Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Ötvenmilliárd felett járnak a Felcsút támogatásai

D  YT20181017032
2019.04.23. 21:01

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a törvényben meghatározott határidőnél valamivel korábban nyilvánosságra hozta a tavalyra vonatkozó beszámolóját a Puskás Akadémia honlapján. A dokumentumból kiderült, hogy a miniszterelnök futballalapítványa még felcsúti mértékkel nézve is grandiózus pénzügyi sikerrel zárta az évet, amelyben közel kétszer akkora bevételt könyvelhetett el támogatásokból, mint korábban bármikor.

A FUNA 2018-BAN összesen 13,3 milliárd forinthoz jutott különböző formában érkező közpénzekből, illetve céges adományokból, és ennek köszönhetően 8,8 milliárd forintos eredménnyel zárta az évet.

A bevételek oroszlánrésze a 2018-ban felhasznált 6,7 milliárd forintnyi tao-támogatásból és 6,3 milliárd forintnyi céges adományból származott. Előbbi a társasági adóból sporttámogatásra felajánlható közpénznek, utóbbi az Orbán Viktor alapítványának céljaival szimpatizáló vállalatok  önzetlen nagyvonalúságának köszönhető. Emellett jött még az MLSZ-en keresztül 139 millió forint az akadémiai rendszer fejlesztésére, illetve 130 millió forint központi támogatás az alapítvány oktatási intézményeinek  állami normatívájaként. 

A 13,3 milliárd forintos bevétellel az alapítvány közel megduplázta az eddigi csúcsot jelentő 2013-as év 7,18 milliárd forintos rekordját.

Ahogy annak idején a Pancho Aréna építésére kellett a pénz, úgy most is egy nagy beruházás állt a kirívóan magas összegek hátterében. A 2018 őszén átadott Sport- és Konferenciaközpont gigantikus épületéhez egy annak megfelelő léptékű, 12,5 milliárd forintos árcédula is társult, amit döntő többségében az utolsó utáni pillanatokban megduplázott tao-programjából fedezett az intézmény, az ár harmadát jelentő önrész dolgában pedig ezúttal is bizton számíthatott az adományokra.

A magyarországi cégek tavaly minden korábbinál jobban átérezték a felcsútiak közhasznú tevékenységének fontosságát. Így nemcsak a tao-támogatások tekintetében, de az adományokból származó bevételek tekintetében is kiugróan sikeresnek bizonyult az elmúlt esztendő.

A felcsútiak nagyszerű pénzügyi teljesítménye előtt tisztelegve készítettünk egy összesítést arról, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta mennyi támogatás állt rendelkezésére az akadémiát működtető alapítványnak. A végeredmény valószínűleg még azokat is meglepi, akik egyébként évről évre figyelemmel követik az intézmény gyarapodását.

A 2010 óta megítélt, illetve felajánlott támogatásokból Felcsúton felépíthették volna a Debrecen, a Ferencváros, a Vidi FC és a Diósgyőr új stadionját. Nem az egyiket vagy a másikat, hanem mind a négyet.

A FUNA beszámolói alapján adományokból, illetve taóból az elmúlt kilenc évben összesen 51 milliárd forint támogatással számolhatott az intézmény, amihez még 3 milliárd forint járult egyéb költségvetési, illetve EU-s forrásokból.

A Felcsútnak olyan mérhetetlenül sok tao-támogatást ítéltek meg a program 2011-es indulása óta, hogy a teljes összeg elköltése még a hárommilliárdos kazánházak intézményének is megoldhatatlan problémát jelentett, legalábbis egyelőre.

A beszámolók alapján a megítélt 27,7 milliárdnyi taóból eddig mindössze 19,6 milliárd forintot sikerült az alapítványnak magáévá tennie, de előbb vagy utóbb nyilván a maradék összeget is sikerül majd a szolgálataikba állítaniuk.

Addig azonban az adományokból elkönyvelt 23,3 milliárd forint jelenti a legnagyobb bevételi forrást. A roppant teljesítmény értékét növeli, hogy a miniszterelnöknek úgy sikerült ennyi pénzt összekalapoznia az alapítványának, hogy közben – ahogy januárban fogalmazott – szigorúan elválasztotta egymástól az üzletet és a politikát.

A felcsúti gyarapodást a bevételek emelkedésén túl kitűnően szemlélteti az is, hogy az alapítvány saját tőkéje az elmúlt kilenc év alatt 1,6 milliárd forintról 27 milliárd forintra nőtt, azaz bő megtizenhétszereződött. Ahol ilyen növekedés van, ott persze a mindennapos kiadások is radikálisan emelkednek, például a személyi jellegű ráfordítások  – a bér- és bér jellegű költségek – 2010 óta a tizennégyszeresükre duzzadtak. Kilenc éve még 80 millió forintból kijött ez a tétel, míg tavaly 1,13 milliárd forint ment el az alkalmazottak bérezésére.

De még így is megemelhetjük kalapunkat az alapítvány gazdálkodása előtt. A FUNA a 2010 óta elkönyvelt 46,7 milliárd forintos összbevételéből 20,7 milliárd forint ráfordítás mellett 26 milliárd forint eredményt produkált.

Ami a szakmai célkitűzéseket illeti, ott az intézmény eredményei már valamivel szerényebbek. A kezdetektől fogva hangoztatott célt – nevezetesen, hogy a saját nevelésű játékosokra épüljön az akadémia profi csapata – eddig nem igazán sikerült elérni. Az utóbbi években már annak is örülni kellett, ha egy ilyen labdarúgó volt a kezdőben. Igaz, mindeközben sikerült kinevelniük két játékost is Marco Rossi válogatottjába, akik közül egyik sem lépett pályára a horvátok elleni győztes Eb-selejtezőn.

Borítókép: A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) sport- és konferenciaközpontja Felcsúton MTI/Illyés Tibor