Bíztam benne, hogy fordítunk, szerencsére a csapat is! Beérett a munka, kis szerencse is kellett hozzá, de megdolgoztak érte a fiúk. Vitte őket előre a szívük. Magát a meccset nem érdemes annyira boncolgatni, az eredmény a lényeg. A futball egy picit megbüntette Izlandot, mert a második félidőben csak antifocit játszott. Egy klasszis megmozdulás döntött, parádés volt Szoboszlai Dominik lövése. Az egész sorozat alapján megérdemelt volt a kijutás, a csapat fokozatosan összeállt.
A legszebb pillanat az volt, ahogy a lefújás után mindenki odarohant Gulácsihoz.
Igazságtalan lett volna, ha a világ egyik legjobb kapusának hibájából kiestünk volna. Ez is mutatja a csapat összetartó erejét. Talán ez is egy plusz motiváció volt a csapatnak, mindenki plusz energiákat mozgósított azért, hogy küzdjön Gulácsiért is. Folyamatosan nyomás alatt tartottuk Izlandot a szünet után, megérdemelten sikerült fordítani. Várjuk bizakodva az Európa-bajnokságot. Le a kalappal mindenki előtt! A játékosoktól kezdve a szakmai stábon át mindenkiig, aki a válogatott sikerén dolgozott.
Bele sem merek gondolni, Marco Rossi milyen állapotban lehetett, ha én ilyen stresszes voltam a televízió előtt.
Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy ne csússzon be egy hiba az izlandiak játékába. A második félidőben nézhetetlen volt, amit csináltak. Nagy gratuláció mindenkinek!