Csányi Sándor: Túl sok a budapesti és a kisvárosi NB I-es klub

DSC 9409
2021.01.15. 08:00
A hagyományoktól eltérően ezúttal kerekasztal-beszélgetés formájában tartotta meg szokásos évértékelőjét Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke. Az MLSZ vezetője beszélt többek között az NB I-es nézőszámokról és a bajnokság lebonyolításáról, a válogatottról, Marco Rossiról, a koronavírus-járvány okozta nehézségekről és a szövetség feladatairól, célkitűzéseiről is.

A Puskás Aréna egyik sykboxában fogadta a sajtó képviselőit Csányi Sándor, valamint csatlakozott hozzá a szövetség főtitkára, Vági Márton is. A tavalyi közgyűlésen újabb öt évre megválasztott MLSZ-elnök egy egészségügyi bejelentéssel indította a beszélgetést: elárulta, hogy átesett már a koronavírus-fertőzésen, ráadásul tüdőgyulladása is volt.

Ezt követően Csányi Sándor nemcsak a 2020-as évet értékelte, hanem első két elnöki ciklusát, azaz a teljes évtizedet. Elsőként megköszönte a kormány támogatását, ahogy fogalmazott, a rendelkezésre álló források nélkül aligha valósulhattak volna meg az MLSZ szakmai tervei. Az elmúlt tíz év stratégiai céljai közül a legtöbbet teljesítette a szövetség, ezek összefoglalásával indította a beszélgetést.

Amiben kétségtelenül jelentős előrelépés volt, hogy a magyar futball infrastruktúrája megújult. A Puskás Arénától kezdve az NB I-es stadionokon át a grassroots pályákig mindenhol szemmel látható a változás – kezdte értékelőjét Csányi Sándor. – Megértem a kritikákat is, amelyek szerint túl sok pénz ment a labdarúgás fejlesztésére, de a nagyobb képet kell nézni. Egy közel 30-40 éves stagnálás következtében leromlott infrastruktúrát kellett helyrehozni az elmúlt 10 évben. Amire indokolt lehet még pénzt fordítani, az a kistelepülési és – ha lenne rá hely – a budapesti pályák fejlesztése, ebben van elmaradás. Érdemes még megnézni azokat a beruházásokat, amik csökkenthetik a létesítmények fenntartásának költségét.

Az igazolt játékosok számának növekedése is lépést tartott ezekkel a beruházásokkal.

Ha átadtunk egy pályát valahol, az egy héten belül benépesedett. Az is fontos, hogy bár egy-egy forduló után vannak viták a játékvezetői döntésekről, összességében nem rosszabb a magyar játékvezetés színvonala az európai átlagnál. Korábban az a vád lengte körül a honi bírókat, hogy esetleg szubjektív, befolyásolt ítéleteket hoznak. Mi ezeket a felsőbb osztályokban nem tapasztaljuk. Próbáljuk ezt tovább fokozni, és ebben segítségünkre lehet a videóasszisztens rendszer (VAR) is, aminek a bevezetéséről már határoztunk. A bírók oktatása elkezdődött, de a koronavírus miatt félbe kellett szakítani.

Vági Márton főtitkár hozzátette, ha minden jól alakul, júliustól, azaz a 2021–2022-es idénytől már lesz videóbíró az NB I-ben is. Az Index kérdésére bővebben is kifejtette a VAR bevezetésének körülményeit.

A mobilkocsis rendszert választottuk, a kamerák és egyéb eszközök kihelyezése nem állandó. Egy szolgáltatótól vesszük igénybe az eszközöket, aki az Antenna Hungária kameráinak képét használja, s ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is ott vannak. Nem egy horrorköltség ez, de ki kell fizetni. Ennek a díja a csapatoknak a nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapító költségeket, úgymint a játékvezetők felkészítése és oktatása, az MLSZ állja.

A szövetség munkájával kapcsolatban Csányi Sándor így fogalmazott:

Jelentősen megnőtt az MLSZ költségvetése, 40 milliárd forint fölötti összegről beszélünk, de ennek a nagy része a rajtunk átmenő tao, valamint a szerencsejáték és televíziós pénzek. A szövetség működésének költsége nem igazán változott. Több ezer taopályázatot kell elbírálnunk évente, majd ezeknek a végrehajtását ellenőrizni. Készítettünk elemzéseket a környező országok megfigyelésével, és arányosnak tartjuk a szponzorációk összegének emelkedését. Ez is közrejátszott abban, hogy az MLSZ gazdálkodása stabilizálódott, valamint a kluboké is. Nagy eredménynek tartom, hogy nemcsak az NB I, hanem az NB II és az NB III is részesedik ezekből az összegekből, elismerjük az alacsonyabb osztályok munkáját is. A szövetség megítélése pozitív, semmiféle korrupciós botrány nem merült fel, spórolósan gazdálkodunk. Bízom benne, hogy kevesebb „buzi MLSZ” fog elhangzani a lelátókon, ha újra lehetnek majd nézők a mérkőzéseken.

Ugyanakkor az MLSZ elnöke is tisztában van vele, hogy a stratégiai tervek közül nem minden valósult meg maradéktalanul.

A sportszakemberek képzésében elmaradtunk, elsősorban az utánpótlásban. Valamint abban is, hogy a szponzorációk túl nagy szeletet tesznek ki egy-egy klub bevételeiből. A nyugat-európai kluboknál a játékoseladásokból jóval nagyobb összegek folynak be. Végül, de nem utolsósorban, a hazai tehetségek beépítése is elég lassan halad az NB I-es kluboknál. Ebben nyilván benne van az is, hogy a legtöbb edző a túlélésért játszik, és nem vállal kockázatot. Sok olyan külföldi játszik Magyarországon, akihez hasonló képességűt lehetne találni idehaza is. Le kellene számolni azzal a tévhittel, hogy a magyar futballista 22-23 éves korára van kész az NB I-re. Már 18 évesen készen kell állniuk, különben nem lesz belőlük nemzetközi játékos. Az akadémiák több tehetséget termelnek, mint amennyit az élklubok beépítenek a csapataikba. Ha nekem klubom lenne, és egy edző nem tartaná feladatának a fiatalok beépítését, akkor nem tartanám meg. Az MLSZ mozgástere kicsi ebben, de ha rajtam múlna, szabályozásokat hoznék. Például azt, ha egy klub leigazol egy 19 éves játékost, és nem játszatja három hónapig, akkor ingyen távozhasson. Valamilyen módon ezt befolyásolni kellene, de sok erős klubtulajdonos van.

Vági Márton főtitkár szerint jelentős az ügynökök szerepe, és a klubok nem generálnak elég bevételt a játékoseladásokból.

Ebbe tartozik a külföldre való értékesítés, valamint az, hogy mondjuk a Paks fiatal tehetségét elviszi a Fradi. Ezt a klubok egyelőre fáradságos útnak látják, bizonytalannak, ráadásul a kiesés fenyegetettsége is lassítja ezt a folyamatot. Az ügynökökkel szemben úgy kell fellépnünk, ahogy azt a nemzetközi lehetőségek támogatják, a belső erőforrásokat pedig úgy kell kihasználni, ahogy a szerbek vagy a horvátok. Vannak pozitív példák erre, a Zalaegerszeg, a Budafok és az MTK is ezt az utat járja.

Csányi Sándor ugyanakkor gratulált a Mol Fehérvár és a Ferencváros nemzetközi kupaporondon elért sikereihez, eme klubok nagyon sokat tettek a magyar labdarúgás elismertségéhez, sikeréhez.

Egy gondom azonban van: sok a külföldi. Ha mindezt fele-fele arányban érnék el hazai futballistákkal és légiósokkal, sokkal többet tennének hozzá a magyar labdarúgás fejlődéséhez. Ugyanakkor örvendetes, hogy ott vagyunk az európai klubfutball térképén.

A válogatott teljesítményét példaértékűnek nevezte: Marco Rossi csapata 2020-ban nyolc tétmérkőzést vívott, 5 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség volt a mérlege. Nem véletlen, hogy az olasz szakemberrel elégedett az MLSZ.

Ha meg tudunk állapodni, meghosszabbítjuk a szerződését. Rendkívül jó választás volt a szövetségi kapitányi posztra: tudja motiválni a játékosokat, az eredmények is őt igazolják, képes fiatalokat beépíteni – gyakorlatilag egy generációváltás is végbement a válogatottnál. Bizonyos posztokon kifejezetten nehéz bekerülni a válogatottba. Bízom benne, hogy a világbajnoki selejtezőben is sikeresek tudunk lenni.

Az Index kérdésére Csányi Sándor kifejtette, mit tartana sikeres szereplésnek.

Az ember mindig úgy indul neki egy mérkőzésnek, hogy azt meg kell nyerni. Az lenne az óriási siker, ha elsők lennénk, de valljuk be, Anglia előttünk jár. A lengyel válogatott játékosai is topligákban futballoznak, nem lesz könnyű dolgunk. De az elmúlt években értünk el lehetetlennek tűnő sikereket, például a szerbek elleni négy pont a Nemzetek Ligájában. Az ottani jó szerepléssel szerencsére a pótselejtező igazán közel van.

A 2019-es közgyűlésen a klubok felelőtlen gazdálkodásáról beszélt. Az Index kérdésére elárulta, látott-e azóta változást ebben, és hogy az MLSZ hogyan tudja támogatni ebben a csapatokat.

Az MLSZ támogatta egy olyan szoftver bevezetését, ami tisztánlátást biztosít a klubvezetőnek az anyagi helyzetet illetően. Az idézett kijelentéssel provokálni akartam a klubvezetőket, de senki sem reagált rá, szándékom ellenére nem alakult ki vita vagy diskurzus erről. A csapatok nagyon sok játékost igazoltak, akik közül többen egyszer sem léptek pályára, tehát kidobott pénzről beszélünk. Van javulás, egyre több fiatal játszik, de a legnagyobb probléma, amit én látok, az az átmenet az NB I és az NB II között. Az a tény, hogy az NB I-ben több magyar edző van, mint külföldi, remélhetőleg hozzájárul a fiatalok beépítéséhez. A külföldi edzők megjelenésével érkeztek a hasonló nemzetiségű légiósok is – persze ez is érthető valahol.

Az MLSZ a keretek létszámát 25 főben maximalizálta, így már kevésbé éri meg játékosokat tartani. Vági Márton elmondta, a szerződéses állomány 500 futballistáról 400-ra csökkent, javuló tendenciát tapasztalnak.

Ráadásul bevezették a bértömeg-szabályozást: a legális jövedelmek 70 százalékát lehet a bérekre fordítani. A klubok az elnöktől idézett kritika évében 2,5 milliárd forintot fizettek ki olyanoknak, akik nem is játszottak.

A részben budapesti rendezésű Európa-bajnoksággal kapcsolatban elmondta: március-április környékén születhet döntés arról, hogy lehetnek-e nézők a stadionokban. Az MLSZ elnöke bízik benne, hogy minél előbb kinyithatnak a stadionok, ugyanakkor abban nem, hogy a február harmadikai Újpest–Ferencváros derbin lehetnek nézők. Hozzátette: potenciálisan megvan a lehetőség rá, hogy megtöltsük a magyar stadionokat, sok múlik ugyanakkor a klubok által kínált programokon is. Erre Orosz Pál vezetésével alakult egy munkacsoport is, melynek tapasztalataiból részletes munka indult a szövetségnél, a koronavírus miatt azonban egyelőre nem láthatjuk az eredményeit. Az NB I lebonyolításának változtatását nem tervezi a szövetség.

Egyelőre nem gondolkodunk az NB I létszámának bővítésén. A 12 csapat nem tűnik kevésnek, a probléma inkább az, hogy túl sok a budapesti és a kisvárosi csapat. Az NB II létszámának csökkentését reálisabbnak tartom. A mérkőzések képernyőre kerülésével az össznézőszám megugrott, a meccsenkénti átlag nem csökkent.

Az UEFA és a FIFA alelnökeként is dolgozó Csányi Sándor korábban többször beszélt arról, hogy szeretnék csökkenteni a kis és nagyobb országok közötti különbségeket. Az Index erről a folyamatról is érdeklődött.

A sportágba beáramló pénzek nagyobb része a klubfutballhoz csatlakozik. Jelentős pénzeket osztanak szét a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is, de a nagyobb összegek a helyi bajnokságból jönnek. Az UEFA következetes, jelentős szolidaritási pénzeket fizet. Nyilván egy magyar klubot nem lehet a Real Madriddal összevetni, de ha évente bejön pár millió euró Magyarországra, jelentős fejlesztéseket lehet véghez vinni. Konvergencia olyan tekintetben megvalósult, hogy a magyar klubok kezdenek felzárkózni – a spanyol példánál maradva – a La Liga utolsó harmadában lévő egyesületekhez.

Újraválasztásával 2025-ig marad az MLSZ elnöke Csányi Sándor. Az újabb ciklus legfontosabb feladatairól zárásként úgy fogalmazott az Indexnek: a felmérések és visszajelzések azt mutatják, a fiatalok képzésének színvonalát kell leginkább fejleszteni.

(Borítókép: Csányi Sándor a Puskás Arénában 2021. január 14-én. Fotó: MLSZ)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Betét