Elemér
-4 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Belátta az MLSZ, hogy parancsra nem lesz több tehetséges focista

D  YT20180427003
2020.02.13. 08:02

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) bejelentette, hogy a 2020–2021-es idénytől kezdve 25 játékosban maximalizálják az NB I.-es csapatok keretét. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szereplő focisták száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető. Ugyanakkor nem lesz megkötve, hogy a 25 játékosból hány lehet külföldi. (Korábban létezett ugyan erre nézve ajánlás, de az élcsapatok figyelmen kívül hagyták.)

Ez alapján tűnhet úgy, az MLSZ teljesen feladta, hogy visszaszorítsa a légiósok számát, és valahogy elérje a kluboknál, hogy több fiatal magyar játékost szerepeltessenek. Miközben Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a tavalyi éves közgyűlésén igen kemény hangnemben tette szóvá, hogy az előző bajnokságban mindössze 2,6 játékos volt huszonöt évnél fiatalabb csapatonként, és a tizenkét NB I.-es csapatban átlagosan összesen egy félidőnyi játék jutott a 21 éven aluli játékosoknak.

 Távolabb tettük a kerítéseket, és más típusú kerítések lesznek

– ezzel a hasonlattal szemléltette Vági Márton MLSZ-főtitkár a sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen, hogy a bejelentett 25 fős szabály a légiósok számának korlátozása nélkül mégis hogyan szolgálja a hazai utánpótlás fejlődését.

A szövetség belátta, hogy parancsra nem megy a fiatal magyar futballista szerepeltetése, egyszerűen nincs olyan állapotban a hazai futball, nincs annyi tehetség, mondta Vági.

A másik oldalról ugyanerről beszélt Orosz Pál, az Ferencváros vezérigazgatója, hogy hiába szeretnének minél több magyart játszani, ha a Bajnokok Ligája és az Európa Liga-szereplés csak légiósokkal érhető el. A klubok részéről is sok kritika érte az MLSZ-t, hogy a fiatalok vonatkozó megkötések nem szolgálják a fejlődésüket. Vági szerint onnantól, hogy arrébb tették azokat a bizonyos kerítéseket, már a klubok felelőssége, hogy felkészítsék fiataljaikat az NB I.-re. Minden klubtól be fognak kérni egy utánpótlás-fejlesztésre vonatkozó ötéves tervet, cserébe nem változtatnak a szabályokon.

Túl nagy volt a nyomás, nem játszottak elég bátran a csapatok

Annak érdekében, hogy legyen elég tehetséges focista az NB I.-ben, az élvonalbeli keretekre vonatkozó szabállyal párhuzamosan az MLSZ átvariálta az utánpótlás-bajnokságok (U16-U19) rendszerét. Barczi Róbert versenyigazgató arról beszélt, hogy a klubok részéről is visszatérő igény volt a lebonyolítás átgondolása. Korábban nagy volt a nyomás az utánpótláscsapatok edzőin, hogy ne essenek ki, emiatt sok csapat túlságosan defenzív felfogásban játszott.

Az új koncepció szerint a kiemelt utánpótlás-bajnokságban (U16, U17, U19) részben összevonják az első és a másodosztályú bajnokságot. Ősszel két 12 csapatos csoportban zajlanak a küzdelmek, tavasszal pedig az addig elért helyezések alapján a teljes 24 fős mezőnyt három 8 csapatos csoportra bontják szét. Eddig az első osztályban szereplő 8 csapatból kettő esett ki, innentől csak egy kieső lesz a 24-ből.

Ettől azt remélik, hogy csökken az eredménykényszer, és bátrabban játszanak majd a csapatok. Szintén változik, hogy az adott korosztály besorolását az előző évi korosztály eredményei határozzák meg: például az U17-es csapat az U16-osok szereplése alapján sorolódik be és így tovább fölfelé. Ezelőtt az U17-es csapat szereplése volt a mérvadó a többi korosztály számára is, ez most változik. Nem az MLSZ erőltette rá a klubokra ezt a rendszert, maguk a csapatok is kérték a változtatást, tette hozzá a versenyigazgató. Az akadémiák és utánpótlásközpont működésének megreformálására is készült stratégia, ezt később fogják bemutatni.

A változtatások célja, hogy öt év múlva az akadémián nevelkedő kiemelkedő tehetségű játékosok közül minél többen jussanak el az NB I.-ig 21 éves korukra, de évfolyamonként legalább egy. Ezt szolgálná az is, hogy az élvonalbeli kluboknak lehetővé teszik, hogy tartalékcsapatot indíthassanak az NB III.-as bajnokságban. 

Mindehhez persze az is kell, hogy a fiatalabb korosztályokban is megfelelő legyen a szakmai munka, és a gyerekek megkapják a szükséges képzést. Arra nem hivatkozhatnak, hogy nincs pénz:

a taorendszer 2011-es bevezetése óta 275 milliárd forintot kapott a sportág. 

Szigorítják a honosítás feltételeit

Továbbra is kötelező lesz az NB II.-es csapatoknak U20-as futballistát játszatniuk, de már nem kettőt, hanem csak egyet. Ezenfelül az U21-esek után percalapú támogatásban részesülnek. Szintén új intézkedés, hogy az NB I.-es csapatok ezentúl csak a 25 fős keretükben szereplő, 21 évnél fiatalabb játékosaikat adhatják kölcsön kooperációs szerződéssel az NB II.-be. Azt remélik ettől, hogy a kluboknak legalább 3-4 évük lesz a 17-18 éves fiatal tehetségek fejlesztésére, beépítésére. Zsóri Dániel erre a példa, akit a Fehérvár adott kölcsön kooperációs szerződés keretében az NB II.-ben szereplő Budaörsnek.

Az NB II. az egész koncepció kulcsa, mondta Barczi, úgy tekint arra, mint ami a fiatal játékosok felnőtté válását szolgálja. Ezért is marad érvényben, hogy a másodosztályú bajnokságban nem szerepelhetnek külföldiek az MLSZ-támogatás elvesztése nélkül. A honosítás szabályait szigorítják: innentől csak 21 évnél fiatalabb játékos esetében fogadják el a magyar felmenőket. Ezzel szűkebbre zárják az ezzel való trükközés lehetőségét, ami megfigyelhető volt az elmúlt években.

Azt viszont még nem tudni, hogyan ösztönözné az MLSZ, hogy az NB I.-es csapatok több fiatalt játszassanak. Erre később fognak kidolgozni egy pénzügyi támogatási rendszert. 

Az NB I.-ben érvényben lévő fiatalszabály úgy szólt, hogy összegzik az fiatal labdarúgók játékperceit: az 1999. január 1-jén és azután született fiatal futballisták perceit egyszeres, a 2000. január 1. után született focistákét pedig kétszeres szorzóval veszik figyelembe. Ha egy szezonban legalább 2970 percet játszottak a szabálynak megfelelő játékosok, akkor a klub 50 millió forint támogatást kap. 

Eddig nem igazán erőltették meg magukat a klubok, hogy megkapják az 50 milliós támogatást, mivel a teljes költségvetésükhöz képest elenyésző összegnek számít. Ezt a fiatalszabály bevezetése utáni első fordulók is igazolták: csupán három csapatban szerepelt a szabályoknak megfelelő játékos.

Nem normális, hogy 223 focista egy percet sem játszott

Vági szerint más európai bajnokságokhoz képest sem magas az NB I.-ben szereplő külföldiek aránya: átlagosan 10 játékosból 7 magyar. AZ UEFA alá tartozó ligák 80 százalékában ugyanez az arány, nem is várható, hogy megváltozzon. Inkább az a probléma, hogy sok olyan játékos van, amelyik nem játszik. Csányi is erre utalt egyik kifakadásában.

Magyarországon mintha ostobák lennének a klub tulajdonosai. Képzeljék el hogy van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlen egy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub, akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?

Az MLSZ-elnök már akkor belengette a keretek létszámának korlátozását, az UEFA előírásával összhangban.

Csányi szavainak annyi hatása volt, hogy az idei bajnokságra már csak 483 szerződtetett játékos van az NB I-es csapatoknál. A 25 fős szabállyal ez a szám egészen 300-ig menne le. A Ferencváros NB I.-es keretében például jelenleg 31 játékos szerepel. Elő szokott kerülni az az érv, hogy az NB I. létszámának növelésével javulna a magyar játékosok aránya, több fiatal jutna játéklehetőséghez.  Az eddigi tapasztalatok szerint nem javítana a magyar futball helyzetén, mivel csökkenne a versenyhelyzet és az eredménykényszer, mondta erre Vági. 

Részletezték a bérsapkaként emlegetett szabályozást is. Valójában nem bérsapkáról van szó, hanem bértömegszabályozásról.

Ez azt jelenti, hogy a klubok ezentúl az iparágon kívüli bevételeik maximum 70 százalékát költhetik bérre. Ilyen bevételnek számítanak a szponzori támogatások, a tévéközvetítések után kapott pénzek, jegybevételek és egyéb meccsnapi bevételek.

Az UEFA alkalmazása szerint nem számít ide a játékoseladásból származó bevétel, hiszen az iparágon belüli jövedelemnek számít. Ebbe a 70 százalékba nemcsak a focisták fizetésének kell beleférnie, hanem a klub összes alkalmazottjának, azaz a takarító, a gyepmester és a klubigazgató bérének is. Mennyi pénzről van szó végülis? A 444.hu összesítése szerint 2017-ben és 2018-ban összesen 35 milliárd forintot költöttek bérekre a csapatok. Ennek legnagyobb részét a focisták bére teszi ki, ha csak abból indulunk ki, hogy az MLSZ szerint a 2018/19-es évadban az NB I.-es csapatoknál a ténylegesen játékosoknak fizetett átlagos alapbér havi bruttó 1,63 millió forint volt.

Valószínűleg a Ferencváros többet költ bérekre ennél a 70 százaléknál. Erre azt mondta Vági, hogy ennek ellenére megszavazták a korlátozást. A 2018-as gazdasági beszámolók alapján például az Újpest, a DVSC, az MTK és a Puskás Akadémia is kevesebbet költött bérre a bevétel 70 százalékánál. Igaz, a beszámolókból nem derül ki, hogy a bevételek milyen forrásból tevődnek össze. 

A 25 fős keretnek így van igazán értelme, mivel kevésbé nem éri majd meg a csapatoknak, hogy olyan külföldi játékosokat fizessenek, akik nem is játszanak és esetleg a magyarok elől veszik el a helyet. Vági úgy látja, ennek köszönhetően jobb külföldi és magyar játékosokat igazolhatnak majd a klubok. Ez összecseng Csányi kritikájával, miszerint az Ajaxszal vagy a Salzburggal szemben a magyar klubok 28 éves, “lejárt lemezeket” igazolnak légiósnak.

Érdekes kérdés, mit szól mindehhez a kormány, megpróbálja-e ilyen-olyan módon megsegíteni a klubokat, ha arra van szükség. Az államilag kiemelt akadémiák esetében láttuk, simán átnyúltak az MLSZ feje felett: a Kisvárda is kiemelt státuszt kapott, a Double Pass besorolása alapján teljesen indokolatlan módon. 

Nyáron jöhet a videóbíró az NB I.-ben

A videóbíró (VAR) bevezetéséről még tavaly döntött a szövetség. Ennek értelmében a 2020-21-as bajnokság rajtjára, azaz augusztusra kell készen lennie a rendszernek, legrosszabb esetben is egy évet csúszik a projekt, mondta Vági. (A rendszer része lesz a számítógépes elemzés, az úgynevezett VOL, a gólvonal technológia azonban nem.) A rendszert működtetőit még képezni kell, ehhez tesztmeccseket is szerveznek majd. Felmerült, hogy alacsonyabb bajnokságokban dolgozó és visszavonult bírókat is bevethetnek.

Szóba került a Magyar Kupa lebonyolítását érintő változásokról is. A következő szezontól minden fordulóban egyetlen mérkőzés dönt a továbbjutásról a Magyar Kupában, ahol minden esetben az alacsonyabb osztályú csapat lesz a pályaválasztó, újrajátszás pedig továbbra sincs: döntetlen esetén hosszabbítás és büntetőpárbaj zárhatja le a továbbjutás kérdését. A döntőt az Puskás Arénában rendezik majd.

Nem félnek attól az MLSZ-nél, hogy üresen kong majd a 60 ezres stadion, egy vidéki csapatnak hatalmas dolog lehet, hogy az új stadionban játszhatja a meccset, sok szurkoló meg fog mozdulni emiatt, és ott vannak a gyerekek is, akikekkel növelni lehet a nézőszámot.

(Borítókép: Illyés Tibor / MTI)