Pongrác
11 °C
27 °C

Futballreform helyett villámkudarc, minden a Szuperligáról egy helyen

esl
2021.04.26. 17:38 Módosítva: 2021.04.26. 17:39
Alig egy hete, hogy bejelentették az Európai Szuperliga létrehozását, aminek kapcsán hangos volt a nemzetközi sportsajtó azóta – pedig csupán két napot élt meg a projekt. Ezúttal összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a villámgyorsan bebukó projektről.

Mi ez az egész?

Tizenkét európai topgárda úgy döntött, hogy meghívásos elitligát hoz létre, és hétről hétre csúcsrangadókat rendeznek. 

Mikor alakult?

Még április 18-án, vasárnap jött a New York Times értesülése, hogy hamarosan megrázkódik a futballvilág, ezt pedig villámgyorsan tettek is követték, hiszen az éj leple alatt megalapították az Európai Szuperligát (ESL).

Kik vettek részt az alapításban?

Az ESL-t 12 csapat hozta létre, hat angol (Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham), három olasz (Inter, Juventus, Milan) és három spanyol (Atlético Madrid, Barcelona, Real Madrid) gigász részvételével. 

Mi lett volna a topligákkal ?

Az ESL-csapatok gyorsan jelezték, hogy nem a hazai versenysorozatból szeretnének kiszakadni, abban továbbra is részt vennének, hanem egy hétközi ligáról lett volna szó.

Hány együttes szerepelt volna az ESL-ben?

Az elképzelés szerint 20 gárda alkotta volna a ligát, a 12 alapító mellé csatlakozott volna még három, az alapításkor meg nem nevezett együttes, ezt a 15 csapatot pedig minden évben 5 gárda egészítette volna ki az előző idénybeli teljesítmény alapján.

Ki lett volna az első számú ember?

A liga első elnöke Florentino Pérez, a Real Madrid első számú embere lett volna, az alelnök pedig Andrea Agnelli (Juventus-elnök) és Ed Woodward (Manchester United ügyvezető alelnöke).

Hogyan épült volna fel a sorozat?

A javaslat szerint az ESL minden évben augusztusban indult volna el, hétközi rendszerben. A klubokat két 10 csapatos csoportra osztották volna, amely tagjai otthon és idegenben is megmérkőznek egymással. A csoportok első három helyezettje automatikusan bejutott volna a negyeddöntőbe, ahova a 4-5. helyezettek keresztbe játszásával érkezett volna még a két, kétmeccses párharc győztese. Innentől a már ismert egyenes kieséses rendszer jött volna, a fináléra semleges helyszínen, májusban került volna sor.

Miért akartak új ligát alapítani?

Az alapítók a közleményükben a teljes futballpiramis számára nagyobb pénzügyi források biztosítását, valamint magasabb színvonalú mérkőzések lejátszását szerették volna elérni.

Miért most?

Az ötlet nem új keletű, az eseményeket viszont felgyorsította a koronavírus-járvány és az általa okozott gazdasági válság, amely több klubot is megrendített. Már októberben felvetődött, hogy a financiális hátteret a JPMorgan Chase biztosítaná – egyelőre 6 milliárd dollárral. A közlemény szerint az elmúlt hónapokban széles körű párbeszéd folyt a labdarúgás érdekeltjeivel az európai versenysorozatok jövőbeli formátumairól. A tárgyalásokat követően az alapító klubok úgy vélték, hogy a javaslatok nem oldanák meg a fentebb említett alapvető kérdéseket.

Milyen volt a fogadtatás?

A reakció valóban elsöprő volt, csak nem éppen úgy, ahogyan az alapítók remélték. Rendkívül egységes álláspont volt a Szuperliga ellen. A témában ugyanúgy felszólaltak országok prominens szereplői (Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök vagy éppen Orbán Viktor miniszterelnök), mint jelenlegi és korábbi trénerek (José Mourinhónak a hírek szerint ezért kellett távoznia a Tottenhamtől), mostani és volt játékosok (David Beckham, Mesut Özil, Lukas Podolski vagy éppen Bruno Fernandes is felszólalt), de a legelsöprőbb talán a szurkolók tiltakozása volt. 

A résztvevő csapatok szurkolói azért támogatták a sorozatot?

A legkevésbé sem, sőt, az angol topcsapatok szurkolói voltak a legkritikusabbak a témában. A Chelsea-nél „végső árulásról”, az Arsenalnál pedig a „sportintézmény haláláról” beszéltek, és elképesztő tüntetést tartottak a pénteki bajnoki előtt Stan Kroenke távozását követelve. 

Mi volt az ellentábor reakciója?

Az európai (UEFA), a nemzetközi (FIFA) és az angol (FA) szövetség is elképesztő fenyegetőzésbe kezdett, a klubok nemzeti és európai porondról történő kizárását is belengették, de szó volt még a trófeák megfosztásáról, valamint a játékosok válogatottból történő kitiltásáról (így Eb- és vb-részvételüktől történő kizárásáról) is. Hétfő este már az is szóba került, hogy már az idei kiírásból is kizárják az érintett klubokat, így a BL-elődöntős négyesből a Chelsea, Manchester City, Real Madrid hármast is, egyedül hagyva a PSG-t. 

Mi van a németekkel és a franciákkal?

A Bayern München, a Borussia Dortmund és a Paris Saint-Germain is hivatalosan elhatárolódott az ESL-től.

Mi volt az UEFA lépése?

Megszavazták a Bajnokok Ligája-reformot, 32 csapat helyett 36-ra emelik a létszámot, a hat csoportmeccs helyett pedig tíz találkozót játszik majd minden érintett a 2024-es kiírástól kezdve.

Hogyan bomlott fel a liga?

Kedden elsőként a Chelsea visszakozott, majd a Manchester City hátrálásáról jöttek a hírek. A Manchester United-alelnök Woodward bejelentette lemondását, jött az Arsenal kilépése, majd szépen sorban a Tottenham, a Manchester United és a Liverpool is csatlakozott. Szerda kora délutánra már az Atlético Madrid, az Inter és a Milan is hivatalossá tette távozását.

Mi a helyzet a finanszírozóval?

A J. P. Morgan pénteken közleményt adott ki, miszerint nyilvánvalóan tévesen ítélték meg a helyzetet.

Borítókép: Visionhaus/Getty Images