„A Portugália elleni gólt elvehették, az ünneplés másodperceit sosem fogják”

Kint esőre állt az idő, a manchesteri Fort Coffee-ban viszont lüktetett az élet. Vendégek jöttek-mentek az apró, ám annál hangulatosabb helyszínen. Tizenhárom óra után néhány perccel pedig az én vendégem is megérkezett. Ezúttal senki sem hallgatott el úgy, mint bő három éve, amikor a Puskás Arénában a portugálok elleni Európa-bajnoki gólját les miatt elvették. Schön Szabolcs a civilek könnyedségével, mosolyogva ült az asztalhoz, majd kikértük az eszpresszót.

„Nagy kávés vagyok, napi kettőt-hármat biztosan megiszom, meccsnapon többet is. Szeretem az ízét, szeretem a hatását, szeretem magát az élményt” – mesélte, s miközben apránként elhelyezkedett, a háttérben alternatív rockot idéző helyi zenék szóltak. Deansgate kerületben ültünk, néhány perc sétára a helyi vasútállomástól. S ugyancsak néhány percre a lakástól, ahová frissiben költözött a nyolcszoros válogatott szélső.

„Innen 30-35 perc autóval a Bolton edzőcentruma. Költözés előtt beszélgettem Bogdán Ádámmal, igazából ő volt az első, akit felhívtam a volt játékostársaim közül, hogy szerinte mivel érdemes kezdeni idekint. Sok-sok dolgot meg is fogadtam a javaslatai közül. Itt aztán a menedzserirodám egyik munkatársa segített a lakás és az autó elintézésében, valamint ezek biztosításaiban. Még tart a beilleszkedés, de élvezem az itteni életet: Manchesterben megvan minden, ami kellhet, miközben a szükséges nyugalom is biztosított. Itt azért nem feltétlenül ismernek fel Wanderers-játékosként. Százból esetleg egy ember, aki tudja, ki vagyok. Ami nekem teljesen ideális.”

Boltonban már közel sem ilyen a helyzet. Elmondása szerint két hónapja sincs, hogy a klub játékosa, a fanatikusok máris rendre felismerik az utcán. De ezzel sincs gondja, szívesen áll oda egy-egy fotóra, tudja, mindez a profi lét velejárója. A szurkolók szeretetnyelve olyasfajta támogatás, ami nemcsak hízelgő, de erőt is adhat a rosszabb napokra.

„Akad a régióban jó néhány nagy csapat, amelynek lehetne szurkolni, de a Bolton-drukkerek rendkívül erősen kötődnek a saját városukhoz, a saját klubjukhoz. Nem volt eddig olyan idegenbeli meccsünk – függetlenül a távolságtól –, ahová ne kísértek volna el minket legalább 1500-2000-en. A hazai meccseinken pedig állandóan telt ház közeli állapotok uralkodnak a 28 ezres a stadionunkban. Ez még akkor is így van, ha a szezonrajt nem úgy alakult, ahogyan szerettük volna. Bőven húszezer felett van az átlag nézőszámunk, ami mindent elárul a klub iránti imádatról” – meséli.

A lakásválasztás és -bérlés kérdésében egyébként kikérte az innen szintén nem messze lakó Szoboszlai Dominik, valamint a néhány héttel utána Angliába szerződő, a Blackburn Rovershez igazolt Tóth Balázs tapasztalatait is. 

Manchester mellett szóltak gyermekkora meghatározó focis élményei, a pályafutása kezdeti szakaszában járó Cristiano Ronaldo helyi szárnyalásáról szóló emlékek. Schön később maga is szélső támadóként kezdett futballozni, a United után a Real Madridot és a Juventust is erősítő portugál világsztár pedig a legnagyobb idolja lett. Bárhogy kapacitáljuk, arról nem hajlandó vitatkozni, Ronaldo vagy Lionel Messi volt-e az elmúlt húsz év legnagyobb futballklasszisa. Szerinte kár is: Messi a világ legnagyobb zsenije, portugál riválisa pedig a világ legnagyobb atlétája, ezzel a két címmel el is lehet rendezni minden feszültséget. 

„Nagyon sok futballistának Messi a példaképe, és meg tudom érteni őket, miért gondolják így. Kiváló, zseniális játékos. Nincs és nem is lehet abban nagy vita, hogy ők ketten voltak a világ legjobbjai. Hozzám mégis inkább Ronaldo áll közel, méghozzá azért, amennyi munkát befektetett abba, hogy ilyen magas szintre érjen. Messi egy veleszületett zseni, isteni áldással, Ronaldo sokkal inkább a hihetetlen munkabírásának és elhivatottságának köszönhetően lett az, aki. Szerintem többségünknek az ő története ösztönzőbb: keményebben dolgozni mindig lehet, a veled született tulajdonságaiddal viszont egy ponton túl nem tudsz mit kezdeni.”

Visszakanyarodva a Boltonhoz, Schönék első hazai meccsén konkrétan telt ház volt. Az elmúlt két évben két osztályt ugró, a hazai sporthírekben is sokat emlegetett Wrexhamre még az is kíváncsi volt, aki alapesetben nem feltétlenül egy futballmeccsre szánta volna a hétvégéjét. A Deadpool-filmekkel óriásit kaszáló Ryan Reynolds többségi tulajdonában lévő walesi csapat sztorija önmagában is megért volna egy misét, ám mióta az egyik világszerte elérhető streamingszolgáltatónál saját dokumentumfilm-sorozata is van, tényleg óriási népszerűségnek örvend az Egyesült Királyságban és a szigetország határain túl is. 

„Eszelős, ahogyan itt szurkolnak meccsről meccsre, de az a találkozó minden szempontból kiemelkedett az eddigiek közül” – révedt el néhány pillanatra tekintete, amikor felidézte a meccshangulatot.

Az atmoszféra mellett a Bolton jelenlegi játékstílusáról is sokat mesélt neki Bogdán. A 21-szeres válogatott kapus 2007 és 2015 között erősítette az akkor még többnyire az angol élvonalban, azaz a Premier League-ben vitézkedő alakulatot. Azóta is szorosan követi a csapat életét, így több, az átigazolás szempontjából hasznos részlettel is tisztában volt a klub életéből.

Schön döntésében kulcsszerepet játszott, hogy a Bolton vezetőedzője, Ian Evatt a magyar felnőttválogatottéhoz hasonló három középső védős, szárnyvédős rendszerben szerepelteti a csapatot. Így olyan pozícióban futballozhat, amelyben – ha bizonyít – Marco Rossi együttesében is szerepet kaphat, reményei szerint.

„Nem mondom, hogy Ádi mindenáron el akart volna adni ide, de végig magabiztosan állította, hogy jól passzol majd a stílusom a csapatéhoz. Hogy itt is ugyanolyan hosszúfutót keresnek, mint amit a második szezonomban Fehérváron játszatott velem Bartosz Grzelak.”

Az elmúlt években nem mindig volt ilyen optimista hangulat a Wanderers körül: 2019-ben a megszűnés szélén táncolt a klub, még ennél is reálisabb veszélyt jelentett, hogy a csődeljárással párhuzamosan az amatőr osztályokig, minimum az ötödik vonalba száműzik a csapatot. A Bolton anyagi helyzete aztán apránként rendeződött, de ekkorra már a negyedosztályig süllyedt vissza az FA-kupában 2012-ben még negyeddöntőző alakulat.

„Hallottam a nehéz napokról, de ennek most nyoma sincs. Őszintén mondom, amikor megérkezett az ajánlat, majd az is egyértelművé vált, hogy a Bolton komolyan gondolja a szerződtetésemet, nem kellett tanakodnom. Találkoztam olyan véleményekkel, hogy az NB I-ből minek igazoltam az angol harmadosztályba, de szerintem, aki nem lát bele a futballba, az nem tudja, hogy itt micsoda tempó és küzdelem megy. Azt gondolom, az eddig lejátszott mérkőzések alapján előreléptem a karrieremben. A sűrű versenynaptár és a meccsek átlagtempója egyaránt segíti a további fejlődésemet” – idézi fel.

„Az első meccsünket megnyertük, utána viszont négy fordulón át nyeretlenek maradtunk. Mindezt úgy, hogy az előző idény végén csupán a playoff döntőjén múlt, hogy nem lett meg a feljutás. Kérdeztem is a többieket, az előző szezon könnyebb volt-e, vagy miért ment jobban. És mind azt mondták, egyértelműen erősödött az összes ellenfél. Sokan érzik úgy, hogy az angol harmadosztály egy remek lehetőség. A saját bőrömön tapasztalom, hogy ez igaz.”

A bajnokságban tíz forduló alatt egyszer sem maradt ki a Wanderers kezdőjéből, a beszélgetésünk pillanatában az újabb válogatott behívójában még csak reménykedő, az interjú írásakor azonban már ismét Marco Rossi keretéhez tartozó szélső. A 24. születésnapját szeptember 27-én ünnepelt labdarúgó mindössze két Ligakupa-meccset „ült ki”. Utóbbit mondjuk kicsit sajnálta, csapata ugyanis a sorozat harmadik fordulójában a 13-szoros angol bajnok Arsenal otthonában lépett pályára. Schön az Emirates hangulatával, a bemelegítés során gyűjtött élményekkel, az 5–1-es vereséget követően pedig az „ágyúsok” brazil sztárja, Gabriel Martinelli mezével vigasztalódott.

„Sajnálom, hogy a rotáció miatt épp ezen a meccsen nem léphettem pályára, de az élményből így is remek motivációt tudtam meríteni. Remélem, hogy a közeljövőben többször találkozunk majd hasonló kaliberű csapatokkal” – utalt Schön a Bolton terveire. Az 1888-ban alapított egyesület tulajdonosai szeretnék, ha idén összejönne a feljutás, a hosszabb távú tervek között pedig ott szerepel a Premier League is. Ambíciókból tehát nincs hiány.

„Az első beszélgetéstől kezdve azt éreztem Boltonban, hogy az edzőnk nagyon hisz bennem. Örülök, hogy ilyen szinten élvezem a bizalmát, és azt gondolom, hogy eddig jó teljesítménnyel tudtam meghálálni ezt a bizalmat. Nyilván mindig lehet jobb, és bár jól indult, nem gondolom, hogy ennyi idő alatt teljesen beilleszkedtem volna a csapatba, az irány mégis több mint biztató. Most már újra jönnek az eredmények a pályán is, innentől kezdve szerintem a többi apró részlet is adni fogja magát” – mondta. Hozzátette, hogy az elmúlt hetek alatti ismét javuló teljesítményében kulcsfontosságú volt, hogy az edzőjük visszatért támadásban az előző idényben is sikeresen alkalmazott kétcsatáros játékhoz, és 3–5–2-es alapfelállásban kezdik a meccseket, szemben az első hetekben alkalmazott 3–4–3-mal. Az már csak pluszhozadéka a taktikai finomhangolásnak, hogy Schön előtt a bal oldalvonal mentén így még nagyobb üres terület akad: ugyan a felelőssége is nagyobb, de lehetősége is több adódik fellépni a támadásokkal. Utóbbi a találkozásunk óta a Northampton ellen kiosztott gólpassz (4–2-es győzelem idegenben) és a Shrewsbury ellen pontmentést érő találat (2–2) képében is igazolódott.

„Nem mondom, hogy nem jelentett kihívást a heti két meccshez való alkalmazkodás, de ilyen szempontból is egyre jobb állapotban érzem magam. Szerintem Fehérváron sem volt gond a csapat edzésmunkájával, de azért amikor a nemzetközi kupaselejtezőket játszottuk, volt, hogy azt éreztem, nem visz úgy a lábam. Ami még újszerű élmény volt, az a meccsnapokat követő rutin. Azt érzem, hogy a Boltonnál sokkal inkább felnőttként kezelik a játékosokat ilyen szempontból. Általában a meccsek után kapunk egy szabadnapot, még akkor is, ha kedden, szombaton, aztán megint kedden játszunk. A szakmai stáb megbízik bennünk annyira, hogy tudja, ilyenkor is mindent elkövetünk a megfelelő regeneráció érdekében. Ugyanakkor úgy vannak vele, mindenki a saját otthonában tud a legjobban pihenni, a leginkább felfrissülni. Ez otthon és az MLS-ben sem volt jellemző, és úgy tudom, az Egyesült Királyságot leszámítva máshol sem” – mesélte amolyan kulisszatitokként.

Schön 16 éves volt, amikor először külföldre került. Az akkoriban a Budapest Honvéd akadémiáján pallérozódó tehetségre egész Európa talán legkitűnőbb utánpótlás-nevelőinél, az Ajax Amsterdamnál figyeltek fel. Amondó, abban, hogy Angliában érzésre ennyire simán ment a beilleszkedése, kulcsszerepe van az akkor megszerzett tapasztalatoknak is.

Akkoriban a holland Jasper de Muijnck volt a Honvéd utánpótlás-igazgatója, a kapcsolatai révén pedig több tehetséget is kiajánlott az amszterdamiakhoz. Az első próbajátékára még a később Angliába került, a Stoke Citytől aztán a Ferencvárosba igazolt, jelenleg pedig Budafokon szereplő Szerető Krisztoferrel együtt invitálták meg. Abban az időszakban a Chelsea és a Nottingham Forest is megnézte, végül aztán nem sokkal a tizenhatodik születésnapja előtt az Ajax vezetői jelezték, szívesen szerződtetnék.

„Az volt az első pillanat, amikor elhittem, tényleg profi játékos lehet belőlem. Persze addig is az volt a terv, de ott azt éreztem, ha tényleg az Ajaxot választom, és ott megteszek mindent, hogy teljesítsem, amit tőlem kérnek, akkor tényleg megvalósíthatom az álmaimat. Nem volt könnyű, egyedül költöztem ki, család, szerettek, barátok nélkül, úgy, hogy a nyelvet sem beszéltem. Rémisztő volt a gondolat elsőre, aztán azt éreztem, eljött a pillanat, hogy feltegyem az életemet a futballra, így belevágtam. Óriási szerencsém volt azzal, hogy Horváth Olivér akkor már az Ajax akadémistája volt, egyből felajánlotta a segítségét. Egy korosztály voltunk, együtt is játszottunk, így nem éreztem magam egyedül. Akkor szakadt el a keresztszalagja, de a pályán kívül úgy is segített, hősiesen viselte a megpróbáltatást. Tényleg együtt csináltunk mindent, akár a testvérek. Ha nem is találkozunk már annyit, jó barátok vagyunk a mai napig.”

Már fiatalon megtapasztalta, mennyire más a magyar, a holland vagy épp a brit futballkultúra. Felidézte, Hollandiában a játékosság, a labdaközpontú edzések tetszettek neki legjobban. Ráadásul olyan edzői voltak, mint például a 87-szeres válogatottságig jutó Ajax-ikon, John Heitinga, akinek – noha védő volt, nem támadó, mint ő –, itta szinte minden szavát.

„Egy másodpercig nem jut eszedbe, hogy ne vedd komolyan egy olyan edző szavait, aki 15-20 éven át bizonyított a legmagasabb szinten, és volt tagja az európai elitnek” – magyarázta az ilyen edző-tanítvány kapcsolatok lélektanát, hozzátéve, persze azért néha őket is kellett fegyelmezni. Ugyanakkor nem ez volt az egyetlen meghatározó kötelék, amelyikben Amszterdamban része volt. Hollandiában nem zárt akadémián lakott, hanem egy Ajax-szurkoló család fogadta be, a helyiek két és fél év alatt tényleg a második szüleivé váltak. A pályán is sikeres volt: rendszeres játéklehetőséget kapott, a csapattal pedig megnyerték a Future Cupot is. Idehaza a korosztályos válogatottban kapott egyre nagyobb szerepet, a Szerető, Szoboszlai, Csoboth Kevin, Opavszky Balázs fémjelezte korosztály Szélesi Zoltán vezetése alatt az U17-es Európa-bajnokságon a negyeddöntőig menetelt. A csoportban a favoritnak gondolt Franciaországot is legyőzte 3–2-re. 

Schön kint egész jól megtanult hollandul, és az angolja is sokat fejlődött. Szívfájdalomként említi, hogy egy picit több munkával akár nyelvvizsgáig is vihette volna a hollandot, és kifejezetten bosszús amiatt, hogy milyen sokat felejtett a nyelvből az elmúlt esztendőkben.

„Írásban nem voltam erős, de a beszélt nyelv kifejezetten jól ment. Egyszer szívesen megtanulnám még jobban a nyelvet, mert tényleg egészen különleges. Nem olyan, mint az angol vagy a német, hogy az egyik ismeretét szinte mindenki alapnak tekinti Európában.”

Két idény után közös megegyezéssel távozott az Ajaxtól, élete első profi szerződését idehaza az MTK Budapestnél írta alá, hogy aztán 61 mérkőzéssel, tizenhat góllal és tíz gólpasszal később a tengerentúl, az FC Dallas színeiben tegye magát újra próbára. Itt kapta meg az első válogatott behívóját is a felnőttek közé – méghozzá a 2021 nyarára halasztott labdarúgó Európa-bajnokságra készülő csapat bő keretébe. Élete második válogatott meccsén – nem sokkal azután, hogy beállt – csaknem felrobbantotta a telt házas Puskás Arénát. 55 ezer néző tombolt a portugálok elleni csoportmeccsen, majd tíz másodperccel később szinte mind egyszerre némultak el.

„Ott és akkor a pokolba tudtam volna kívánni a partjelzőt, főleg a mérkőzés további alakulása miatt. Nagyot harcoltunk, 1–0 lehetett volna, megérdemeltük volna, hogy ne 0–3 legyen a vége – emlékszik vissza a Portugália elleni Eb-találkozóra. – Akkor brutálisnak éltem meg a történteket, szerintem minden magyarnak nagyon fájt, aki nézte a mérkőzést. Idővel azonban megszépült. Azt a gólörömöt, azt a mámort, amit az utána következő másodpercekben éreztem, semmi nem veheti el.”

Azzal az összecsapással együtt összesen nyolc meccse volt a válogatottban, Andorra ellen osztott ki egy gólpasszt, hivatalos találata azonban még nincs. A kérdésre, hogy mikor lehet, úgy felelt: előbb valahogy a válogatott keretébe verekedje vissza magát.

Arra, hogy ez a harmadosztályból is sikerülhet, pozitív példaként Callum Styles esetét hozta fel, aki a Barnsley futballistájaként a League One-ból is állandó tagja volt a Rossi-féle csapatnak. Azt azonban tudja, hogy kifejezetten nehéz a helyzete: a bal oldali szárnyvédő posztján Kerkez Milos számára óriási előnyt jelent a Premier League-tapasztalat, a Puskás Akadémiában futballozó Nagy Zsolt pedig élete formájába lendült, háta mögött hagyva korábbi térdszalagszakadását. 

„Anno, amikor kimentem az MLS-be nagyon jól ment a játék. Az első hat-hét hónap álomszerűen alakult, aztán jött egy edzőváltás, én pedig partvonalon túl találtam magam. Mindegy volt, hogy dolgoztam az edzéseken, néhány hét után egyértelművé vált, hogy váltanom kell. Fehérvárról még egyszer bekerültem a válogatott keretébe, utána viszont nekem és a csapatnak sem ment már úgy a játék, ahogyan ez a válogatottsághoz kell. A kiesés ellen küzdöttünk, és valahogy semmi nem volt a helyén. Nehéz volt megélni azt az időszakot, magamban kerestem a hibát, és próbáltam abba kapaszkodni, hogyha beleteszem a munkát, előbb-utóbb történni fog valami pozitív.”

A nehéz napokon a családja mellett párja, Fruzsina támogatására számíthatott minden körülmények között. A gimnáziumi szerelem az amszterdami és a dallasi időszakot is kiállta, most pedig az a terv, ha sikerül elintézni az ehhez szükséges papírokat, kiköltözik hozzá Manchesterbe.

A változás felé vezető úton az egyik legfontosabb mérföldkő Grzelak kinevezése volt Székesfehérváron. A svéd szakemberrel fokozatosan elkezdtek javulni az eredmények, a főszponzorát vesztő Vidi pedig a 2023–2024-es szezonban óriási meglepetésre végig harcban volt a dobogóért. Az utolsó fordulóban, a DVTK elleni meccs 90. percében már a győzelmet, és így a remélt bronzérmet ünnepelték Nikola Szerafimov találata után – csakhogy a videóbíró utólag elvette a gólt. Maradt a 0–0, így pedig a piros-kékek helyett a Puskás Akadémia szerezte meg a dobogó harmadik fokát. 

„Még most is nehéz indulatok nélkül, nyomdaképesen beszélni arról a meccsről. Az egész szezonban volt bennünk egy egészséges dac. Kevesebb pénzből próbáltak csapatot építeni a klubvezetők, távoztak a húzónevek, de azok, akik így előtérbe kerültek, élni tudtak a lehetőséggel. Kellett hozzá Grzelak személyisége is, taktikailag rendkívül felkészült, következetes edző, aki óriási hangsúlyt fektet a játékosok egyéni fejlesztésére is. Rászolgáltunk volna arra a bronzra. Ilyen körülmények között elveszteni a dobogót csak még fájóbbá tette az egészet. Összességében azonban ez a szezon is egy kellemes emlék, nagyon-nagy élmény, hogy egy ennyire fiatal kerettel így meg tudtuk szorongatni a Puskás Akadémiát. Grzelaknak külön is köszönettel tartozom, ő látta meg bennem a lehetőséget, hogy szárnyvédőként még inkább kibontakozhatok, mint szélső támadóként. Ha nincs, aligha engem néz ki a Bolton, és most nincs is miről beszélnünk. Egy játékos életében mindig vannak negatívabb pillanatok, rossz periódusok – az előző szezon azonban bebizonyította Fehérváron, hogy ilyenkor is megéri küzdeni.”

S a klasszikus szélsőket nélkülöző nemzeti csapatba is még kevesebb esélye lenne bekerülni – teszem hozzá már én. 

Az élet pedig mostanra igazolta is mindkét gondolatot.

Schön Szabolcs másfél hete a Fort Coffee-ban még abban a tudatban itta ki az eszpresszó utolsó kortyát, hogy a válogatott meccsek miatti szünetben a szokásosnál lazább napok várnak majd rá. Ehhez képest hét nappal később fontos üzenetet kapott: a sérült Kerkez helyén a Hollandia és Bosznia-Hercegovina ellen készülő magyar válogatott edzőtáborában van jelenése. 

Meglátjuk, mit hoz ki az esélyből. 

Nemzetek Ligája
A liga, 3. csoport, további menetrend

3. forduló (október 11.)

• 20.45: Magyarország–Hollandia
• 20.45: Bosznia-Hercegovina–Németország

4. forduló (október 14.)

• 20.45: Bosznia-Hercegovina–Magyarország (Zenica)
• 20.45: Németország–Hollandia

5. forduló (november 16.)

• 20.45: Hollandia–Magyarország (Amszterdam)
• 20.45: Németország–Bosznia-Hercegovina

6. forduló (november 19.)

• 20.45: Magyarország–Németország
• 20.45: Bosznia-Hercegovina–Hollandia

Korábban

• 1. forduló: Németország–Magyarország 5–0
• 2. forduló: Magyarország–Bosznia-Hercegovina 0–0

A keret

• Kapusok: Dibusz Dénes (FTC), Szappanos Péter (Al-Fateh – Szaúd-Arábia), Tóth Balázs (Blackburn Rovers – Anglia)
• Védők: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Botka Endre (FTC), Dárdai Márton (Hertha BSC – Németország), Fiola Attila (Újpest FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szűcs Kornél (Plymouth Argyle – Anglia)
• Középpályások: Bolla Bendegúz (Rapid Wien – Ausztria), Schön Szabolcs (Bolton Wanderers – Anglia), Kata Mihály (MTK Budapest), Gera Dániel (Diósgyőri VTK), Nagy Ádám (Spezia – Olaszország), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Nikitscher Tamás (Kecskeméti TE), Schäfer András (Union Berlin – Németország)
• Támadók: Ádám Martin (Aszterasz Tripolisz – Görögország), Csoboth Kevin (St. Gallen – Svájc), ifjabb Dárdai Pál (Hertha BSC – Németország), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Sallai Roland (Galatasaray – Törökország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Varga Barnabás (FTC)

(Borítókép: Schön Szabolcs a magyar labdarúgó-válogatott mezében. Fotó: Quality Sport Images / Getty Images Hungary)