16:00, December 06.
Marokkó 0
Spanyolország 0
Education City Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 06.
Portugália 0
Svájc 0

Bulgária ellen akár négy honosított játékos is szerepelhet a válogatottban

D NOE20201005102
2020.10.08. 10:11
A magyar labdarúgó-válogatott kerete a napokban újabb honosított játékossal bővült, ugyanis Loic Nego, amellett, hogy magyar állampolgár lett, immáron egy FIFA-szabálymódosításnak köszönhetően a nemzeti csapatban is bemutatkozhat. A nemzetközi szövetség eddig úgy rendelkezett, hogy ha egy játékos bármilyen korosztályos válogatottban akár csak egyetlen tétmeccsen is pályára lépett, akkor más ország válogatottjában ezt már nem tehette meg, amennyiben nincs egyenes ági felmenője.

A módosítást Csányi Sándor vetette fel először a FIFA-tanácsban, később pedig az MLSZ hivatalos kérvényt nyújtott be ezzel kapcsolatban, amelyet végül jóváhagyott a szervezet. Ezzel elhárult minden akadály Nego szerepeltetése elől, a francia U19-es válogatottal a korosztályos Európa-bajnokságon aranyérmet szerző jobbhátvéd már a Bulgária elleni Eb-pótselejtezőn magára öltheti a magyar címeres mezt. Mindenképpen komoly erősítést jelenthet Marco Rossi számára, Nego évek óta az OTP Bank liga egyik legjobb játékosa, aki eddig a Mol Fehérvár együttesében 213 tétmérkőzésen szerepelt.

Az ő várható bemutatkozása miatt összegyűjtöttük azokat a focistákat, akik a közelmúltban honosítás útján játszhattak a magyar válogatottban, rajta kívül 11 embert mutatunk be, méghozzá négy csoportba osztva.

1. Akik huzamosabb ideig játszottak Magyarországon, állampolgárok is lettek, de ezen kívül nincs magyar kötődésük

Ez pontosan az a csoport, amelyhez most Nego csatlakozott. Nem kell sokáig visszamenni az időben, hogy találjunk hasonló játékost, akit szintén a Mol Fehérvár adott a válogatottnak. Paulo Vinícius összesen 199 mérkőzésen volt a Vidi védelmének alappillére Juhász Roland mellett, honosítása után pedig hétszer lépett pályára a magyar válogatottban. A brazil születésű középhátvéd 2017. március 25-én, a Portugália ellen 3–0-ra elveszített vb-selejtezőn debütált még Bernd Storck irányítása alatt, 

utoljára 2018. november 18-án, a finnek ellen 2–0-ra megnyert Nemzetek Ligája-mérkőzésen láthattuk piros-fehér-zöldben.

Viníciushoz hasonlóan Sao Paulóban látta meg a napvilágot Leandro de Almeida, aki már az 1999–2000-es kiírásban bemutatkozott az NB I.-ben az MTK játékosaként, majd egy évre a Haladáshoz igazolt, a következő négy szezont pedig a Ferencvárosnál töltötte. Ekkor kapta meg a magyar állampolgárságot, valamint az első válogatottbehívóját is Lothar Matthäustól, így 2004. június 1-jén Kína ellen, mindössze 22 évesen már ott volt a nemzeti tizenegyben. Ezt a következő, mintegy három és fél évben még 9 alkalom követte, 2007 után viszont egy időre kikerült a pikszisből az akkor már Debrecenben futballozó balhátvéd. Több mint hat évet kellett várnia az újabb szereplésre, legközelebb ugyanis 2014 márciusában volt tagja a válogatottnak, amikor Pintér Attila hívta. Később Dárdai Pál és Bernd Storck is számított rá az Eb-selejtezőkön, így végül 16 válogatottsággal fejezte be 2020-ban profi pályafutását.

2. Akiknek vannak magyar felmenőik, de a történelmi Magyarország határain kívül születtek

Ebbe a kategóriába is három játékost soroltunk. A nigériai apától és magyar anyától származó Thomas Sowunmi szülei Magyarországon ismerkedtek meg, majd Lagosba költöztek, Sowunmi is ott született. 11 éves volt, amikor a család áttette székhelyét Dunaújvárosba, ahol elkezdett focizni. A játék a kezdetektől fogva remekül ment neki, már a korosztályos magyar válogatottakban is szerepelt. 

Pont emiatt nem vallhatja magát olimpiai bajnoknak, hiába kapott ugyanis meghívót az 1996-ban Atlantában győztes nigériai válogatottba, az akkori FIFA-szabályok nem engedélyezték a szereplését.

A magyar felnőttcsapatban 1999. augusztus 18-án Moldova ellen mutatkozott be Bicskei Bertalan révén, három héttel később pedig, harmadik válogatottbeli meccsén be is talált az Azerbajdzsánnal szemben 3–0-ra megnyert Eb-selejtezőn, ez volt az egyetlen gólja 10 fellépésen.

Szintén vannak magyar felmenői a jelenlegi válogatott alapemberének számító Willi Orbánnak, akinek az édesapja magyar, az édesanyja pedig lengyel–német kettős állampolgár. Az RB Leipzig védője 2014-ben kétszer szerepelt a német U21-es csapatban, de mivel őt a származása miatt nem kellett honosítani, ezért nem volt akadálya annak, hogy a magyar felnőttválogatottban is játszhasson. Már évekkel ezelőtt is felmerült vele kapcsolatban, hogy nagy segítség lenne a játéka, de végül csak Marco Rossi hívását fogadta el. Ha egészséges, akkor kirobbanthatatlan a védelem tengelyéből a 27 éves Orbán, 2018. október 12. óta 14 alkalommal volt bevethető, harmadik válogatottbeli találkozóján gólt lőtt Észtországnak a Nemzetek Ligájában, az Azerbajdzsán elleni Eb-selejtezőn pedig duplázott. Ő az egyetlen olyan futballista ezen a listán, akinek nincs NB I.-es mérkőzése.

Orbán után nem sokkal debütált a válogatottban Holender Filip, aki a szerbiai Kragujevacban született. Az ő szülei nem beszélnek magyarul, apai nagyapja, Holender Zoltán viszont magyar anyanyelvű volt. 19 éves koráig a helyi csapatot erősítette, ekkor került a Honvéd akadémiájára. Állítólag édesapja azzal győzte meg, hogy óriási dolog lenne, ha Puskás Ferenc egykori klubjában játszhatna, neki pedig ennyi pont elég volt.

Hét szezon alatt 159 mérkőzést játszott Kispesten, alapembere volt a 2017-es bajnokcsapatnak, amely éppen Marco Rossi irányításával végzett az első helyen, így nem volt kérdés, hogy az olasz tréner később a válogatottban is számít a szélsőre.

2018 novemberében debütált, 2019 szeptemberében megszerezte első és eddig egyetlen válogatottbeli találatát. Eddig nyolcszor szerepelt a nemzeti csapatban, de ez a szám alighanem emelkedni fog.

3. Akik a történelmi Magyarország határain belül születtek, magyar családban

A délvidéki Zentáról származik Kerekes Zsombor, aki 26 éves koráig Jugoszláviában futballozott. 1999-ben igazolt Nagykanizsára, onnan fél szezon után Debrencenbe, ahol három magyar bajnoki címet és ugyanennyi kupagyőzelmet ünnepelhetett. Viszonylag későn, 31 évesen húzta magára először a magyar címeres mezt, miután 2004. november 30-án Lothar Matthäus bizalmat szavazott neki, három nappal később pedig be is vette Észtország kapuját. Szűk egy év alatt összesen kilencszer szerepelt Matthäus csapatában, az észteken kívül a franciák ellen is betalált egy 2005. májusi barátságos találkozón.

Az öt évvel ezelőtti, Norvégia elleni pótselejtező egyik hőse volt Priskin Tamás, aki Révkomáromban született. 2000-ben költözött Győrbe, ahol hamar meg is kapta a magyar állampolgárságot. 2006-ban légiósnak állt, majd a 2014–15-ös szezonban visszatért a magyar bajnokságba, hogy aztán újabb két évet vállaljon külföldön, a Slovan Bratislavában, mielőtt végleg hazajött volna. Hiába hívták a szlovák válogatottba, ő a magyart választotta, amelyben 63 találkozón szerepelt, ezeken pedig 17 gólt lőtt, az utolsót épp a norvégoknak, amire alighanem mindenki emlékszik.

Az NB I.-ben szereplő Budafok jelenlegi vezetőedzője, Csizmadia Csaba marosszentgyörgyi születésű, és Marosvásárhelyen kezdett el focizni, majd 18 évesen került a Kecskeméthez. 2004 és 2015 között összesen 163-szor lépett pályára az NB I.-ben, a Fehérvárral 2006-ban Magyar Kupát nyert. 2007 februárja és 2008 márciusa között 12 alkalommal volt válogatott, azaz Várhidi Péter tulajdonképpen alapemberként számított rá. Az ő elköszönése viszont azt is jelentette, hogy Csizmadia számára is véget ért a kaland a válogatottal.

4. Akik a történelmi Magyarország határain belül születtek, de nem magyar családban

Ki ne emlékezne Miriuta Lászlóra, azaz Vasile Miriuțăra? A nagybányai születésű, román családból származó középpályás igazi vándormadár volt a klubcsapatait tekintve. Magyarországon három együttesnél játszott kisebb-nagyobb megszakításokkal, először a Győrben, majd a Fehérvárban, aztán a Fradiban. Innen igazolt Németországba, ahol négy évig a Cottbust, egy évig pedig a Duisburgot erősítette. Még a Ferencváros játékosaként letette az állampolgári esküt,

aztán később hiába csábította a román válogatottba Bölöni László, MiriuȚĂ nemet mondott, és Magyarországot választotta.

A válogatottban 2000-ben mutatkozott be Bicskei Bertalan irányítása alatt, de Gellei Imre is behívta többször, még 2003 novemberében, 35 évesen is. Egyetlen gól fűződik nevéhez, a spanyolok elleni barátságos 1–1 alkalmával volt eredményes.

Koman Vladimir ukrán szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Ungváron. Gyerekkorában a családjával együtt Szombathelyre költözött, ahol a Haladás játékosa lett, mindössze 15 évesen bemutatkozott az NB II.-ben. Innen egyből Olaszországba került, 18 évesen már a Sampdoria középpályásaként a Serie A-ban vitézkedett, majd jött az állandó liftezés a juniorbajnokság, a Serie B és az első osztály között. Szerepelt az összes korosztályos magyar válogatottban, a 2009-es U20-as vb-bronzra pedig alighanem mindenki mosolyogva gondol vissza.

Azon a tornán a csapatkapitány Koman egészen szenzációsan játszott, öt találattal a torna ezüstcipőse lett.

Erwin Koeman egy évvel később meg is hívta a felnőttcsapatba, Egervári Sándornál pedig alapember volt. Ahhoz képest, hogyan indult a pályafutása, igencsak meglepő, hogy 2014-ben, mindössze 25 éves korában volt rajta utoljára válogatottmez. Összesen 36 fellépése volt a nemzeti csapatban, ezeken hét gólt lőtt. Érdekesség, hogy ugyanennyi NB I.-es mérkőzése is van a jelenleg az Emirátusokban játszó Komannak.

Egy jelenlegi kerettaggal, Nikolics Nemanjával zárjuk a sort. Akárcsak Kerekes, ő is zentai születésű, kilenc évig focizott itt, majd testvérével együtt Magyaroroszágra jöttek szerencsét próbálni. A nyelvvel nem volt problémájuk, édesanyjuk magyarul beszélt hozzájuk már gyerekkorukban is, valamint az iskolában is tanultak magyarul. Nikolicsot egy NB II.-es és másfél kaposvári szezon után leigazolta a Vidi, ahol háromszor is gólkirály lett, emellett megkapta a magyar állampolgárságot is. 2015-ben szerződött a Legia Varsóhoz, ahol elhódította a lengyel gólkirályi címet, majd az Egyesült Államok felé vette az irányt, első évében az MLS-ben senki sem szerzett nála több gólt. A magyar válogatottban eddig 29-szer kapott lehetőséget, ott volt például a 2016-os Eb-n is. A nemzeti csapat utolsó tétmeccsén, az oroszok ellen 3–2-re elveszített találkozón is betalált, egyelőre tehát ő a magyar válogatott utolsó gólszerzője.

A korábbi 92-szeres bolgár válogatott futballista, Kraszimir Balakov exkluzív interjút adott a Nemzeti Sportnak, és elmondása szerint a bolgár válogatott legyőzi a magyart csütörtök este.

Jól ismerem a csapatot, remek, hatékony játékkal képes kirukkolni, de ugyanolyan váratlanul tud rosszul is teljesíteni. Biztosra veszem viszont, hogy a magyarok elleni mérkőzésen a szebbik arcát mutatja a társaság. A nagy tét ugyanis nem nyomasztólag, hanem serkentőleg hat rá. Hazai pályán irányítanunk kell, uralni a meccset. Tudom, nem lesz könnyű, mert a magyar együttest technikás labdarúgók alkotják. Szóval jár az elismerés Krisztiánnak és Imrének: büszkék lehetnek a csapatukra, kérem, ezt feltétlenül adja át nekik.

A teljes interjút ide kattintva olvashatják el.

Borítókép: Nego Loic (b) és Szabó Gergő menedzser az Európa-bajnoki pótselejtező elődöntőjének október 8-ai, szófiai Bulgária-Magyarország mérkőzése előtti edzésen az Illovszky Rudolf Stadion melletti edzőpályán 2020. október 5-én. MTI/Bruzák Noémi



  • Hírek
  • Hírek