Meghalt az olasz futball legendás alakja, az 1990-es vb sztárja
További Futball cikkek
- Sok hűhó semmiért? Pont úgy jutott tovább a pályán a címvédő, mint ahogyan a zöldasztal mellett tette volna
- Kisfia születésére olyan ajándékot kapott Lionel Messitől, amit sohasem felejt el
- Egy évre eltiltották a válogatottól a Romániát gyalázó magyar sportolót
- A válogatott korábbi kapusa brutálisan nehéz meccsre számít a hollandok ellen
- Lassan már számolni is nehéz, mennyien dőlnek ki a német válogatott keretéből
A legendás olasz csatár egy héttel ezelőtt került kórházba súlyos betegsége miatt.
A Messina, a Juventus és az Internazionale egykori támadója, aki az 1990-es vb gólkirálya volt, már régóta orvosi kezelésre szorult.
Súlyos depressziója komoly bélpanaszokat okozott neki, 2022-ben diagnosztizáltak nála vastagbélrákot, hosszú ideje kemoterápiára szorult.
Schillaci 17-szer (más források szerint 16-szor) lépett pályára az olasz válogatottban, az 1990-es vb-n bronzérmet nyert a csapattal, hat találatával a torna gólkirálya lett, emelte ki a BBC.
December elsején ünnepelte volna a 60. születésnapját.
A palermói születésű Schillaci 1982-ben, a Messina csapatában mutatkozott be a felnőttek között a negyedosztályban. Karrierje 1989-ben lépett szintet: akkor a Juventus, 1992-től az Internazionale játékosa volt. 1994-ben légiósnak állt, a japán klubfutball első sztárigazolásai között szerepelt, a Jubilo Iwata együttesében három évig játszott. 1999-ben vonult vissza, Palermóban utánpótlásklubot alapított.
A Messinával bajnok lett a negyed-, majd a harmadosztályban is, a Juventusszal 1990-ben, az Internazionaléval 1994-ben nyert UEFA-kupát – ami a kor harmadik számú európai kupasorozatának felelt meg –, a torinóiakkal Olasz Kupát (1990) is, míg légióskodása során begyűjtött egy bajnoki címet (1997).
Egyéni sikerei közül kiemelkednek az 1990-es, hazai világbajnokságon nyújtott teljesítményével kiérdemeltek,
amikor a bronzérmes együttesből bekerült a vb legjobb csapatába, őt választották a torna legjobb játékosának, valamint hat góllal a gólkirályi címet is begyűjtötte. Abban az évben az Aranylabda-szavazáson a 137 vokssal győztes német Lothar Matthäus mögött 84 szavazattal második helyen zárt.
A vb-n a csoportkörben kétszer volt eredményes Schillaci, előbbi gólja Ausztria ellen rögtön győzelmet ért (1–0), Csehszlovákia ellen pedig a végjátékban biztosította be az újabb sikert (2–0). A csatár az egyenes kieséses szakaszban lendült bele igazán a gólgyártásba: az Uruguay elleni nyolcaddöntőben (1–0) Schillaci a 65. percben juttatta vezetéshez övéit, a negyeddöntőben Írországot az ő találatával búcsúztatták (1–0), akkor a 38. percben szerzett gólt. Az Argentína elleni elődöntőben a 17. percben volt eredményes, de 1–1 után a tizenegyespárbajban elbuktak az olaszok. A házigazdák a bronzmeccsen javítottak: az Anglia elleni összecsapás a hajráig döntetlenre állt, a 86. percben viszont Schillaci győzelmet és dobogót érő büntetőt értékesített.
A Schillaci családban többen profi szintig jutottak: Salvatore unokaöccse, Francesco Di Mariano a mai napig aktív, megfordult több csapatnál, köztük az As Románál 2013 és 2016 között, míg nehéz sorsra jutott unokatestvéréről, Antonio Maurizio Schillaciról, a Lazio korábbi játékosáról a napokban az Index is írt.
Salvatore Schillaci kétszer nősült meg, három gyermeke született.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!