Friderika
7 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Így változott meg a futball a zárt kapuk mögött

K EPA20200522250
2020.08.22. 11:18

A koronavírus-járvány egy új, eddig ismeretlen helyzetet teremtett a sportvilágban. Az év elején előbb Ázsiában, majd március közepétől Európában is leálltak a bajnokságok és versenysorozatok, és csak hónapokkal később, már zárt kapuk mögött folytatódhattak a sportesemények.

A német labdarúgó-bajnokság, a Bundesliga május közepi újraindulása nem csupán egy gazdasági döntés volt, hanem egy óriási kísérlet is egyben, amely választ adhat arra a  kérdésére, hogy mennyit érnek a szurkolók? Létezik a hazai pálya előnye, és ha igen, akkor az hogyan befolyásolja egy mérkőzés végkimenetelét?

Létezik a 12. játékos?

Bernd Strauss német pszichológus szerint a zárt kapu és a nézők hiánya lányegében nincs hatással a mérkőzések végkimenetelére. A münsteri egyetem kutatója a járvány kitörésekor azt nyilatkozta, hogy több nemzetközi tanulmány is azt bizonyítja,

hogy a nézők száma, sem pedig a viselkedésük nem gyakorol releváns hatást a meccsek eredményére.

Strauss a kollégáival együtt több mint 600 ezer futballmérkőzés eredményét vizsgálta meg, és nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy azok a csapatok sikeresebbek lennének, amelyeket a szurkolóik jobban buzdítanak.

„Természetesen a nézők hatással vannak egyes aspektusokra. Nélkül nem lenne annyira érdekes a futball, az összecsapások médiaértéke nulla lenne, és fontos, hogy a szurkolók milyen hangulatot teremtenek a stadionokban” – mondta még márciusban Strauss, aki szerint a drukkerek jelenlétének inkább a mérkőzéseknek, mint társasági eseményeknek a létrehozásában van szerepe.

Ugyanakkor a 12. játékos semmit sem tud hozzátenni egy meccs alakulásához, szerinte a szurkolás csak a kontroll illúzióját nyújtja.

A hazai pálya hátránya

Az európai futballbajnokságok közül elsőként a német Bundesliga indult újra május 16-án, és a igen szokatlan eredményeket hozott. A járvány előtti időszakban a bajnoki mérkőzések 43,3 százalékán hazai, 34,8 százalékán pedig vendég győzelem született.

A járvány után ez teljesen megváltozott: a zárt kapus meccseknek már csak a 21,7 százalékát nyerték meg a hazai csapatok, 47,8 százalékán vendég győzelem született.   

A 26. forduló kilenc mérkőzésen csupán egy hazai győzelem született, és ez a tendencia a bajnokság végéig megmaradt. Az akkor még hátralévő 82 mérkőzésből végül 37-et a vendégcsapatok nyertek meg. 

Ez a változás olyan radikális volt, hogy az Impect adatelemző cég igazgatója, Lukas Keppler egyenesen a hazai pálya hátrányának nevezte a jelenséget.

Szerinte a futballtörténelemben most először fordult elő, hogy könnyebb volt idegenben játszani, mint hazai pályán.

Az 1992/93-as szezontól kezdve az angol Premier League-ben és a német Bundesligában is nagyon hasonló a hazai győzelmek aránya: 46,7, illetve 46,2 százalék. Az egyes szezonok között persze voltak szignifikáns eltérések, de a két bajnokság 27 éves átlaga szinte megegyezik.

Az angol bajnokságban 1992 óta csak két olyan szezon volt, amikor a meccsek több mint 50 százalékán született hazai győzelem, a Bundesligában ennél egy kicsit nagyobb a hazaiak előnye, náluk hat ilyen szezon volt. Viszont 2003 óta a hazai és a vendég győzelmek aránya egyre inkább kiegyenlítődik a két ligában.

Szurkolók, otthonosság, utazás

A hazai pályának tulajdonított előnyt ezzel a három tényezővel lehet a legjobban magyarázni. Ma már talán az utazásnak van a legkisebb jelentősége, a klubok soha nem látott kényelemben és gyorsasággal utazhatnak az idegenbeli meccseikre, de még így is megfigyelhető némi különbség az bizonyos csapatok esetében.

A francia, az olasz, a portugál és a spanyol bajnokságban is akad jó pár szigetlakó csapat, amelyek az átlagosnál több pontot szereznek hazai pályán.

A madeirai Marítimo az elmúlt szezonban a pontjai 58 százalékát gyűjtötte hazai pályán. A spanyol bajnokságból végül kieső Mallorca esetében még szembetűnőbb a különbség a hazai és az idegenbeli teljesítményük között, a 33 pontjukból 27-et hazai pályán szereztek.

Az otthonosság érzésének hatását még ennél is nehezebb számszerűsíteni, mivel a csapatok csak ritkán, leggyakrabban egy kupadöntőn vagy playoff-meccsen játszanak csak semleges helyszínen, így nincs kellően nagy minta ahhoz, amelyből érvényes következtetéseket lehetne levonni. A pálya mérete azonban minimális hatással lehet a mérkőzések kimenetelére. A futball szabálykönyve némi szabadságot ad a kialakításához: a nemzetközi szabványméret szerint az oldalvonalaknak 100-110 méter hosszúnak kell lenniük, míg az alapvonalak hosszúsága 64 és 75 méter között változhat. Egy szélesebb pálya így elméletben előnyt jelenthet azoknak a csapatoknak, amelyek a széleken vezetett támadásokkal akarják széthúzni az ellenfelük védelmét.

A szurkolók hatása a meccsekre szintén nehezen mérhető. A futballrajongó közgazdász, Omar Chaudhuri az ifjúsági Bajnokok Ligája és a felnőtt Bajnokok Ligája meccseinek gólszámát hasonlította össze. A 2013-ban létrehozott ifi-BL csoportkörében ugyanazokat a párharcokat játsszák le, mint az "igazi" BL-ben, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy az ifjúsági meccseket csak alig ezren követik a helyszínen. Az ifi meccseken a hazai csapatok átlagosan 18 százalékkal szereztek több gólt, mint az ellenfelük, ezzel szemben az esti, átlagosan 40 ezer  rajongó előtt játszott BL-meccseken a hazai csapatok 41 százalékkal szereztek több gólt az ellenfelüknél. Chaudhari szerint a jelentős különbség részben a sokkal több szurkolóval magyarázható.

2004 és 2015 között összesen negyven zárt kapus meccset játszottak az európai kupasorozatokban. Ezeken a meccseken a hazai csapatok 15 százalékkal szerzettek több gólt az ellenfelüknél, ugyanakkor ez nem járt több hazai győzelemmel. A negyvenből a hazai és a vendég csapatok is 14 meccset nyertek meg.

Máshogy vezetik a meccseket

Egy másik aspektusa a zárt kapus meccseknek, hogy a szurkolók tömegének hiánya milyen hatással van a játékvezetőkre. A Gracenote cég sportelemző részlegének vezetője, Simon Gleave szerint a hazai pálya előnye leginkább abban rejlik, hogy a szurkolók nyomása miatt a játékvezetők inkább a hazai csapatnak kedvező döntéseket hoznak.

A Gracenote a 83 zárt kapus német mérkőzés vizsgálata után arra a megállításra jutott, hogy a játékvezetők az üres stadionokban több hazai szabálytalanságot fújtak le, mint a korábbi szezonokban, és ebből következik, hogy nőtt a hazai csapatok sárga lapjainak száma is.

Feltételezések szerint ez annak köszönhető, hogy a tömeg nyomása nélkül a játékvezetők szigorúbban tartják be a szabálykönyv előírásait.

A Premier League-ben a járvány előtt a hazai játékosok 15 százalékkal kevesebb piros és sárga lapot kaptak, mint az ellenfeleik, de a szezon folytatása után a hazai játékosok már csak 7 százalékkal kaptak kevesebb lapot, mint a vendégek. Az újraindulás óta Németországban, Olaszországban és Spanyolországban is megfordult ez a trend, és már a hazai pályán játszó csapatok kaptak több lapot.

Mind az angol, mind a német bajnokságban úgy tervezik, hogy a következő szezonban, ha korlátozott számban is, de beengednének nézőket a mérkőzésekre. Boris Johnson brit miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy már októbertől visszatérhetnének a szurkolók a sporteseményekre, de a járványhelyzet alakulása ezt még teljesen felülírhatja. 

Felhasznált cikkek:

  • Home Advantage: Do Fans Make A Difference? (Tifo Football)
  • Why home advantage matters so much to island teams (just ask Maritimo) (The Athletic)
  • Do Empty Stadiums Affect Outcomes? The Data Says Yes (New York Times)
  • Does home advantage exist without football's partisan fans? (Financial Times)
  • Does an absence of spectators lead to a loss of home advantage? (Pinnacle)
  • Will home advantage really vanish when the Premier League resumes? (Guardian)

 Borítókép: Egy perces néma csenddel adóznak a játékosok a koronavírus áldozatainak a berlini Olympiastadionban 2020. május 22-én, a Hertha BSC és az Union Berlin mérkőzésén. A koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt az összes mérkőzést zárt kapuk mögött játsszák. MTI/EPA/Getty Images/Stuart Franklin