Nándor
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A kék a Tisza, a fekete Grosics, a zöld a Fradi

07
2019.09.16. 11:35
Első hazai bajnoki meccsét játszotta Kiss-Rigó László püspök csapata az új szegedi stadionban. Több ezer ember ment el a meccsre, Szegeden évtizedek óta várják a minőségi focit. A stadion építését Orbán Viktor jelentette be öt éve, kiemelt beruházásként, állami pénzből épült, a kivitelező Garancsi István cége volt. Több mint 13 milliárd forintba került, de kis kápolna is van a főépületben. A Szeged-Csákvár mérkőzésen jártunk, ahol a szurkolók megmutatták, Szegeden is van igény a focira.

Örülök, hogy végre hazajöttek

– mondta csillogó szemmel az egyik szegedi szurkoló, aki kisfiát is magával hozta a vasárnap esti Szeged-Csanád Grosics Akadémia - Csákvár NB2-es labdarúgó-meccsre. Mint meséli, fia az akadémia csapatában játszik, így az edzőpályákat már jól ismerik, de a stadionban még nem jártak. 

Háromszor avatják fel a Fórumot

Augusztus 28-án adták át először a 13,4 milliárd forintból épített Szent Gellért Fórumot, a világhírű tenor, Plácido Domingo koncertje nyitotta a megnyitó sorozatot. Néhány nappal később a stadiont fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye tartott családi napot közösségének, és a program részeként pályára lépett az egyházmegye vezetője, Kiss-Rigó László is a papok csapatában, a püspök kedvenc klubja, a Fradi öregfiúi ellen játszottak. Bár úgy volt, hogy a stadionavató-sorozat harmadik felvonása az olasz élvonalban szereplő Lazio elleni focimeccs lesz, de ennek a dátuma a mai napig nem lett fixálva.

Minden bizonnyal kárpótolta viszont a közönséget az első bajnoki meccs a stadionban, az NB2-ben kieső helyen álló szegedi csapat a hetedik fordulót még második helyen váró Csákvárt fogadta, és a hazaiak igazi gálával üdvözölték a focira évtizedek óta kiéheztetett szegedi közönséget.

A VIP-páholyban természetesen ott volt a nyíltan Fidesz-szimpatizáns Kiss-Rigó László is, aki Nemesi Pál, a Fidesz által támogatott szegedi polgármesterjelölt mellett szurkolt csapatának. Szerettünk volna a püspök úrral a mérkőzés után beszélni, ám sajtófőnökén keresztül mindössze annyit üzent, most nem alkalmas, és keressük inkább a csapat edzőjét, ha a mérkőzésről kérdeznénk.

Kíváncsiak az új stadionra

A 8080 férőhelyes stadionnak nagyjából a fele telt meg szurkolókkal, a jegypénztárnál még az utolsó percekig nagy sor állt. Sorra érkeztek az idősebb, jobb meccseket látott szurkolók, az akadémia növendékei, a családos szurkolók, meg persze a szegedi ultrák, akik nagyon készültek a hazatérő csapat első meccsére, kék-fekete zászlókat lengetve együtt vonultak át a városon, és a mérkőzésen még néhányszor elárasztotta a hazai kapu mögötti B-közép lelátórészt a kék füst. 

A kíváncsiság hozott ki. Gondoltam, csak megnézem az új stadiont 

- mondta egy másik szurkoló percekkel a kezdő sípszó előtt.- "Ha jól sikerül a mai eredmény, biztosan jönni fogunk még. Jó lenne végre látni egy menetelő szegedi csapatot."

A Bajnokok Ligája- és Európa-liga selejtezőre is alkalmas, felülről nyolcszög alakú, feszített pilléres stadion első ránézésre egyszerűen néz ki, ám praktikusnak tűnik az első meccs alapján, könnyen megtalálható minden, az akusztikára pedig végképp nem lehet panasz. A tízhektáros területen a stadion mellett egy sportcsarnok, három fűtött labdarúgópálya és három teniszpálya is van, a főépületben pedig egy apró kápolnát is tettek, ha már az egyházmegye a fenntartó. 

Nyolc perc alatt mesterhármas, gálamérkőzés

A Puskás Akadémia fiókcsapataként működő Csákvár kezdte jobban a meccset, és az övék volt az első kapura lövés is, de a 23. percben már egy szegedi gól után zúgott fel a lelátó. A csapatkapitány, Germán Tamás talált be, majd nyolc perc alatt még két gólt lőtt, előbb büntetőből talált be, majd jó húsz méterről nézte ki a kapu bal alsó sarkát. Mesterhármasával megduplázta csapata szezonbeli góljainak számát, az első hat fordulóban ugyanis mindössze négy pontot és három gólt szerzett a Szeged. 

"Kiváló a hangulat" - értékelte röviden az első félidőt egy idősebb szurkoló, a második játékrész elején viszont úgy tűnt, elronthatja a hazaiak örömét a Csákvár. Előbb Baracskai Roland fejelte közelről a kapuba a labdát, majd pár perc múlva Daru Bence talált be, 3-2-re módosítva az eredményt. 

A drámai fordulat végül elmaradt, Kóródi Nándor duplájának köszönhetően ismét elhúztak a hazaiak, és így a mámorban úszó szegedi közönséget már az se érdekelte különösebben, hogy a Csákvár a 90. percben lőtt még egy gólt. 5-3-ra nyert a Szeged, és ezzel elmozdult a kieső helyről, a Csákvár pedig a negyedik helyre csúszott vissza a tabellán.

Itthon vagyunk! Itthon vagyunk!

- skandálta percekig a hálás közönség a lefújás után.

Kiéheztetett szegedi szurkolók  

Ritkán jutott ki mostanság a sikerből a szegedi fociszurkolóknak, utoljára ugyanis harminc éve játszott első osztályban szegedi csapat. Pontosabban húsz éve is szerepeltek az NB1-ben, de csak egy fél szezont, mert télen kizárta az MLSZ és törölte az addigi eredményeket, miután lényegében csődbe ment a klub.

Azóta rendre a másod- és harmadosztály között ingáznak, vagy épp a megyei osztályokban játszanak a szegedi klubok, melyek többsége így vagy úgy, de az eredeti, 1899-ben alapított kék-fekete színt viselő Szegedi AK utódjának tekinti magát. Hiába a különböző összeolvadások, névváltoztatások, megszűnések és klubalapítások, az eredmények sehogy se jöttek az elmúlt évtizedekben, Szeged pedig egyre jobban éhezik a futballsikerre. 

Megérkezik Orbán focirajongó barátja

2006-ban kinevezték a Szeged-Csanádi Egyházmegye élére Orbán Viktor régi családi barátját, Kiss-Rigó Lászlót, aki történetesen gyerekkora óta rajong a fociért, ma már az MLSZ Csongrád Megyei Igazgatóságának társadalmi elnöke. Nem telt el sok idő, 2009-ben labdarúgó akadémiát alapított Gyulán, amely Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusának nevét vette fel. Grosicsnak nem sok köze volt Csongrád megyéhez, jóban volt viszont Kiss-Rigóval, és a püspök is kapus poszton játszik, ha focizik.

2011-ben aztán már Szegeden alapított focicsapatot Kiss-Rigó KITE-Szeged néven, ami később Szeged 2011 néven futott, idén pedig - miután ismét felkerült a másodosztályba - Szeged-Csanád Grosics Akadémia néven indult.

Ez az egyetlen egyházi fenntartású klub Magyarországon, az egyházmegye a százszázalékos tulajdonosa. 

Kiss-Rigó klubja - folytatva a szegedi hagyományt - kék-fekete mezben játszik, a diszkoszvető címert azonban nem kérték, és az új címerükben egyértelművé tették azt is, hogy 2011-re datálják az alapításukat.

Sok szegedi szurkolónak nem nyerte el a tetszését, hogy az új stadion széksoraiban harmadik színként megjelent a zöld, ennek az a magyarázata, hogy Kiss-Rigó nagy fradi-szurkoló.

A másik két szín is új jelentést kapott: a kék a Tiszára, míg a fekete Grosicsra utal, akit fekete párducnak becéztek. Ő egyébként szobrot is kapott a Szent Gellért Fórumon, sőt a fekete párduc motívuma több helyen is megjelenik a stadionban.

Botka: Bűncselekmény az állami stadionépítés

Szegeden azonban nemcsak a minőségi foci hiányzik évtizedek óta, nincs megfelelő sportlétesítmény se. Miközben az országban hatalmas állami támogatásokból sorra épülnek a stadionok, Szeged kimaradt a sorból, vélhetően a város MSZP-s polgármestere, Botka László miatt is, aki a Magyar Nemzetnek tavaly februárban azt nyilatkozta, hogy szerinte bűncselekmény a stadionépítés. Mint mondta,

több száz milliárd forintot szórtak már el a miniszterelnök hobbijára eddig országos szinten. Szegeden sajnos majd három évtizede nincs első osztályú futball. Noha a város polgármestereként nem tehettem és teszem meg, hogy akadályozom az építkezést, azt azért ki merem mondani, hogy amíg az egészségügy és az oktatás ilyen szinten áll Magyarországon, bűncselekmény ilyen mértékű közpénzt önteni a mai magyar fociba.

Miután a Felső Tisza-parti Stadion olyannyira romos lett, hogy még NB3-as meccsre is teljesen alkalmatlanná vált, az egyházmegyei csapat 2013-ban áttette székhelyét a Szegedtől 120 kilométerre fekvő Gyulára, ahol addigra már minden adott volt a meccsekre az akadémia centerpályáján, csak épp a szegediek nem érezhették magukénak.

A jól bevált forgatókönyv: kiemelt beruházás, állami pénz, Garancsi cége a kivitelező

Nem kellett viszont már sokat várni a szegedi stadionépítésre se, 2013-ban megszavazta az akkor fideszes többségű közgyűlés, hogy a Felső Tisza-parti Stadion helyére építsenek egy modern, ötezer férőhelyes futball arénát.

Egy évvel később aztán valami miatt változott a terv, és Orbán Viktor bejelentette Szegeden, hogy a Dorozsmai úti Napfény kemping területén épül az új szegedi stadion, amit az állam ingyen oda is adott. A beruházás egy kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt lett, majd a 2017-es költségvetésből 9,7 milliárd forintot különítettek el  a stadiont is magába foglaló Szegedi Ifjúsági Centrum felépítésére. 

A közbeszerzést az Orbánnal szintén jó kapcsolatot ápoló Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt. nyerte meg, a Szent Gellért Fórum összköltsége pedig idén nyárra már 13,4 milliárd forintra emelkedett. 

Az, hogy egy NB2-es meccsre több ezer szurkoló kiment, jól jelzi, hogy örülnek a szegediek az új stadionnak, és szeretik a focit. Ugyanakkor sokan vannak, akik számára fájó, hogy nem a Felső Tisza-parti Stadion helyén épült az új aréna, hiszen az több mint nyolcvan éven át volt a szegedi futballélet központja.

Idén júliusban a szurkolók elbúcsúztak a régi stadiontól, amelynek helyére hamarosan egy új, nyolcezer férőhelyes kézilabdacsarnokot építenek, ahol a Mol-Pick Szeged játssza a meccseit 2021-től.

(Borítókép: Huszti István / Index)