Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Amikor Orbán új korszakot nyitott a magyar fociban

orban 99 mlsz
2019.03.09. 08:04
Orbán Viktor futballszeretete sohasem volt kérdés, közelről látta a Székesfehérvári Máv Előrében, mi kell az élvonalhoz. Ő már egy folyamatosan elzüllő korszakot látott, ami csak erősítette benne, hogy naggyá teszi a futballt. 1999-ben egészen sajátságos utat választott a futball felvirágoztatására. Kovács Attila felfüggesztésének története, amikor a forrófejű Orbán szembement későbbi nagy barátjával Sepp Blatterrel.

Húsz éve, 1999-ben volt Orbán Viktor miniszterelnökségének első teljes éve. Ennek apropóján Orbán99 címmel indítottunk sorozatot, amelyben azokat a sztorikat elevenítjük fel, amelyek érdekesek napra pontosan két évtized távlatából is. Akár azért, mert jól rímelnek jelenlegi eseményekre, akár azért, mert támpontot adhatnak Orbán Viktor mostani döntéseiben és motivációiban, vagy szimplán azért, mert ha most történnének, még ma is simán az újságok címlapjára kerülnének. Korábbi cikkeink közül itt válogathat.

„A miniszterelnökök közt én vagyok az egyetlen igazolt játékos”

- ezt még az 1998-as párizsi vb-döntő előtt mondta Orbán Viktor, miután elfogadta Jacques Chirac meghívását.

Az akkor 35 éves Orbán rendszeresen tréningezett, az 1998. június 24-i Nemzeti Sport például arról számolt be, hogy Nyíregyházán jó másfél órára beszállt, mert még a választási kampány alatt megígérte, ha nyer, akkor visszatér, és állta a szavát.

A futball feltámasztását akkor viszont egészen másként képzelte, mint 2010-es második megválasztásakor és azóta.

1999. februártól ugyanis az egész hazai közéletet uralta az akkori MLSZ-elnök, Kovács Attila felfüggesztése.

Kovács érezte a bajt, már február másodikán nyílt levelet jegyzett, amiben azt pedzegette, hogy az előző időszak rossz gazdálkodását rajta kérik számon. Két napra rá, február negyedikén felfüggesztette őt az ifjúsági és sportminiszter, Deutsch Tamás. Előző év augusztusában még egymás mellől nézték a szlovénok elleni győzelmet Zalaegerszegen, aztán a szeptemberi portugálok elleni Eb-selejtezőn már nem engedték az öltözőbe.

„A magyar labdarúgás hosszú évek óta szakmai és morális válságban van. A közvélemény sokáig bízott benne, hogy a világbajnoki pótselejtezőn Jugoszláviától elszenvedett súlyos és megszégyenítő vereség után az akkor hitelét vesztett szövetségi vezetés lemondásával új, egészséges és előremutató folyamatok indulnak el a magyar labdarúgásban. A rövid ideig tartó interregnum után a Magyar Labdarúgó Szövetség tagsága 1998 februárjában választotta meg az elmúlt egy évben tevékenykedett szövetségi vezetést. A remélt pozitív változások és megtisztulás helyett azonban az új szövetségi vezetés működése során a tovább mélyülő szakmai válságot helytelen gazdálkodással és törvénytelenségekkel tetézte”

- szólt az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) közleménye.

Az UEFA még aznap reagált, és magyar belügynek nevezte a dolgot. A FIFA-elnök Sepp Blatter azonban keményebb volt, arra kérte a kormányt, vonják vissza a határozatukat, és jelezte, a közgyűlésen megválasztott vezetőket ismeri el az általa irányított szervezet legitimnek, nem pedig Bodor András helyettes államtitkárt, akit Deutsch nevezett ki a posztra.

Kovács jelezte, találkozik hamarosan Blatterrel, hiszen ebben a csatában neki a legfőbb szövetségese más nem is lehetett. A felfüggesztett MLSZ-elnök levelet írt Orbánnak – eközben betörtek dunaharaszti házába -, Bodor első nyilatkozataiban azt mondta, nem kizárt, hogy büntetőjogi ügy lesz az átvilágításból.

„Az MLSZ elnökének felfüggesztésével kapcsolatos döntés a múlthoz tartozik, ezzel lezárult egy korszak a magyar labdarúgás életében”

- így reagált Orbán Viktor, és megígérte, személyesen is foglalkozni szeretne a kérdéssel. Nagyon fontosnak gondolta, hogy a futball környékén olyan emberek legyenek, aki betenni szeretnének, nem pedig kivenni. 2010-ben már futballokosnak nevezte önmagát. 1999-ben reálisnak nevezte, hogy 12 éven belül, azaz 2011-ig a legjobb 15 csapathoz tartozzon az ország. (Egyszer sem sikerült azóta a bűvös határon belülre kerülni, igaz egyszer voltunk 18. helyen a világranglistán.)

A Fidesz koalíciós partnere akkor a Független Kisgazdapárt volt, Lányi Zsolt alelnök nem európai eljárásnak nevezte Kovács felfüggesztését. Egy héttel a felfüggesztés után Bodor sajtótájékoztatót tartott, és szerinte végre rend honol a szövetségben. Még ugyanazon a napon beszélt Blatter is a magyar helyzetről, így:

eddig főleg Afrikában, a Karib-tengeri országokban és Ázsiában fordult elő, hogy a politika beavatkozott a labdarúgó szövetségek életébe, habár két évvel ezelőtt Görögországban is keményen fel kellett lépnie a FIFA-nak, és jelenleg problémánk van Lengyelországban is, ahol most visszavonult a politika. És hát itt van Magyarország.

Deutsch csodálkozott, hogy Blatter a dokumentumok ismerete nélkül ilyet mert mondani, a FIFA nyilván ezért is továbblépett, és jelezték, Magyarországra jönnek. A FIFA-UEFA közös delegáció 1999. március 9-én érkezett meg, majd induláskor jelzésértékűen úgy búcsúztak el Kovácstól, hogy "viszlát, elnök úr". Az ISM lépése egyébként, mellyel felfüggesztették Kovácsot, azért is volt kőkemény akkor, mert az akkor még EU-n kívüli Magyarország az EU-tag Ausztriával közösen megpályázta a 2004-es Európa-bajnokságot.

Kovácsot két hétig nem engedték be az irodájába, aztán bejutott, március 19-re pedig összehívták az MLSZ küldöttgyűlését. Az MLSZ mindaddig egy fillért sem kapott a kormánytól. Orbán arról beszélt régi nagyságok előtt, hogy a megújuló MLSZ megkaphatja a költségvetésben a labdarúgás számára elkülönített 500 millió forintot, sőt további összegeket is. A pénzt akkor adja a kormány, ha a szövetségnél szerkezetváltás következik be.

„Ha tiszta viszonyok lesznek a honi labdarúgásban, akkor a kormányzat megfontolja, hogy befektetési kedvezményekkel támogassa azokat, akik a sportágra áldoznak”

- hangzott akkor az ISM állásfoglalása. A harcot végül elbukta a kormány, a FIFA nyomására Kovácsot visszahelyezték a pozíciójába, ezt április 26-án jelentették be. A későbbi átvilágítás kiderítette, hogy az előzetesen jelzett több százmilliós hiány nem létezik, 31 millió forint igen.

Augusztus 9-én bizalmi szavazást kért maga ellen Kovács az MLSZ rendkívüli közgyűlésén. 64-43 arányban visszahívták őt és az elnökségét is. Szeptemberre új választást írtak ki, és valószínűleg rekordszámú jelölés, 23 érkezett. A végső összecsapásra azonban ketten maradtak, az egykori FIFA-partjelző,

Bozóky Imre pedig 62-46 arányban győzte le Kovácsot.

Még a Kovács-korszak végén 0-0-t sikerült játszani Liechtensteinben, igaz Bozóky idején sem jött össze a megtáltosodás. Sőt, 2003. novemberben az észtektől elszenvedett 1-0-s budapesti vereségkor 457 néző volt kint a lelátón.

1999. október elején az UEFA döntött, végül Portugália kapta meg az Európa-bajnokságot, az osztrák-magyar pályázat elvérzett. Ausztria Svájccal együtt végül négy évvel később célba ért. Kovács Attila a Honvédnál volt egy ideig a futballban, aztán visszavonult. Hosszú hallgatását az Index kedvéért törte meg. Interjúnkat itt olvashatja vele.

A Blatter irányította FIFA a 2010-es évek közepére a korrupció szimbóluma lett. Orbán meghívására többször jött Magyarországra, a felcsúti akadémiára is ellátogatott. Bodor András a Világbank afganisztáni hitelezési folyamatának a vezetője, Dubajban él. Bozóky Imrét pazarló gazdálkodással vádolták 2005 végén, helyét Kisteleki István vette át.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)