérlakások voltak. Ezek szerint rosszul gondolom, hogy ezek a lakások mind önkormányzati bérlakások, amelyeket különböző jogcímek alapján lehet igényelni? Többek közt szociális alapon, a város érdekében végzett tevékenység miatt vagy sportolóként? Az ön által hozott 2009-es önkormányzati rendelet is így érthető. Ráadásul ahogy 2015-ben a sportolók is jogcímet kaptak ezekre a lakásokra, úgy csökkent a szociális alapon kiadott lakások száma.

Ön hívhatja ezt jogcímnek, de ezek nem szociális bérlakások voltak! Ezeket a bérlakásokat a város érdekében végzett tevékenységért kapják a benne lakók, pedagógusok, hivatalnokok, védőnők vagy sportolók. Nem szociális körülményeik alapján.

Az interjúban azt mondta: olyan játékosokat adtunk az NB I.-nek, mint Sigér, Arabuli, Vajda, Tamás, Habovda vagy éppen Rus. Ezek közül a játékosok közül hányan nevelkedtek Balmazújvárosban, illetve hányan játszottak a klubnál 20 éves koruk előtt?

Húszéves kora előtt Rus Adrián játszott nálunk. A többi játékos is Balmazújváros révén kapott lehetőséget arra, hogy megmutassa képességeit. Így lett stabil élvonalbeli játékos Sigér, Arabuli, Vajda, Tamás, Habovda, Haris vagy Rus.

A 2019-es üzleti terv kapcsán azt mondta, hogy a Balmazújváros Sport Kft.-nek nincs alternatív terve arra az esetre, ha a csapat kiesne, ebben az esetben jó időre megszűnne a profi labdarúgás a városban. Ön szerint ez mennyiben felelős gazdálkodás, hozzáállás a jelentős közpénzből megvalósított fejlesztések, például a stadion tekintetében?

Ez a véleményem. A klub ügyvezetője és elsősorban a tulajdonos ezt másként is gondolhatja és tehet érte.

„Van termálfürdőnk, szállodánk, sportcsarnokunk, futballpályáink, egy emberi léptékű stadionunk, amely mind bevételt hoz a városnak" – mondta a sporthoz kötődő balmazújvárosi fejlesztésekről. Az említett beruházások megvalósítására vagy megvételére mennyi közpénzt fordítottak?

Az említett fejlesztések nagyságrendileg 4 milliárd forintot tesznek ki.

Ezek a létesítmények mekkora bevételt hoztak a városnak, illetve mekkora kiadást jelentettek 2018-ban?

Hogy mennyi bevételt hoznak, azt lehetetlen megmondani, hiszen senki nem számolta ki például, hogy egy négytagú balmazújvárosi családnak mennyi kiadást jelentene, ha a fürdő hiányában egy szomszédos településre kellene átmennie, és mennyi bevételtől esne el a város, ha inkább ott költené a pénzét. Az biztos, hogy 2018-ban 70 millióval több volt a város iparűzési adóbevétele.

Ahogy tudom, az ön által említett fürdő működése veszteséges.

Kevés olyan fürdőt talál Magyarországon, ami önmagában nyereséges. Jó idő esetén egy nap maximum 1300-1400 vendéget tudunk fogadni, ugyanakkor a fürdő is hozzájárul ahhoz, hogy a többi létesítménnyel együtt teljes körű szolgáltatást tudunk nyújtani.

A hotelt központi forrásból vette meg az önkormányzat?

Nem, hitelből. Az átalakítás történt központi forrásból. Ahogy az előbb mondtam, az elmúlt időszakban a sportturizmus mentén alakítottuk ki a városfejlesztési stratégiát. Így lett minden feltétel adott ehhez.

Az emberi léptékű stadionban hányszor volt telt ház a 2017–18-as NB I.-es szezonban, illetve mekkora volt az átlagnézőszám?

A 2017–18-as NB. I.-es szezonban ötször volt telt házunk. Az átlagnézőszám 1557 fő volt mérkőzésenként, ami 68 százalékos kihasználtságot jelentett. Nem hiszem, hogy ezért szégyenkeznünk kellene.

Borítókép: Tiba István MTI Fotó: Kovács Attila