Félbeszakadt meccsek, durva üzengetés – mi történik a Bundesligában?

Február 29-én, a német labdarúgó-bajnokság 24. fordulójában rendezett Hoffenheim–Bayern München-mérkőzés képsorai jó ideig emlékezetesek maradnak. A csúcsformában játszó Bayern valósággal letarolta a Hoffenheimet, a 62. percben már 6-0-ra vezettek. Úgy tűnt, a hátralévő fél órában már semmi izgalmas nem fog történni, legfeljebb csak annyi, hogy Philippe Coutinhónak összejön-e a mesterhármas. A Bayern-szurkolók egy csoportja azonban ezt másképp gondolta, és egy olyan molinót feszítettek ki a vendégszektorban, amin a

felirat volt olvasható, amivel a hoffenheimi mecénásnak, Dietmar Hoppnak üzentek. A játékvezető emiatt félbe is szakította a mérkőzést, mire a Bayern játékosai, edzője és sportigazgatója is dühösen kérte a szurkolóikat, hogy szedjék le a feliratot, és fejezzék be Hopp gyalázását. 

Ezt átmenetileg sikerült elérniük, de néhány perccel később újra folytatódott a Hoffenheim és tulajdonosának gyalázása, mire Crhistian Dingert újra félbeszította a mérkőzést, ami után már a Bayern vezérkarának tagjai, Karl-Heinz Rummenigge és Oliver Kahn is a pályára sietett, hogy megfékezze a balhézó Bayern-drukkereket. Tudták, a tűzzel játszanak, mert egy harmadik játékmegszakítás után még súlyosabb büntetésre is számíthattak, és akár a győzelmük is veszélybe került volna.

A játék húsz percig állt, ezalatt az öltözőfolyosón a két csapat játékosai megbeszélték egymással, hogy az újrakezdés után nem fognak focizni, csak egymásközt passzolgatnak a meccs végéig, így tiltakozva a lelátói balhé ellen.

„Az FC Bayern szempontjából nagyon szégyellem ezeket az idiótákat. Dietmar Hopp nevében is szégyenkezem” – mondta Rummenigge, a Bayernt működtetőt gazdasági részvénytársaság vezérigazgatója. Herbert Hainer, az egyesület elnöke elmondta, nem fogják hagyni, hogy egy hangos kisebbség károkat okozzon a klubnak, amely február 27-én ünnepelte alapítása 120. évfordulóját.  A kérdés, hogy melyik félnek van igaza ebben a kérdésben, sokkal nehezebben eldönthető, mint ahogy az elsőre látszik.

A tradíciók őrzése a fejlődés gátja?

A Bundesliga 1963-as alapítása előtt a német labdarúgás még területi alapon, papíron amatőr játékosokkal működött, a tartományok bajnokai – később már a másodikok is – az országos rájátszásban döntötték el a német bajnoki cím sorsát. A profizmust végül, a többi nagy európai bajnokságához képest több évtizedes késéssel, a 16 csapattal induló Bundesliga hozta el az NSZK-ba a hatvanas években. Emiatt a régi tradíciók a mai napig is sokkal élénkebben jelen vannak a német futballban, mint más bajnokságokban. A német futballklubok többsége, az európai trendektől eltérően, még mindig egyesületi formában működik, erre utal nevük végén álló e. V (eingetragener Verein – bejegyzett egyesület) rövidítés is, ami egy olyan jogi személy,

A sportegyesületeknek nincs tulajdonosuk, a tagok jellemzően maguk a szurkolók, akik az éves tagdíj befizetése fejében beleszólhatnak a közösség életébe, szavazhatnak egy új elnökről személyéről és hasonlók. A német klubok vezetői az 1990-es években felismerték a sport üzletesedését, mire válaszként sorra hozták létre a korlátolt felelősségű társaságaikat (GmbH), majd a gazdasági részvénytársaságaikat is (AG), hogy az egyesületekkel szimbiózisban működve, ezeken keresztül finanszírozzák és működtessék az klubokat. Mivel a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) vezetői felismerték az ezzel járó kockázatokat is,

ami azt hivatott megakadályozni, hogy egyetlen befektető teljhatalmú ura lehessen egy egyesületnek, és a döntési jogok 50,1 százalékának az egyesületek kezében kell maradnia. Ennek betartásától függ az is, hogy a liga ad-e egy egyesületnek az első-, a másod- vagy a harmadosztályban való indulásra feljogosító klublicencet.

A szabály alól csak a Bayer Leverkusen és VfL Wolfsburg kapott felmentést, mivel a két klub már az alapításától fogva gyári csapat volt, amik felett a Bayer gyógyszeripari vállalat, illetve a Volkswagen járműipari vállalat gyakorolt teljes kontrollt. 

A DFB, majd a bajnokság szervezésére 2000-ben létrehozott gazdasági társaság, a Német Labdarúgóliga (DFL) a szabályozással nagyrészt meg tudta akadályozni, hogy a felelőtlen befektetők miatt csapatok szűnjenek meg vagy jussanak csődbe, másrészt viszont jelentősen bebetonozták a Bundesliga akkori erőviszonyait is. A gazdag és sikeres klubok, hacsak nem követtek el valamilyen sportszakmai hibát, ezt a státuszukat fent tudták tartani, amire a legjobb példa a rekordbajnok Bayern München.

A német klubok körében általános konszenzus övezte a szabályt, ez ellen egyedül a Hannover 96 klubelnöke, Martin Kind tiltakozott, de véleményével sokáig egyedül maradt. Álláspontja szerint a német csapatok ezzel saját magukat kötik gúzsba, így pedig nem tudnak versenyezni az angol és spanyol csapatokkal.

Mit adtak a műanyag csapatok a német focinak?

Az első klub, amelyik kikerülte a szabályt, a háromezres baden-württembergi falucska csapata, a TSG 1899 Hoffenheim volt. A korábban a hatod- és ötödosztályban szereplő klubnak akkor változott meg az élete, amikor a szomszédos Sinsheim város híres szülötte, az SAP szoftvercéget alapító, futballrajongó és eurómilliomos Dietmar Hopp 2000-ben úgy döntött, hogy egykori csapatát, ahol ifiként maga is játszott, felvezeti a Bundesligába.

Mindehhez a lehető legjobb körülményeket teremtette meg, kezdésként pedig Hansi Flicket nevezett ki a csapat edzőjévé, akivel meg is kezdte az emelkedést a klub, ami 2002-ben már a harmadosztályban találta magát, 2009-re pedig már az első osztályt is elérték a német futballprofesszorral, Ralf Rangnickkal a kispadon. Annak a csapatnak tagja volt Lőw Zsolt is, aki már harmadosztály óta a Hoffenheim játékosa volt.

Kezdetben Hopp is betartotta a szabályokat, csak 49,9 százalékos tulajdonrésze volt az egyesületben, de az informális hatalma már ekkor is nagyobb volt ennél, a döntése nélkül semmi sem történt a klub tájékán.

Rangnicknál a fő hangsúly az utánpótlásképzésre és a megfigyelői hálózat tökéletesítésére helyeződött. Hopp a lehető legjobb ifiedzőket alkalmazza, és így a Hoffenheim akadémiája hamar az ország egyik legjobbjává nőtte ki magát, ahol nemcsak a játékosok, de az edzők is folyamatosan fejlődnek.

Ő nevezte ki minden idők legfiatalabb Bundesliga-vezetőedzőjévé a 28 éves Julian Nagelsmannt, aki azóta nemcsak a német bajnokság, de Európa egyik legtöbbre tartott szakemberévé is vált, és jelenleg a Leipzig edzője. Végső soron pedig nemcsak a Hoffenheim, de az egész liga profitál abból az innovatív munkából, ami Hopp egyesületénél folyik.

De mi bajuk az ultráknak Dietmar Hopp-pal?

A német szurkolók kemény magjának talán mindennél fontosabb az 50+1-es szabály megőrzése, ami egyfajta garancia is a számukra, hogy a klubok szurkolóbarát intézkedéseket hozzanak, alacsonyak maradjanak a jegyárak, és ne szűnjenek meg a bajnoki mérkőzéseken az állószektorok. Hopp szerepvállalása a labdarúgásban az ultrák szemében maga a megtestesült „modern futball”, ami ellen már évek óta folytatnak küzdelmet a maguk eszközeivel.

Hoppot és a Hoffenheimet az első osztályba való feljutás óta folyamatos verbális támadások érik, főleg a Borussia Dortmund ultrái részéről, ami azután csak még erőteljesebb lett, hogy Hopp 2015-ben arra való tekintettel kerülhette meg az 50+1-es szabályt, hogy már húsz éve volt a csapat támogatója. Így a DFL jóváhagyásával hivatalosan is többségi részesedést szerzett az egyesületben, azóta pedig már a szavazati jogok 96 százaléka van a birtokában.

A Borussia Dortmund-szurkolók és a szidalmakat nehezen tűrő Hopp konfliktusa odáig fajult, hogy a DFB február 20-án két évre kitiltotta a dortmundi szurkolókat a Hoffenheim stadionjából.

Erre válaszként a több klub szurkolója is a dortmundi ultrákkal szolidaritást vállalt, és összehangolt gyűlöletkampányt indított Hopp ellen a 24. forduló meccsein. Nemcsak a Hoffenheim–Bayern, hanem a Dortmund, a Mönchengladbach és az Union Berlin hétvégi meccsét is félbe kellett szakítani a szurkolók botrányos rigmusai és Hopp fejét egy célkeresztben ábrázoló drapériák miatt.

A botrány miatt feldúlt Karl-Heinz Rummenigge szigorú büntetéseket helyezett kilátásba a Bayern-ultrákkal szemben, a Sky Sport információja szerint akár egész szurkolói csoportok bérletét is visszavonhatja. 

Ezek az emberek a foci ellenségei. Mindig azt mondják, hogy „ez a mi klubunk”, de nem, nem az övék. Semmilyen közösséget sem akarunk vállalni velük. Eljött a pillanat, hogy a Bundesligának, a DFB-nek és DFL-nek össze kell fognia, és intézkedéseket kell tenniük az ilyen idióták ellen

– mondta Rummenigge, aki szoros barátságot ápol Hopp-pal, ráadásul az SAP a Német Labdarúgó Szövetség mellett a Bayern München egyik fontos partnere is.

A két klub között számtalan más kapcsolat is van. Az elmúlt években többen igazoltak a Hoffenheimtől a Bayernhez, David Alaba és Serge Gnabry pedig épp a Hoffenheimnél szerepeltek kölcsönben, mielőtt a Bayernnél befutottak volna. Hopp futballért tett érdemei mellett azt is meg kell jegyezni, hogy vagyonából nem csupán a sportra áldoz, hanem alapítványán keresztül több jótékonysági, társadalmi szervezetet is támogat.   

A keménykedés után az ultrák válasza sem maradt el. Közleményükben azt írták, hogy véleményük szerint Hopp lépett át egy határt a kitiltással, és a hétvégi akciójuk elsődlegesen a Dortmund-szurkolók melletti kiállás volt, és csak másodsorban szólt Hoppról.

– zárul a Südkurve München közleménye, amiben arra is emlékeztettek, hogy korábban a rasszista inzultusok miatt a játékvezetők nem állítottak meg a mérkőzéseket. Az ügy mindenesetre ezzel még nincs lezárva, sőt úgy tűnik, hogy most kezd csak igazán a felszínre törni egy már évek óta érlelődő probléma.

(Borítókép: Bayern szurkolók kifeszített molinója a Dortmund elleni mérkőzésen 2020. február 29-én. Fotó: TF-Images / Getty Images Hungary)