Hősi halált halt a Nyíregyháza a balmazi télutóban
További Futball cikkek
- Kilenc embert vitt el a rendőrség Szoboszlaiék csúcsmeccse után
- A magyar válogatott megszerezte az első győzelmét az ománi vb-n
- Megtagadta a szivárványos karszalag viselését a Premier League-játékos, vallási okokra hivatkozott
- Már 100 körüli halottja van a tragédiába torkolló futballmérkőzésnek
- Friss hírek érkeztek az olasz labdarúgóról, aki vasárnap rémisztően összeesett a pályán
Ki emlékszik még a balmazi focira?
Emlékszik még valaki arra, hogy Balmazújvárosnak valaha NB I-es futballcsapata volt?! Nem is olyan régen, a 2017–2018-as idényben Horváth Ferenc volt az edző, és olyan, későbbi válogatott játékos is szerepelt a csapatban, mint Sigér Dávid. Más kérdés, hogy a Balmaz élvonalbeli tagsága tiszavirág életű volt, az utolsó fordulóban éppen a Ferencváros pecsételte meg a hajdúságiak sorsát a 3–3-as döntetlennel. Ha akkor győz a Balmaz, nem esik ki...
De kiesett, és egy évvel később a licencadó bizottság törölte az NB II-ből a klubot, amelyben korábban Sigér Dávidon kívül még egy neves labdarúgó is szerepelt, 2015–2016-ban a később 13-szoros válogatott Varga Kevin személyében. Jelenleg a vármegye I. osztályban játszik a Balmazújvárosi Football Club.
Hát ilyen napjainkban a balmazújvárosi futball, abban a városban, amely szerdán a Nyíregyházi Spartacus–Ferencváros Magyar Kupa-elődöntőnek adott otthont. És hogy miért nem Nyíregyházán rendezték a mérkőzést? Mert az NB II éllovasának és a másodosztály biztosra vehető feljutójának még nincs kész a stadionja. Pedig már három és fél éve épül, de előbb a koronavírus, majd az ország megroppant gazdasági helyzete és a beruházási stop közbeszólt.
Már áll az új nyíregyházi stadion
„De most már a célegyenesben vagyunk, a stadion szerkezetkész, nyáron átadják, és ha minden jól megy, a 2024–2025-ös élvonalbeli idényt már az új otthonunkban kezdjük” – mondta az Indexnek Fekete Tivadar sportigazgató, akinek másfél évvel ezelőtti Nyíregyházára érkezésével új időszámítás kezdődött a Nyírség fővárosában.
Fekete tavaly nyáron újjászervezte a csapatot. Elküldött 14 játékost, szerződtetett 13 újat, és ami a legfontosabb, ő hozta Győrből Nyíregyházára a korábbi négyszeres válogatott, és többek között a Ferencváros és a Nyíregyháza mellett a Championshipben szereplő Plymouth Argyle-t is erősítő Tímár Krisztiánt.
Tímár gatyába rázta a csapatot magasan kvalifikált asszisztens edzői, Kemény Kristóf (korábbi jeles újságíró kollégánk) és Szalai Tamás hathatós közreműködésével, és most, öt fordulóval az NB II-es bajnokság befejezése előtt tíz pont előnnyel vezeti a tabellát a Vasas, és további hárommal a Győri ETO előtt, tehát ha a 30. fordulóban legyőzik az Ajkát, akkor minden egyéb eredménytől függetlenül újra NB I-esek.
Tímár csodát tett a Szparinál
A Szpari fennállása során először játszott elődöntőt a kupában. A meccs előestéjén beszéltünk Tímárral, akivel először felelevenítettük 2007-es, plymouthi találkozásunkat, majd rátértünk a Fradi elleni meccsre.
Szeretnénk győzni, ami az ellenfelünk játékerejét ismerve a csodával határos lenne, de mi nem megyünk feltartott kézzel a pályára. A futballban egy meccsen bármi előfordulhat, miért ne tehetnénk csodát?
Az ellenfél, a Ferencváros már matematikailag is bajnok, nem az NB II-ben, hanem az NB I-ben, azaz nyugodtan készülhetett az összecsapásra. Az Üllői úton most különben is némiképp háttérbe szorult a Magyar Kupa-elődöntő, mindenki a sajtóinformációk szerint a Gazprommal megkötött 50 millió eurós szponzori szerződésről beszél, amely új szintre emelheti a magyar rekordbajnokot. (Kedden a Groupama Arénában tartott futballfórumon a stadion bejárata előtt beszélgettünk egy orosz játékosügynökkel, aki már tényként említette a krőzusi összegű szerződés aláírását.)
Ilyen előzmények után utaztunk el szerda kora délután Balmazújvárosba, a meccs színhelyére.
Ahogy megérkeztünk a városba, feltűnt a többtucatnyi rendőrautó. Szóba elegyedtünk az egyik roppant barátságos közeggel, aki elmondta, hogy a szomszédos városokból is érkeztek a készenléti rendőrség tagjai, minden lehetőségre felkészültek, hiszen hosszú évek óta nem volt ekkora érdeklődésre számot tartó esemény a 17 ezres kisvárosban.
A meglehetősen kihalt városban barangolva már délután öt óra tájban találkoztunk szurkolókkal, akik kimondottan erre az alkalomra készültek, mindkét klub színeit és címerét viselő sálban parádéztak.
Én a Fradinak drukkolok, dacára annak, hogy Nyíradonyból érkeztem – jelezte egy idősebb atyafi, aki azt is elárulta, hogy a nyíregyházi klubtulajdonos, Révész Bálint jóvoltából jutott belépőhöz. – Nálunk többségben vannak a zöld-fehér szimpatizánsok.
Nem mindenkit érdekel a futball
Kicsit távolabb, a városi parkon túl – ahol megcsodáltuk Balmazújváros szülötte, Veres Péter, a nagy író és politikus szobrát – betértünk az első kocsmába, remélve, hátha találkozunk szurkolókkal. Tévedtünk...
Engem 1959 óta nem érdekel a futball – világosított fel egy hetven év körüli, fonott (!) szakállú, ősz sörényű úr. – Akkor az apám kivitt egy meccsre az Üllői útra, a mérkőzés után betért a sarki kocsmába, én kint várakoztam, amíg leitta magát, majd kilencévesen hazatámogattam. Ez 65 éve történt, azóta utálom a futballt.
Nem mondom, sajátos álláspont...
Vissza is sétáltunk a stadion bejáratához, ahol összefutottunk egy kisebb nyíregyházi csoporttal, melynek egyik tagjával beszélgetésbe elegyedtünk. Kiderült, az egykori remek hokissal, a Gyergyócsomafalváról származó Csiki Csabával hozott össze a jó sorsunk, aki jelenleg a nyíregyházi jégkorong-utánpótlást, a Szabolcsi Sólymokat irányítja. A találkozás örömére azonnal fel is hívtuk Csiki egykori mesterét, Kercsó Árpádot, aki jelenleg Gyergyóban neveli a legújabb hokis korosztályt Székelyföld dicsőségére.
Csiki Csaba különben nem sokat ért a focihoz, de ha már jelenleg Nyíregyházán dolgozik, kötelességének érezte, hogy elkísérje barátait a klub történetének talán legfontosabb mérkőzésére.
Lisztes bevetésre készen
Aztán lassan elérkezett a kezdés ideje, a játékoskijáróban örömmel fedeztük fel a nyáron Frankfurtba távozó ifj. Lisztes Krisztiánt, aki hosszas kihagyás után április 14-én, a Zalaegerszeg ellen játszott újból, 35 percet. Amúgy a vendégek a kapusposztot leszámítva legerősebb tizenegyükkel kezdtek, Dibusz Dénes helyett Varga Ádám védett.
Bogár Gergő játékvezető sípszava után azonnal a Fradi lendült támadásba, előbb Varga Barnabás erős lövése pattant ki Fejér Csongor melléről, majd Zachariassen lőtt csúnyán fölé kecsegtető helyzetből.
A 15. percben megvillant a Szpari a Zachariassen ápolása miatt átmenetileg tíz főre olvadt Fradi ellen. Beke Péter, az egykori budafoki gólgyáros Nagy Barnabás elé tálalt, de ő óriási helyzetben Vargába lőtt. Aztán Zachariassent le is cserélték, Makreckis állt be a helyére.
Nagyon úgy nézett ki, hogy Tímár nem a levegőbe beszélt, mikor azt mondta, meg akarják verni a Fradit. A 25. percben Kovácsréti Márk (a Fradi-legenda Ebedli Zoltán unokája...) akkora ballábas lövést küldött kapura, hogy már mindenki gólt kiáltott, de Varga óriási bravúrral kiszedte a labdát a jobb sarokból. Majd a 36. percben Gresó veszélyeztetett távoli lövéssel.
Nem csalás, nem ámítás, egyelőre a Nyíregyháza lefocizta a magyar bajnokot.
Még élveztük is volna a játékot, ha nem lett volna kutya hideg. De az volt, a néhány nappal ezelőtti kánikula után most február végét idézte az időjárás. Az igazat megvallva semmi kedvünk se volt ráhúzni a kétszer 15 perces hosszabbítás és a tizenegyespárbaj túlóráját a 90 percre. Pedig úgy állt a dolog, nem bírtak egymással a csapatok.
Az 50. percben Gresó megkönyörülhetett volna a didergő nézőkön, remek mozdulatokkal becselezte magát a Fradi kapuja elé, de Varga megint jól zárta a szöget, és védett.
Fura büntető
Aztán az 56. percben tizenegyest kapott a Fradi. Varga Barnabás a földre került, Bogár Gergő játékvezető büntetőt ítélt. Varga Barnabás erősen a jobb sarokra lőtte a labdát, de Fejér hatalmas robinzonáddal védett!
A 68. percben bejött Tímár jóslata. Balról jött be a labda a kapu elé, Bekén megpattant, Kovácsréti pedig 14 méterről, ballal, egyből rálőtte, és a bal sarokba talált. Varga hiába vetődött. 1–0.
Borzongató látvány volt, ahogy a farkasordító hidegben a nyíregyházi kemény mag legkeményebb fanatikusai félmeztelenre vetkőzve biztatták önkívületi állapotban kedvenceiket.
A 78. percben Kodro lábában volt az egyenlítés, de közeli lövését a kegyelmi állapotban védő Fejér hárította.
Ám a 85. percben már ő is tehetetlen volt, Cissé okosan a bal alsó sarokba helyezte a labdát mintegy 12 méterről, 1–1.
Már csak egyetlen csapat volt a pályán, a Fradi. És a 89. percben a csereként beállt Edgar Szevikjan 16 méterről remek csavart lövést küldött a jobb sarokba, 1–2.
A végén még egyenlíthetett volna a Szpari, de Varga nagyot védett. Győzött a Fradi, megőrizte a lehetőséget a duplázásra, a Magyar Kupa megnyerésére a bajnoki cím után. Hogy milyen nehéz volt ez a győzelem, azt a játékosok féktelen öröme bizonyította a lefújás után.
Interjúk a balmazi éjszakában
A balmazi éjszakában, a lelátó mögötti területen kaptuk el Leandrót, az FTC pályaedzőjét egy interjúra, aki az eltiltott vezetőedző, Dejan Sztankovicsot helyettesítette.
Tudtam, hogy nagyon nehéz meccs lesz, a Nyíregyháza remek csapat, nagyon szervezett, erőnlétileg igen jó. Biztatóan kezdtük a mérkőzést, de aztán a második félidő elején sok labdát eladtunk, és kaptunk egy gólt. Le a kalappal a srácok előtt, hogy mindent beleadtak a továbbjutásért, és meg is fordítottuk a meccset.
Megkérdeztük, vajon meglepte-e, hogy Varga Barna kihagyta a tizenegyest.
Meglepett – ismerte el Leandro. – Megszoktuk, hogy a helyzeteit kihasználja, és a tiziket is berúgja, most kihagyta. De ez benne van a fociban. Barni végig küzdött a védőkkel, mindent beleadott, nem hibáztatom. Köszönjük a szurkolóknak is, hogy elkísérték a csapatot, hétköznap, egy esti meccsen, nagy szerepük volt a győzelemben.
A továbbiakban Leandro elmondta, hogy mindent előre megbeszéltek Sztankoviccsal, de az is igaz, hogy Zachariassen korai sérülése mindent felforgatott, de a vége jól sikerült.
Megkérdeztük a beugró edzőt, azok után, hogy a hétvégén bebiztosították a bajnoki címet, mennyire volt könnyű vagy nehéz motiválni a csapatot.
A kupadöntőbe mindenki be akar jutni. Senki sem nézte le a Nyíregyházát azért, mert másodosztályú csapat, a Magyar Kupa elődöntőjébe senki sem kerül be véletlenül. Tiszteltük az ellenfelet, a pontrúgásokat jól kivédtük, a játékosaink tudták, hogy nagyot kell küzdeniük a továbbjutásért.
Nem biztos, hogy vereséget érdemeltek
Tímár Krisztián meglehetősen felhevült állapotban vállalkozott gyorsértékelésre, ami érthető is, mert nem biztos, hogy vereséget érdemelt a Nyíregyháza.
Van bennem keserűség, mert nagyon közel álltunk hozzá, hogy az ország legjobb csapatát kiejtsük a kupából. Büszke vagyok a játékosaimra, nagyon örülök, hogy nem álltunk be bunkerfocira, tudtuk a saját játékunkat játszani. Nagy iramot mentünk, mindenki láthatta, hogy ez a Nyíregyháza jó úton jár. Minimális dolgokat kell még kijavítanunk. Sok helyzetet tudtunk kialakítani, mindent elmond a mérkőzésről, hogy a mezőny egyik legjobbja az ellenfél kapusa volt. Persze a hajrában az ellenfél minőségi játékosokat tudott becserélni, miközben nálunk néhányan sérültek voltak. A látottakkal elégedett vagyok, az eredménnyel azonban nem. Jó lett volna tovább írni a klub történelmét, és első alkalommal bejutni a kupadöntőbe. De nincs baj, nekünk az elsődleges cél a bajnokság megnyerése, a feljutás az NB I-be. Fel kell frissíteni a játékosokat, és akkor hétfőn az Ajka ellen bebiztosítjuk az aranyérmünket.
Tímárnak megemlítettük, hogy olyan volt a Szpari, mint egy jó NB I-es csapat.
Köszönöm szépen, de egy-két dologban még fejlődnünk kell, kicsit naivak voltunk a végén, talán egy icipicit elfáradtunk, de remélem, lesz még lehetőségünk, hogy bejussunk a kupadöntőbe.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)