Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A Honvédot is beszippantotta a NER

SZA 1310-16
2019.04.08. 17:46 Módosítva: 2019.04.08. 22:35
Bozó Zoltán és Mendelényi Dániel: ők a 14-szeres bajnok Honvéd új tulajdonosai. Sztorijukban felbukkan a NER, Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Szijjártó Péter és a keleti nyitás.

Megváltóként érkezett, hősként távozott a Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway, akire a klub 2006-os megvásárlása és napokban befejeződött eladása közt felváltva tekintettek istenként és ördögként a kispesti szurkolók.

Fény az éjszakában

George F. Hemingway – született Szabó György –, magyar származású amerikai üzletember a korábbi MTK-tulaj Várszegi Gábor mellett azon kevés klubtulajdonos közé tartozott a NER-korszak beköszönte előtt, aki nem azért vett meg egy futballklubot, hogy azt pénzmosásra, adócsalásra vagy egyéb kétes célokra használja.

A végtelenségig legatyásodott magyar labdarúgás egykori megmentői közül ma már többen börtönben vannak vagy afelé tartanak, elég ha csak a rézből aranyat csináló tatabányai alkimista, Bíró Péter, vagy a győri futballt felvirágoztató, majd több ezer ügyfelével együtt a csődbe rántó questoros Tarsoly Csaba nevét említjük. De a pécsi klubot Hemingway Honvéd-vásárlásával nagyjából egy időben megszerző Matyi Dezső könyves birodalma is a múlté, egykori csapata pedig a harmadosztályból igyekszik visszakapaszkodni reménytelenül az élvonalba.

A sorba szépen illeszkedik az a Pietro Pini is, akitől annak idején Hemingway megvásárolta a Honvéd labdarúgócsapatát 2006-ban. A magyar társaihoz képest lényegesen nagyobb pályán játszó olasz üzletember 2019 márciusában azzal került be újra a hírekbe, hogy letartóztatás alá helyezték igen jelentős összegű áfacsalás vádjával.

Kicsontozva 

Hogy milyen viszonyok közt működtek az NB I. csapatai, illetve milyen katasztrofális állapotban volt a Honvéd Hemingway színre lépése idején, azt jól érzékelteti a Nemzeti Sport korabeli cikke a kispesti klub eladásáról.

A Magyar Labdarúgó-szövetség versenybizottsága kizárt hat csapatot, a Ferencvárost, az Újpestet, az FC Fehérvárt, az FC Sopront, a Diósgyőrt, valamint a Bp. Honvédot, így már eleve bizonytalanná vált az élvonal mezőnye

– kezdődik az írás, majd a nagy bejelentéssel folytatódik.

„Csütörtöktől viszont immár biztosnak tűnik a kispestiek indulása, hiszen hosszas tárgyalás után új többségi tulajdonosa van a klubnak. A Bp. Honvéd eddigi kisebbségi tulajdonosa, Kiss Zsolt csütörtökön bejelentette: megszületett az a megállapodás, mely szerint új többségi tulajdonosa lesz a nagy múltú klubnak.

A Honvédban egy amerikai-magyar vállalkozó, bizonyos George F. Hemingway vásárolt 80 százalékos üzletrészt.

Hemingway névleg Kiss Zsolttól vette meg a klubot, aki nem sokkal korábban megvette Pini üzletrészét, ám Kiss nyilvánvalón csak közvetítőként szerepelt az ügyben, hiszen saját forrásai egyáltalán nem voltak a csapat működtetéséhez és tetemes adósságainak rendezéséhez.

Hemingway érkezésekor már meleg víz sem volt a kispesti létesítményekben a befizetetlen számlák miatt, és villanyra is alig volt pénze a Honvédnak. Pini egyik legendás húzása volt, hogy egy tévés meccsen a mérkőzés utáni interjú közben spórolásból lekapcsolta a reflektorokat a stadionban. A klub tartozásai százmillió forintos nagyságrendben mozogtak, lógtak például az MLSZ-nek is a majd 20 millió forintos reorganizációs hitel visszafizetésével. Pini pedig olyan lelkesen próbált megszabadulni a klubtól, hogy akár Nyíregyházára vagy Dunaújvárosba is hajlandó lett volna leköltöztetni a Honvédot a reménybeli üzlet kedvéért.

Szent George

Ekkor lépett színre Hemingway, és tette rendbe viharos gyorsasággal a klub pénzügyeit, illetve hosszú-hosszú évek után jelentősebb forrásokat szánt a rohadó infrastruktúra normalizálására. Hamarosan kicsinosították a kispesti stadiont, felújították a kiszolgáló épületeket, és megszerelték az évek óta eldugult vécéket is. Majd 2007-ben megkezdte működését a kollégiummal egybekötött Magyar Futball Akadémia, amely annak idején orrhosszal lemaradt Puskás Ferenc névhasználatáról a Felcsúttal szemben.

Hogy a nemzetközi nívóhoz képest milyen minőségű munka folyt akkoriban az intézményben, arról megoszlanak a vélemények. Bár a bajnoki eredményei hamar a magyar utánpótlás élmezőnyébe rakétázták az MFA-t, sokak szerint mindez jelentős részben Hemingway már-már betegesen eredménycentrikus hozzáállásának volt köszönhető, ami ugyan számtalan bajnoki címet hozott, ugyanakkor ellehetetlenítette a rendes képzést. Avagy a magyar utánpótlás legnagyobb problémájának országútján haladtak a dolgok, a pillanatnyi előnyért a korán érő gyerekek szerepeltetését erőltették az MFA csapatainál, kombinálva a győzelemhez vezető legegyszerűbb taktika játszatásával, mert ha becsúszott pár vereség, könnyen repülhetett az edző.

Az akadémia első pár évének nevesebb neveltjeit is jórészt az ügyes kiválasztásnak köszönhették, a mára a válogatott alapemberévé váló Baráth Botond például 17 évesen került az intézménybe. Ugyanakkor a szerb származású, szintén magyar válogatott és az NB I. góllövőlistáját vezető Holender Filip már 15 éves korától az MFA-n készült későbbi karrierjére.

A felnőtteknél sem volt minden rózsaszín. Hemingway kezdeti népszerűségét hamar kikezdte, hogy látványos harcot vívott csapata saját szurkolóival, önkéntes szektorbezárásokkal büntetve a Honvéd-fanatikusokat, akik igencsak aktívak voltak a szurkolás címén űzött kirekesztő megnyilvánulások terén, legyen szó cigányozásról, zsidózásról vagy az afrikai származású játékosok alázásáról. Ebben a harcban még az esetleges túlkapásai ellenére is nehéz volt nem Hemingway céljaival azonosulni, és a tulajdonos egyik legnagyobb érdeme, hogy sok-sok év után, a 2017-es bajnoki címmel megtámogatva végül úgy nyerte meg ezt a harcát, hogy nem engedett a zéró tolerancia elvéből.

Heminpex

A légiósok, illetve a saját nevelésű játékosok szerepeltetésének kérdése igen jól bemutatja Hemingway legjobb és legrosszabb oldalát. De úgy is mondhatnánk, hogy itt ütközött ki leglátványosabban a Honvéd-tulaj sokszor hangoztatott üzleti mentalitása.

Puskás Ferenc, a vezéráldozat

Bár Hemingway az utóbbi évtizedben adott interjúiban – így a nekünk adott interjújában is – vehemensen cáfolta, hogy bármiféle problémát jelentett volna számára, hogy a felcsúti akadémia felvette Puskás Ferenc nevét, ez azért nem volt mindig így. A később Orbán Viktor tiszteletének úton-útfélen hangot adó üzletember kispesti szerepvállalása hajnalán még egészen másként viszonyult ahhoz, ha más csapatok vagy intézmények vették fel a Honvéd legendájának nevét. 

Erről tanúskodik 2007-es emlékezetes kifakadása, amikor Sármelléken egy új intézményt neveztek el Puskásról a klub kihagyásával:

„Puskás Ferenc egy nagy ember volt. Halála után, mint piranhák az Amazonas folyóban, minden senkiházi előjött, hogy részesüljön a vélt dicsőségből. Puskás Ferenc a Honvédé és Kispesté, függetlenül attól, hogy hány iskolát neveznek el róla Büdösszékpusztán.”  

Kispesten egészen a 2010-es évek közepéig állandó témát szolgáltatott a nagyipari méretekben igazolt – főként afrikai – légiósok alkalmazása. A folyamat Hemingway érkezte előtt kezdődött, de aztán vele ért a csúcsára, és ez a fajta játékospolitika a klub legelvakultabb híveit is a tulajdonos ellen fordította.

A szurkolókat elsősorban nem a játékosok származása, hanem esetenként üvöltő alkalmatlansága háborította fel, és bizony sokakban felmerült, hogy időnként mintha még a játékszabályokat sem ismerő légiósok megvásárlása nem a sportszakmai érdekek mentén történt volna. Bár a szakmányban igazolt légiósok közt akadt egy-egy jobb fogás, a Honvéd igazán jó afrikai légiósait még a Pini-korszaknak köszönhette a csapat, például Genitót vagy a francia élvonalig jutó Benjamint. 

Eközben viszont az új vezetés tucatnyi olyan névvel boldogította a szurkolókat, akiken ma már csak röhögni lehet, talán elég, ha a libériai Toe Joel "Sunnyboy" nevét említjük, aki 2012-ben érkezett, és a legenda szerint az első meccsén az alapvonal jelentésével sem volt tisztában, így a lelátóig futott a labdával. Hogy az állítólag korosztályos válogatott játékossal valami nem stimmelt az mutatja, hogy később a BLASZ I.-be igazolt, ahol 11 meccsen kétszer volt eredményes. 

A kétes légiósokra való fanyalodásban persze nagy szerepe volt a 2008-ban kirobbanó gazdasági világválságnak is, ami jelentősen érintette Hemingway cégeit, így a klub forrásai alaposan beszűkültek. És persze ne feledjük azt sem, hogy az ingyen igazolható játékosokból mazsolázva került végül a klubhoz Olaszországból az a Davide Lanzafame 2012-ben, aki minden bizonnyal az elmúlt évtizedek legjobb labdarúgója a magyar élvonalban. Tegyük rögvest hozzá, Hemingway ebben az esetben sem volt finnyás, hiszen az egykori Juventus-nevelés a folyamatban lévő bundaügye miatt süllyedhetett hazánkig.

Aztán az MLSZ 2015-ben bevezette a fiatalszabályt, és hirtelen kiderült, hogy Kispesten egész jó saját nevelésű játékosok is vannak.

Lehet persze, csak véletlen egybeesés, hogy az MFA épp akkor kezdte el ontani az első csapatnak az NB I.-ben is használható játékosokat, amikor a szövetség elkezdte igen masszívan támogatni a szerepeltetésüket. Ettől még tény, hogy az addig kirívóan sok légióst szerepeltető Honvédból hirtelen a magyar tehetségeknek teret adó klubok eminense lett. A 2015-16-os szezonban a játékpercek több mint 60 százaléka jutott az MFA neveltjeinek a Honvédban, míg egy évvel korábban ennek a felét sem kapták. Ezzel párhuzamban a légiósok száma is drasztikusan visszaesett, mindössze pár, tényleg minőséget képviselő külföldi maradt a csapatnál, mint a szlovén Kamber vagy a nigériai Ikenne-King. 

A folyamat, és egyben Hemingway kispesti történetének megkoronázása a 2016-17-es szezonban elnyert magyar bajnoki cím volt, amelyet a saját nevelésű játékosokra építve nyert el a csapat, kiegészítve a már említett két légióssal és a büntetése letöltése után a Honvédhoz visszatérő Lanzafame góljaival.

Aki NER, az nyer

A rossz szóvicc egyetlen létjogosultsága, hogy Hemingway esetében maximálisan igaz. Az amerikai üzletember ugyanis tökéletesen felismerte, hogy a magyar labdarúgásban 2010 után beálló fordulat ugyan elhozta a várva várt anyagi bőséget az addigi forráshiányos döglődés helyett, ugyanakkor minden esélyét megszüntette annak, hogy a hazai labdarúgás piaci alapokon működhessen a belátható jövőben. A központilag kiemelt csapatok és a központilag irányított szponzorok világának beköszönte pontosan kijelölte a Honvéd helyét is a rendszerben.

Egy olyan klub lett a Honvéd, amelynek nincsenek szponzorai, ám mégis kihozhatja a mérlegét nullára, ha betartja az írt és íratlan játékszabályokat, és mellette ügyesen ad el játékosokat a hazai inflált árakon a nála jobban kitömött vetélytársainak. Mint a bajnoki címért hajtva 2016-17 telén Prosser Dánielt a Puskás Akadémiának vagy Botka Endrét a Fradiba.

Bár a Honvéd eladása kapcsán a vevő kiemelte, hogy a klub az elmúlt években nyereségesen gazdálkodott, ne feledjük, hogy mit mondott nekünk Hemingway arra a kérdésre, hogy a Honvéd bevételei nagyjából milyen arányban oszlanak meg a játékoseladásból származó összegek, az állami támogatások, a központi pénzek és a hirdetési bevételek között.

Az elmúlt évben a 2 milliárdból körülbelül 500 millió származott játékoseladásból és az európai kupaszereplésből, a többi minden más.

Amikor pedig a szponzorációs és reklámbevételek mértékéről kérdeztük a volt tulajdonost, a válasz az volt:

Nekünk nincs.

Vagyis a Honvéd példásnak tartott gazdálkodása valójában a NER labdarúgásához való tökéletes alkalmazkodást jelentette oly módon, hogy minél jobban ki tudják használni a rendszer által biztosított forrásokat. Hogy így alakult, az persze legkevésbé Hemingway hibája volt.

Véghajrában az államosítás

A Honvéd megvásárlásáig mindössze két csapat volt az NB I.-ben, ami nem kötődött a NER-hez. Hogy az Újpest a belga Duchatelet tulajdonában marad, már az sem biztos, tekintve hogy a tulajdonos nemrég bemondott egy lehetséges árat a Magyar Nemzetnek adott interjújában, és már arról is elkezdtek szólni a hírek, hogy Garancsi István köreit érdekelné a dolog. 

Mindez persze a pletykák világa, ám a NER labdarúgásában nem olyan nehéz a sorok között olvasni. Bár a Honvéd eladása tényleg állandó téma volt a magyar sportsajtóban – már 2010-ben felmerült a lehetősége –, az utóbbi évek bizonyos fejleményei igencsak valószínűsítették, hogy a színfalak mögött már eldöntetett a dolog.

Nevezetesen az új Bozsik Stadion felépítése körüli hercehurcáról van szó. A Honvéd utolsó előttiként kapott új stadiont a magyar csapatok közül, ám a beruházás meglepően nehezen indult. Először 2017 januárjában írták ki a közbeszerzést az új stadion építésére, majd a pályázat határidejét hatszor tolták el, míg végül közölték, hogy a legolcsóbb ajánlat is messze meghaladta a kormány által a projektre biztosított nem egészen 5 milliárd forintos összeget.

Aztán eltelt majd' egy év, és 2018 tavaszán ismét kiírták a pályázatot. Ennek egyszer meghosszabbították a határidejét, majd mielőtt még hivatalos eredmény lett volna, 2018 augusztusában kiírták a Bozsik Stadion búcsúmérkőzésének időpontját 2018 őszére, amikor annak rendje és módja szerint a klub és a szurkolók elbúcsúztak a stadiontól.

Mindezt tették annak ellenére, hogy a közbeszerzés eredménye csak 2018 decemberében zárult szerződés aláírásával az új stadion megépítésére.

Jogosan merülhet fel a kérdés, honnan volt ez a magabiztosság, ha a korábbi kiírás hatszori meghosszabbítás után sem hozott gyümölcsöt. Illetve, hogy miért csak 4,9 milliárd volt a projektre 2017-ben, ha egy évre rá 11,8 milliárdért kezdhetett neki az új stadion építésének a felcsúti kötődésű Pharos 95 a West Hungaria Bauval karöltve?

És persze annak kapcsán is sokan gondolták, hogy a Honvéd záros határidőn belül tulajdonost cserélhet, hogy központi forrásból felépült a 4,2 milliárdos MFA új központja, amelyet maga Orbán Viktor adott át 2018 őszén. Előtte Puskás Ferenc aranyszobrával, amin a leghíresebb magyar két kisméretű Puskás Ferencet pátyolgat.

Nem zörgött hiába

Ahogy egyre nyíltabb titok lett a Honvéd eladása, úgy szaporodtak a pletykák arról, hogy kik is veszik meg a klubot, amely váratlanul támogatott csapat lett, az új utánpótlásközpontjára és az új stadionjára is kapott forrást. Honvédos körökben felreppent Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Szijjártó Péter, a „kínaiak", Mendelényi Dániel külgazdasági bürokrata vagy a szentesi Bozó Zoltán fémjelezte MetalCOM bevásárlása, segítsége.

A vicc az, hogy mára kiderült, a sok pletyka szinte egyszerre is igaz lehet, mert ez a sok név valójában összeegyeztethető.

A vevő ugyanis valóban Bozó és Mendelényi közös érdekeltsége, a Reditus Equity Zrt. lett.

A belső kör számára ez talán nem volt meglepetés. A napokban például azt lehetett hallani, hogy a déli határkerítés-szakasz megerősítésében is szerepet kapó (vagyis nyilvánvalóan a rendszerrel nem ellenséges) MetalCOM éppen most vásárol fel egy tiszaújvárosi általános kivitelező céget, ám a deal azért torpant meg, mert a vételi oldalon dolgozó jogászoknak egy futballcsapat megvásárlásán kellett dolgoznia. Akkor még nem mondták, hogy melyik ez a csapat.

Bozó Zoltán szentesi fideszes vállalkozó nem is titkolja kötődését, sokféle szerepet vállalt a kisváros pártközpontjában, egyre sikeresebb cégcsoportja it-val, távközléssel energetikai és magasépítéssel dolgozik, Mészáros Lőrinccel és Szíjj Lászlóval is jóban van, a MetalCOM egyik legnagyobb munkája a gigantikus visontai Viresol keményítőgyár, amelynek a tulajdonosai Mészáros és Szíjj, (cégszerűen a Talentis, Opus Global, Duna Aszfalt). De miért egy szentesi cég épít Visontán? Alighanem ehhez bizalmi kapcsolat kell.

Mendelényi Dánielt is régóta szoros kapcsolat fűzi ehhez a világhoz. Rá a Fidesz-vezetésben úgy emlékeznek, mint egy korábbi generáció emberére, aki elsősorban Fellegi Tamás mellett dolgozott az akkori NFM keleti nyitás projektjén, de utána is az államhoz közeli külgazdasági kapcsolatépítésben tevékenykedett. Kínában, így elsősorban Senzenben próbált magyar–kínai üzleteket létrehozni, aztán a figyelme mindenféle egyéb reláció felé fordult, de Bozóval is közös céget hozott létre.

Szijjártó is felsejlik

Mint külgazdasági szakember, jól ismerheti a NER egyik legnagyobb Honvéd-drukkerét, Szijjártó Pétert, akinek ugyan sokáig nem illett nagy dobra vernie a klubszimpátiáját, győri vezetőként ez mégsem mutatott olyan jól, hiszen akkoriban még a Győrnek is első osztályú csapata volt, az a bizonyos Tarsoly Csaba-féle Győr.

George Hemingway és Szijjártó Péter tudomásunk szerint sokat beszélgetett a Honvédról, a külügyminiszter felbukkant a Honvéd-meccseken, de ezek a beszélgetések nem voltak a leggyümölcsözőbbek – derült ki Szijjártó baráti társaságban elejtett kommentjeiből. Aztán úgy tűnt, pár hete már kisimultak az arcok, a NER-nek sikerült beszippantania a még nem rendszeren belüli csapatot.

A MetalCOM jövője így alighanem továbbra is stabil lehet, a szakmában régóta rebesgetik, hogy bár a 4iG és a MetalCOM sincs messze Mészáros Lőrinc tekintetétől, de mégis ez a két kompetencia egyfajta versenytárs erőközpont lehet a távközlés és az IT területén.