Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Ne veszíts labdát még edzésen sem, mert kicsinálhatnak

GettyImages-819245786
2019.08.23. 14:06

Schäfer András 2019 januárjában egymillió euróért igazolt az MTK csapatától az olasz első osztályban szereplő Genoához. A fiatal, még mindig csak 20 éves labdarúgó klubváltására tényleg igaz volt, hogy szinte egyik napról a másikra minden megváltozott a játékos körül. Egy héttel azután, hogy először hallott az olaszok érdeklődéséről, már túl volt az első edzésen új csapatában. Ahogy annak idején mondta nekünk "ha egy klub a Serie A-ból megkeresi az embert 19 évesen, akkor ezt a lehetőséget meg kell ragadni, mert nem biztos, hogy lesz még egyszer ilyen az életben".

Az első genoai félév aztán nem teljesen úgy alakult, ahogy  megálmodta. Végül csak a csapat utánpótlásában játszott, és egyszer sem tudott pályára lépni a felnőttek közt a bajnokságban. Majd szerdán megjelent a hír, hogy a Genoa kölcsönadta a másodosztályú Chievónak.

Látszólag nem sok pozitívumot lehet felfedezni a történet eddigi alakulásában, ám a játékossal beszélve már sokkal árnyaltabb a képet kaptunk, mind a jó, mind a rossz tapasztalatokról. És közben még az is kiderült, mit csinálna esetleg másként mai fejjel, vagy mi az a hiba, amiről megtanulta, hogy soha és sehol nem követheti el.

Hogy élte meg a váltást, illetve hogy értékelné? Kívülről sokan csak azt látják, hogy az olasz élvonalban szereplő Genoától egy másodosztályú csapathoz került.

A játékpercek szempontjából mindenképpen előrelépés a váltás. Illetve mégiscsak egy komoly múlttal rendelkező klubhoz kerültem, amelyik tavaly esett ki az élvonalból. Így idén természetesen a feljutás az elsődleges cél. Ha sikerül játszanom és még feljutni is sikerül, akkor szerintem bőven elégedett lehetek a váltással.

Egy ideje már szó volt róla, hogy a Chievóban kezdheti az idényt.

Két hete ment a huzavona. Amit mindenképpen jó jelnek tartok, hogy a Genoa nem akart eladni. Talán mondhatom, hogy azért, mert jó benyomást keltettem. A Genoa utánpótlásában idén is tudnék játszani, de az nem lenne az igazi, mert az ifi az teljesen más, mint a felnőtt futball. Nekem pedig a felnőttek közt kell játszanom, már csak azért is, mert mielőtt a Genoába igazoltam, két évet játszottam az MTK felnőtt csapatában.

Hogy élte meg, hogy végül nem léphetett pályára az első csapatban a bajnokságban?

Őszintén szólva eléggé kudarcként éltem meg, szerintem a lehetőséget azért megkaphattam volna, de nem tudom az edzőt hibáztatni azért, hogy ez így alakult. Miután kijöttem, volt egy olyan időszak, amikor a Genoa 6-7 pontra volt a kiesőhelytől. Akkor jött egy meccs, ami előtt azt mondták nekem, hogyha azt megnyerjük, akkor a következő fordulóban az Inter ellen bemutatkozhatok. De nem nyertünk, sőt utána jött egy hosszabb nyeretlen időszak, így végül az utolsó fordulóig a kiesés ellen küzdött a csapat. Ebben a szituációban pedig érthető, hogy nem akartak kockáztatni.

Magát hibáztatja esetleg a dolog miatt?

Úgy érzem, hogy jól dolgoztam, dicsért Cesare Prandelli, a csapat edzője, illetve az utánpótlás edzője is, sőt még a társak is. Azt mondhatom, hogy mindenki dicsért. Szerintem hiba lenne magamat hibáztatni azért, hogy a dolog így alakult. Nekem az a feladatom, hogy minél jobban elvégezzem a munkát, és szerintem ezzel nem volt probléma.

Mivel már egy ideje téma volt a Chievo, azzal foglalkozott esetleg, hogy az új csapatban milyen esélyei vannak a kezdőbe vagy annak közelébe kerülni?

Nem nagyon foglalkoztam ezzel, a genoai csapattársaim azt mondták, hogy szerintük biztosan fogok tudni játszani. De ettől még az is biztos, hogy meg kell majd küzdenem a helyemért, és meg is fogok harcolni érte.

Más csapat nem merült fel? Gondolom, amikor látszott, hogy mi a szituáció a Genoánál, akkor a menedzserei a CMG-nél próbáltak megoldást keresni a helyzetre.

Igen, természetesen próbáltak segíteni. Nem is csak a tavasz miatt, de ha azt nézzük, hogy a csapatnak eleve milyen erős kerete volt a neveket tekintve, és hogy ehhez még kiket igazoltak a nyáron, például Lasse Schönét az Ajaxból, vagy Saponara is visszatért a Fiorentinától, szóval több országból, több csapatot is találtak, akikhez elmehettem volna, hogy játéklehetőséghez jussak.

Milyen lehetőségei voltak a Chievón kívül?

Olaszországon, az olasz másodosztályon túl, ahol vagy 4-5 csapat is felmerült, megkerestek az amerikai bajnokságból, Csehországból, Szlovákiából és a spanyol másodosztályból is.

Az felmerült, hogy visszatérjen Magyarországra?

Kerestek Magyarországról is – ezt a csapat neve nélkül elmondhatom, – de nem merült fel bennem, hogy hazatérjek.

Így utólag nem tartja esetleg rossz döntésnek, hogy télen azonnal ment, amikor a genovai lehetőség adódott?

Továbbra is úgy gondolom, hogyha hívnak egy ilyen bajnokságba, akkor menni kell. Talán lehet, hogy az sem lett volna rossz, ha még fél évig az MTK-nál maradok kölcsönben, ugyanakkor az is igaz, hogy rengeteg haszna volt, hogy ezt az időszakot már Olaszországban töltöttem. Persze nem volt mindig könnyű, ezt bevallhatom, de most már nem jelent akadályt a nyelv, jobban ismerem a közeget, aminek mind hasznát fogom venni a Chievónál.

Mi volt a legfontosabb, amit kint megtanult, amiben más volt az olasz futball, mint a magyar?

Az, hogy nem szabad labdát veszíteni. Soha. Még az utánpótlásbajnokságban vagy a felkészülési meccseken sem – játszottam a Bordeaux és a Lyon ellen is. Az elsődleges, hogy ne veszíts labdát. Még edzésen sem, mert kicsinálhatnak.

Mennyiben érezte hátrányát, hogy Magyarországról, a magyar bajnokságból jött?

Mindenképpen nehezített a helyzetemen. Nem is az, hogy Magyarországról jöttem, hanem az, hogy külföldről. Egyrészt a nyelv miatt. Azért az nem könnyű, amikor az elején az ember szinte semmit sem ért edzésen abból, amit mondanak, csak a látottakból kell összerakni a dolgokat. Másrészt az olasz játékosokat, hogy úgy mondjam, itt jobban segítik, a külföldieknek pedig többet kell dolgoznia, többet vannak a konditeremben is, de ez valahol rendben is van, ezzel nekem nincs bajom.

A nyelv még okoz gondot?

A futballban már egyáltalán nem, a pályán mindent megértek.

Az olasz labdarúgásról változott valamit a véleménye, esetleg negatív irányban?

Semmi baj az olasz focival, természetesen egy kicsit defenzívebb, de az olasz mégiscsak egy top bajnokság.

Kicsit hosszabb távon tervez esetleg előre?

Nem igazán, most egy évet kölcsönben leszek a Chievónál, amit szeretnék a lehető legjobban kihasználni. Utána pedig még mindig élni fog a szerződésem a Genoánál, ahol továbbra sem írtak le. Tényleg kifejezetten elégedettek voltak a felkészülésemmel, de azt mondták, amit én is gondolok, hogy nekem ennyi idősen játszanom kell.

Amikor elengedték a Chievóhoz, mondtak esetleg valamit, hogy figyelni fogják, követik a teljesítményét?

Igen, egyértelműen jelezték, hogy továbbra is számítanak rám, de most arra van szükségem, hogy minél több időt legyek a pályán. Igazából abszolút pozitív volt az, amiket mondtak és ahogy elengedtek, az egész leginkább dicséretnek tűnt és én annak is fogtam fel.

(Borítókép: Schäfer András #18, az MTK színeiben a Liverpool U21-es csapata elleni barátságos mérkőzésen 2017. július 18-án. Fotó: Szirtesi László / Getty Images Hungary)