Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Szalai 91. perces heroikus mentése nélkül most foghatnánk a fejünket

2019.06.12. 13:53

A magyar labdarúgó-válogatott  – ki ne tudná – 1-0-ra legyőzte Walest a két csapat kedd esti budapesti Eb-selejtezőjén, ezzel fontos lépést tett a részben a magyar fővárosban rendezendő 2020-as Európa-bajnokságon való részvétel felé.

Marco Rossi csapatának győzelme teljesen megérdemelt volt, sőt könnyen lehet, hogy még 0-0-nál egy szabályos gólt is elfelejtett megadni a magyaroknak a szlovén játékvezető. Ettől függetlenül az is igaz, hogy a sikerhez egy adag szerencsére is szükség volt.

És nemcsak Bale ordító ziccerénél, hanem Gulácsi Péter elsutázott kirúgásánál is, amely a megelőző gólgyanús magyar helyzet, illetve az azt követő magyar gól szendvicsében gyorsan elmerült a feledés jótékony homályában. 

Mi is csak a tanulság miatt elevenítjük fel, hogy lám, tényleg milyen kicsin múlhat egy jól megérdemelt győzelem sorsa. Persze azt is mondhatjuk, hogy jó kapusnak szerencséje is van.

Fontosabb persze, hogy a szerencsén túl a magyar válogatottnak van egy Szalai Ádámja is, aki amellett, hogy kibirkózta a győztes gól előtti helyzetet, valami egészen hihetetlen mennyiségű munkát végzett a pályán az első perctől az utolsóig, sőt még azután is. Ha kellett középpályásként vagy éppen védőként is kisegítette csapatát. Utóbbi minőségében legalább akkora érdemeket szerzett a győzelem megtartásában, mint csatárként a vezetés megszerzésében.

Hiszen a 91. percben valószínűleg még Bale sem hibázott volna  az ötös vonaláról, ha eljut hozzá  a Williams beadása. De nem jutott, mert Szalai beugró középhátvédként a legutolsó pillanatban  belepiszkált a labdába, még épp a Real Madrid játékosának lövésre lendülő lába előtt.

Úgy alakult, hogy az utolsó nagy walesi esélynél is nekem kellett kigurítani oldalra a labdát 

– mondta Szalai az esetről olyan természetességgel, mintha nem Gareth Bale állt volna mögötte gólra éhesen, az ötösön belül. 

Ennyin múlt, hogy a meccs után a győztes válogatottat ünnepelte mindenki, és nem "magyar betegség"-et emlegetve zuhant letargiába a magyar labdarúgás.