Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Elkészítette a belga átvilágító cég a futballakadémiai sorrendet

2019.09.03. 09:59

A német futballt gatyába rázó Double Pass 2013-ban érkezett Magyarországra, az akkor még a berlini utánpótlásban dolgozó Dárdai Pál javaslatára. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor azzal indokolta a belga cég szerepvállalását, hogy sejtése szerint az akadémiák önképe és a valóság között jelentős a különbség.

Az első akadémiai sorrendben, 2013-ban például Felcsút a kilencedik helyen állt, 50 százalékos teljesítménnyel. Az akkori listát a frissen alakuló Debrecen vezette.

  • 1. Debrecen, 2. Győr 3. Szombathely és Vasas 5. Honvéd 6. MTK 7. Újpest, 8. Nyíregyháza 9. Felcsút

A felcsúti eredményeket elsősorban az infrastruktúra húzta feljebb, de a legrégebbi hazai intézmény, a Liverpoollal is szoros kapcsolatban álló MTK pozíciója sem volt a legbiztatóbb.

A 2016-os állapot a következőképpen alakult:

  • 1. Debrecen, 2. Honvéd, 3. Szombathely, 4. MTK, 5. Győr, 6. Felcsút, 7. Vasas, 8. Újpest, 9. Békéscsaba, 10. Ferencváros

A Debrecen megőrizte első helyét, az MTK és a Felcsút kicsit előrébb lépett, a Vasas visszaesett. Bár a Puskás Ferencről elnevezett akadémia alapítója, Orbán Viktor miniszterelnök ekkortájt arról beszélt, hogy Európa tíz legjobbjának egyike a felcsúti intézmény, még három éve is öten megelőzték a hazai felhozatalból. A hazai akadémiák pedig nagyjából láthatatlanok a nemzetközi összesítésben, elég csak a horvát Dinamo Zagreb, az osztrák Salzburg vagy a szerb Partizan műhelyére és az onnan kijövő játékosokra gondolni.

És akkor a várva várt jelenlegi sorrend – igaz, ez most csak három kasztot határoz meg. Azt nem tudni, miért változtatott a belga cég a helyezések szerinti sorrenden.

A legjobbak közül kiszorult az Illés Béla által fémjelzett szombathelyi intézmény. A Vasas sem tudta megőrizni helyét az elitben. A Diósgyőr viszont nagyot ugrott – ők a hírt ki is tették a honlapjukra –, és egyenesen a legjobbak közé került.

  • A legjobb hat: Debrecen, DVTK, Felcsút, MTK, Honvéd, Győr
  • 7–15: Békéscsaba, Kecskemét, Ferencváros, Fehérvár, Újpest, Vasas, Szombathely, Pécs, Nyíregyháza
  • 15–19.: Kaposvár, Szeged, Kisvárda, ZTE

A hátsó négyestől elvehetik az akadémia megnevezést, legalábbis a DVTK vezetője így tudja. Szegeden Grosics Gyuláról nevezték el az intézményt, Kaposváron Bene Ferencről.

A Debrecen munkáját a hazai élvonalban is láthatjuk. Sok saját nevelésű fiatallal állnak fel, és velük jutottak el a nemzetközi kupáig. A képet árnyalja, hogy a Loki simán pottyant ki a Torinóval szemben, és az olaszok sem érték el az Európa Liga csoportkörét. 

A Double Pass fontos tényezőket állapított meg a kiemelt fejlesztési területekről, nyilván a rossz tapasztalatai alapján.

  • Részletes egyéni fejlesztési terveket kell készíteni a játékosok egyéni tanulási céljai alapján.
  • A terveket rendszeresen nyomon kell követni, azokat értékelni és szükség esetén módosítani kell.
  • Az edzések, az értékelési folyamatok és a karriermenedzsment személyre szabása a lehető legmagasabb fejlesztési szint elérésének egyik záloga.
  • Nagyobb figyelmet kell fordítani az akadémisták professzionális környezetbe történő hatékony integrációjára (karrier-tervezés, teljesítmény-menedzser alkalmazása, stb.) révén.
  • A kétirányú kommunikációt erősíteni kell a képzési és edzésfolyamatok során az edzők és tanítványaik között.
  • A specialisták minőségi hozzájárulása szükséges a(z edzések) tervezési folyamatához, és a játékosok teljesítményének értékelésben.
  • Indokolt, hogy a stábtagok (teljesítményének) értékelését, továbbá egyéni fejlesztési terveit az akadémiák következetesen megvalósítsák. A stábtagok karriertervezését támogatná szisztematikusan alkalmazott (külső és belső) továbbképzési programok rendszeres működtetése.
  • Az akadémiák kiszámítható működési környezetben, kisebb eredménykényszer alatt kellene, hogy működjenek – ezt a szövetség is ösztönözhetné.
  • Egy központilag (szövetségi/nemzeti szinten) elkészített etikai kódex hozzáadott értéket jelentene a toborzási területek fejlesztése során.
  • Az elit akadémiai keretek maximalizálása révén könnyebben lenne biztosítható, hogy valamennyi akadémista megfelelő játéklehetőséget kapjon.
  • Fejlesztésorientáltság az eredményorientáltság előtt – a mérkőzések is a képzési folyamat részei, fontos, hogy a meccsek tanulási céljai kapcsolódjanak a szakmai program adott időszaki tanulási céljaihoz.
  • Ki kell dolgozni egy hatékony stratégiát a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelésre, és azt következetesen alkalmazni kell.