Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Ledarálták a régi Népstadiont, de ott van az új falaiban

-4997136470830436056 HUSZ8096
2019.04.02. 18:13 Módosítva: 2019.04.02. 22:48
A 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságnak 11 másik város mellett Budapest is az egyik helyszíne lesz, június 14-én játsszák az első meccset a 67 ezres Puskás Stadionban. A magyar válogatott a horvátok legyőzésével tett egy lépést afelé, hogy ott lehessen ezen a meccsen. A sajtónak kedden mutatták meg, hol tartanak a munkálatok.

Az utcáról annyit látni, hogy már a tetőszerkezeten dolgoznak, pontosabban az utolsó simításokat végzik. Érkezésünkkor egy munkás épp körbement a tartóelemeken. Kívülről látszódnak a pilonok is, amelyek az előző stadion jellegzetes építészeti elemei voltak. Eredetileg ezeket meg akarták tartani, de végül műszaki okokból teljesen elbontották, és újjáépítették őket. A pilonsorok archaikus hatása olyan, mint a moszkvai Luzsnyiki vagy a berlini Olimpiai Stadioné; mindkettőben volt világbajnoki döntő, amitől mi távol vagyunk, de az Eb négy meccse is óriási siker. Szófia vagy Minszk nem kapott hasonló lehetőséget, ezeket a meccseket valójában látványtervekkel sikerült megszerezni.

Elsőre annyit lehet megállapítani, hogy az új stadion magasabb lesz, mint az elődje volt, és ahogy közelebb érünk, a monumentális hatás csak fokozódik.

Az 1948 és 1953 között, szocreál stílusban emelt Népstadionból csak a toronyépületet őrizték meg, ott lesz majd a névadó Puskás Ferencről elnevezett múzeum is, a kiállítóteremben helyezik el a legendás labdarúgó relikviáit.

A legismertebb magyar, Puskás rászolgált, hogy a nevéhez méltó aréna épüljön, mert BEK-döntőben rajta kívül senki sem rúgott négy gólt – a Real Madrid 7:3-ra verte a Frankfurtot –, emellett vb-döntőn, olimpiai fináléban is eredményes volt, és még Világkupa-döntőben sem hibázott, ha már helyzetbe került. A futballtörténelemben ezt senki más nem mondhatja el magáról.

Ahogy a bejárás során beljebb jutunk, az érzés egyértelmű: ez a stadion megüt.

Nemcsak a mérete, a lelátók meredeksége, a katlanszerű felépítése. Egyszerűen van ereje a tereknek. Sok mindent el lehetett mondani az előzőről, ami a saját korának karakteres alkotása volt, de ezt az érzést nem váltotta ki sohasem – még ha a világbajnok olaszokat is vertük egyszer benne 2007-ben.

Az egykori Népstadionnak én már csak az elavult állapotát ismertem, és a modern arénákkal tudtam összehasonlítani – ebből pedig nem jött ki jól, például sokkal nyújtottabbak voltak a lelátói, elveszett benne a hang. Mivel ez a mostani az ülőhelyek felett teljesen fedett lesz, olyan atmoszférája is lehet, mint egy hatalmas sportcsarnoknak, ahol majd dübörög a hang, de ahhoz persze magyar gólok kellenek. 

„Több alapelvünk volt, az egyik, hogy tisztelettel legyünk a múlt iránt. A stadion legendás sikerek helyszíne volt, de nemcsak sportemlékek köthetők hozzá, hanem generációk kaptak itt más élményeket is egy-egy jó koncerttel.

Oly módon velünk marad, hogy az elbontott anyagot beépítettük. Ledarálták a betont, és beépült a jelenlegi falakba, vagyis a régi tovább él az újban

– mondta el a bejáráson Fürjes Balázs, az építésért felelős kormánybiztos.

Az is alapvetés volt, hogy igazi futballaréna épüljön, vagyis a kor szellemének és az európai szövetség (UEFA) előírásainak megfelelő. Nekem szívfájdalmam, hogy a panorámás futókör – sok más mellett – kikerült a tervekből, pedig igazán menő lett volna 50 méter magasan körözni a város felett, és lenyomni mondjuk egy másfél perces négyszázat.

9
Fotó: Futókör végül nem lesz. mnsk.hu

„Az volt a célunk, hogy az új Puskás legyen több, mint egyszerű aréna, váljon élményközponttá. Lesz benne egy 1500 fős konferenciaközpont, ami céges rendezvényeknek, banketteknek is megfelel, legyen benne kiállítási központ, de koncert és fesztiválszínhely is egyszerre. 80-100 ezres koncerteket lehet benne megrendezni. Szeretnénk, hogy minden nap legyen benne élet” – mondta Fürjes, aki szerint az is szempont volt, hogy a beruházás százszázalékosan magyar teljesítménnyel épüljön.

A szomszédban lévő Papp László Arénával nem ez volt a helyzet, ott az ezredfordulón még kénytelenek voltak egy francia nagyvállalatra bízni a kivitelezést. A generálkivitelezést egyébként az állami építkezéseknél manapság jól futó Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. nyerte el, amit Fürjes így interpretált: „15 évvel később ott tartunk, hogy magyar vállatok építik fel, csak néhány apróság van, ami külföldről jön.

15 ezer ember dolgozik Magyarország második legnagyobb középületén. Ebben a létszámban a tervezőktől a kecskeméti acélszerkezetet gyártó munkás is benne van a helyszíniek mellett. 1500-2000 ember minden egyes munkanap dolgozik itt.

És hogy mennyibe kerül mindez?

Nettó 142 milliárd forintba

– hangzott a kormánybiztos válasza. Az volt a terv, hogy semmiképp se legyen a legdrágább európai viszonylatban – a bukaresti és a varsói stadion építési költségei elszálltak –, de az olcsó sem jó. Az egy székre jutó ár alapján közepesek a költségek Fürjes szerint. Szigorú szerződésük van, és az építők eddig jól végzik a munkájukat, de ha mégsem készül el,

akkor naponta 142 millió forintos kötbért kell fizetniük.

Van még egy 32 milliárd forintos bankgarancia is, amit lehívhatnak, de eddig szóba sem került egyik sem.

A költségek valóban nem nőttek 2017 februárja óta, amikor Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy bruttó 190 milliárdba (ennyi a nettó 142 milliárd) fog kerülni a beruházás, nőttek viszont a kezdeti elképzelésekhez képest. 2012-ben ugyanis 35 milliárdról indult a tervezgetés, hogy aztán a költség ütemesen növekedjen a végleges összegig (amit ezen a videón mutattunk meg). Igaz, az eredeti tervek még a mainál jóval kevesebb férőhellyel, és a történelmi épület megőrzésével számoltak.

Fürjes a bejáráson elmondta, hogy az UEFA-val még egy külön szerződést kell kötni, mert az Eb-meccsek alatt a stadion környékének is meg kell felelnie az előírásoknak. De hogy öt csillagot ad majd a szervezet a besoroláskor a létesítménynek, afelől semmi kétsége a kormánybiztosnak.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke, Csányi Sándor azzal kezdte, hogy 1967 óta él Budapesten, és átélte a kettős rangadók hangulatát. Egy lényegesen közelebbi élménnyel folytatta, hiszen ő az UEFA versenyeztetési bizottságának tagja, és pozíciójából adódóan sokszor kellett referálnia arról, hogyan állnak az építkezések.

„Nem egyszer kerültem olyan helyzetbe, hogy nekem kellett úgy dönteni,

hogy szenteljünk nagyobb figyelmet Budapestre, mert le voltunk maradva. Szerencsére úgy tűnik, bár nem vagyunk építészek, hogy jól haladunk, behoztuk a lemaradást.

Ez a stadion a csúcspont, ez nem kérdés. A horvát meccs után arra gondoltam, olyan szinten játszunk, hogy megérdemlünk egy új stadiont. Remélhetőleg itt lesz a válogatott az Eb-n. A horvátok legyőzése után még inkább el tudom képzelni, milyen örömet jelent egy siker” – fogalmazott. Csányi egyelőre csak részlegesen gratulált, ősszel szeretne majd még egyszer, mert ha úgy adódik, november 15-én már lehetne egy válogatott meccset játszani egy neves ellenféllel. A tárgyalások jól haladnak, de az építőkön múlik, hogy ez a meccs összejöhet-e.

Ha nem tudják befejezni addigra, akkor kettős rangadóval adják át az arénát, a FIFA-naptárba más nemzetközi meccs nem fér be. Akkor november 25. az átadás időpontja, a labdarúgás napja, akkor nyertünk 6:3-ra a Wembley-ben.

Tarlós István főpolgármester először arról beszélt, hogy aki mérnöki szemmel nézi, annak is meg kell emelnie a kalapját az új Puskás előtt.

„Igen szép mérnöki teljesítmény a tető és a beton is. Megérintette a lelkem, hogy Puskás 92 évvel ezelőtt ezen a napon született, mert én még láttam ebben a stadionban játszani. Igaz nem innen, mert ez a VIP-vendégek helye lesz, hanem a másik oldalról. A futball szentélye volt az a hely. Emlékszem, Varga Zoli a 16-os sarkáról hatalmas gólt ollózott, a fiatal Albert három nagy lövésének egyike, amit a 16-oson kívülről eresztett meg, a kapufán csattant.

Az előző stadion megnyitóján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökét, Avery Brundage-ot nem ültették be a díszpáholyba, úgy hírlik, ezért kapta meg a 60-as olimpiát Róma

– mondta Tarlós, aki szerint a Népstadion fogalom volt. „A stadionprogram vitatott, de ezen létesítmény indokoltsága aligha kérdőjelezhető meg. Bátran örüljünk neki. Az átadást pedig fogjuk fel kiindulópontnak, egy eredményesebb magyar labdarúgás kiindulópontjának” – zárta beszédét.

Adatok:

  • 10 ezer tonna acél, ami két Erzsébet hídnak felel meg
  • Befogadóképesség: 67 000 fő
  • 12 ezer köbméter vasbeton havonta
  • 26 kilométer fúrt cölöp
  • Szélesség-hosszúság: 205x316 méter
  • Magasság: 54 méter
  • 38 lépcsőház, 27 lift
  • Egy kilométernyi büfé, vagyis 45 darab

(Borítókép: Huszti István / Index)