Lesújtóan kevés magyar futballista kell külföldre
További Futball cikkek
- Csapattársaival ünnepelte a sikert a Roma játékosa, aki vasárnap összeesett a pályán
- Jürgen Klopp rendkívül csalódott, a Liverpool nem tudta tartani a tempót riválisával
- Közepes osztályzatok, az angol sajtó nem honorálja Szoboszlai eladott labdáit
- Nem tudtak csodát tenni Szoboszlaiék, a Liverpool kiesett az Európa-ligából
- Dejan Sztankovics visszatért Budapestre fia betegágya mellől
Ezerhatszáz játékossal Brazília a legnagyobb labdarúgó-exportőr a világon a Sporttanulmányok Nemzetközi Központjának (CIES) legújabb riportja szerint. A listán Magyarország az 51. helyen áll el 68 külföldön játszó futballistával, írja az MTI.
A CIES adatai szerint 2019-ben az 1600 brazil légiós 74,6 százaléka játszott valamelyik első osztályú bajnokságban. Utánuk Franciaország és Argentína következik a listán, 1027 és 972 külföldön játszó futballistával. A fő afrikai játékosexportőr Nigéria 399 fővel, Ázsiából pedig a japán labdarúgók közül játszottak a legtöbben külföldön, 161-en.
A listán összesen 186 ország kapott helyet, Magyarország a 68 külföldön játszó labdarúgóval világszinten az exportőrök első harmadában van, azonban a többi európai országhoz képest jelentős a lemaradásunk.
Nincs olyan szomszédos ország, amelyik ne adna több külföldön játszó labdarúgót, mint Magyarország.
- Szerbia 521,
- Horvátország 446,
- Ukrajna 250,
- Szlovákia 192,
- Ausztria 165,
- Románia 112,
- és még Szlovénia is 110 légióst tud felmutatni.
A magyar válogatott leendő Eb-pótselejtezős ellenfeléének, Bulgáriának 58 külföldön játszó labdarúgója volt a tavalyi évben.
A tanulmány szerint a fogadó ország nyelve is befolyásoló tényező a szülőföldjükről eligazolóknál, így például a brazilok elsősorban portugál csapatokban játszanak, és csak utána következnek az alkalmazók sorában olasz és japán együttesek. A franciák leginkább az angol, a belga és a luxemburgi bajnokságban szerepelnek, az argentinokat pedig főleg chilei, mexikói és spanyol klubok foglalkoztatják előszeretettel, míg az orosz focisták legfőbb felvevő piaca csupa volt szovjet tagköztársaság: Örményország, Fehéroroszország és Kazahsztán.
A Magyar Labdarúgó-szövetség keddi közgyűlésén a szövetség újraválasztott elnöke, Csányi Sándor is beszélt arról, hogy az infrastruktúra területén hatalmasat lépett előre a magyar labdarúgás az elmúlt tíz évben, de elismerte, hogy a szakmai munkában még van lemaradás. A szakemberképzésben jelentős váltásra készülnek, és szeretné, ha a jövőben magyar játékosok lennének a magyar pályákon.
Vannak nevelőmunkára alkalmatlan emberek, nem egyszer üvöltő derviseket látunk a pálya szélén.
– mondta az MLSZ elnöke, aki szerint olyan sportigazgatók kellenének, akik ismerik a nemzetközi trendeket, a méréseket, és megfelelő kiválasztást végeznek.