

- Sport
- Európa-bajnokság 2024
- eb 2024
- labdarúgás
- futball
- olasz válogatott
- spanyol válogatott
- horvát válogatott
- albán válogatott
- b csoport
Aki túléli a halálcsoportot, az messzire jut vagy belerokkan
További Európa-bajnokság 2024 cikkek
-
Csukló nélkül lett Európa-bajnok, a hazáért mindenre képes volt
- Rá sem ismerni a futball Eb hősére, talán az édesanyja is elmenne mellette
- Az Eb-búcsú után visszavonult a válogatott rekordere
- Csányi Sándor csalódott az Európa-bajnoki búcsú miatt, de nagy célokat tűzött ki
- Hat spanyol az Európa-bajnokság álomcsapatában
Albánia a mérleg nyelve lehet, amely együttes favoritként pontot vagy pontokat veszít ellene, az lényegében csomagolhat, bár egy erős körbeverés és minitabella azért utóbbiak esetében is kinéz. Miként a legjobb harmadikokra váró továbbjutó helyek egyike is.
Horvátország: vb-érmek után Eb-pódiumra várva
Horvát futballisták mindig is meghatározó szerepet töltöttek be az európai labdarúgásban, csak a kilencvenes évek közepéig a jugoszláv válogatottban kamatoztatták képességeiket, és mutatták meg magukat a világnak. A történelmi változásokkal aztán a sportági térkép is átrajzolódott, és az új belépők közül legmarkánsabban pont a horvátok jutottak szerephez. Bár ez a szerep elég kettős. Amíg a világbajnokságokon néhány feledhető teljesítmény mellett többször is remekeltek, 1998 óta már három érmet gyűjtöttek (akkor és 2022-ben bronzot, 2018-ban ezüstöt), addig a kontinensbajnokságokon még nem sikerült négy közé jutniuk. Ehhez legközelebb első alkalommal 1996-ban, valamint 2008-ban voltak, akkor a negyeddöntőben búcsúztak. Kétszer a csoportkör, a legutóbbi két alkalommal pedig a nyolcaddöntő jelentette a kiszállót.
Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic
A horvát válogatott élén 2017 óta az a Zlatko Dalic áll, akinek kulcsszerepe volt az elmúlt évek vb-sikereiben. Leginkább abban a tekintetben, hogy képes összeterelni és egy irányban tartani az egókkal rendesen telezsúfolt keretet. Az 57 éves szakember rijekai évek után Albánia, majd a Közel-Kelet felé vette az irányt, és végül közel tíz évet töltött távol hazájától, mielőtt a nemzeti csapat élére tért volna vissza. A válogatottban 83 mérkőzés után 42 győzelemnél, 21 döntetlennél és 20 vereségnél tart a válogatottban.

Kulcsjátékosok: Livakovic, Gvardiol, Modric, Kovacic, Kramaric, Perisic
Nehéz kulcsembereket választani egy olyan együttesből, ahol talán még a kispadon is komoly egyéniségek foglalnak majd helyet. Vegyük például az együttes kipróbált kulcsemberét, a 38 éves Luka Modricot, aki friss BL-trófeával és bajnoki címmel a zsebében érkezett a válogatottba a Real Madridtól, ahol újabb egy évvel hosszabbítanak vele annak ellenére, hogy a szezonban kispadra szorult, és csupán kiegészítő szerepet töltött be. A spanyoloknál 46 tétmeccsen lépett pályára, ahol átlagban nagyjából egy félidőt töltött. A kor nem látszik rajta, kérdés, hogy a nemzeti együttesben ki végzi el azt a lendületes munkát, amire a Realban kivételes képességű fiatal társak sora adott?
A horvátoknál a húzóemberek java már túljutott a zeniten, a védelem oszlopa, Domagoj Vida 35 éves, a középpályán elsősorban a védekezésben hasznos Mateo Kovacic 30, a támadások szervezésével megbízott Andrej Kramaric 32, az előkészítésben és gólszerzésben egyaránt jeleskedő Ivan Perisic 35, míg a szezonban 43 tétmeccsen 18 góllal záró center, Bruno Petkovic 29 éves. A jövő egyelőre messze nem kopogtat olyan hangosan, mint más együttesben, a kivételt erősítő szabály a 22 esztendős Josko Gvardiol. 90 millió eurójával a világ legdrágább védőigazolása tavaly váltott a lipcsei vonalról manchesterire, és a Cityben, a világ egyik legjobb klubcsapatában markáns első szezont nyújtott: 42 tétmeccsen majd’ 3500 percet kapott Josep Guardiolától, kiváló védőmunkája mellett öt gólt szerzett és három gólpasszt adott.
A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPAT: Livakovic – Stanisic, Vida, Gvardiol, Sosa – Modric, Kovacic – Majer, Kramaric, Perisic – Petkovic
- FIFA-világranglista: 10.
- Eddigi Európa-bajnoki szereplés: 6
- Legjobb szereplés: negyeddöntő (1996, 2008)

Spanyolország: miért pont ők? Miért ne?
A Nemzetek Ligája címvédője – a spanyolok a 2023-as elődöntőben az olaszokat múlták felül 2–1-re, a döntőben a horvátokat tizenegyespárbajban – miért ne mehetne csatába akár a végső győzelemért az Eb-n? A mérleg másik, kétkedős serpenyőjében viszont ott van a 2022-es vb, amikor a nem éppen meggyőző csoportkör után Marokkó a gól nélküli nyolcaddöntőben büntetőpárbajban parancsolt megálljt. A spanyolok 1964-es Eb-győzelmét sokáig nem kísérte hasonló diadalmenet, utána három alkalommal nem is szerepelhettek a négyes döntőben, és az 1984-es vesztes finálét leszámítva saját árnyékukat sem tudták átlépni. Nemhogy másét… A 2000-es évek végén aztán megjött az áttörés, benne a két Eb-címmel és a vb-koronával. Azóta hasonló magasságba nem emelkedtek az NL-trófeáig, pedig ennek esélyét mindig magukban hordozzák. Változatlanul és folyamatosan erős kerettel érkeznek a tornákra, amely annyival mégis kevesebb, mint az évtizeddel korábbi diadalmeneteknél, hogy hiányoznak belőle az igazán nagy egyéniségek, a karakteres húzóemberek, a fontos pillanatokban különbséget jelentő klasszisok.
Szövetségi kapitány: Luis de la Fuente
A 62 éves szakember 2013 óta áll a szövetség alkalmazásában, ahol közel egy évtizeden át a korosztályos válogatottak mellett foglalkoztatták – van az U19-es és az U21-es csapattal Eb-győzelme, a tokiói olimpiáról ezüstérme –, majd a 2022-es vb után Luis Enrique helyére emelték a felnőttekhez. Utóbbiban 13 meccset követően 9 győzelemmel, 2 döntetlennel és 2 vereséggel áll. Luis de la Fuenténekezúttal egy jó átlagéletkorú, még rutinos játékosokat is a soraiban tudó, de a megváltást leginkább már a trónkövetelő fiataloktól váró csapatot kell gardíroznia.
Kulcsjátékosok: Rodri, Lamine Yamal, Pedri, Álvaro Morata
A spanyol válogatottban már elmúltak azok az idők, amikor a döntően a Real Madridból és a Barcelonából érkezett kontingenst nem lehetett egy akolba terelni. De azok is, amikor meg igen… A mostani Eb-keret aligha bomlik klikkekre, ugyanis 16 klubcsapatból jönnek a játékosok, ennyi részre pedig képtelenség tagozódni. A kulcsfeladat ellátása a Manchester City alapemberére, Rodrira vár, aki a támadásnak és a védekezésnek is pillére a válogatottban. A játék elsősorban rajta folyik keresztül: ő szabja meg annak irányát és dinamikáját. A színt a Barcelona két fiatalja, a 16 éves Lamine Yamal és a hozzá képest szinte már veterán, 21 éves Pedri adhatja meg. Előbbi egyértelműen a szezon felfedezettje volt nemcsak a hullámzóan teljesítő katalánoknál, hanem az egész La Ligát tekintve, öt perc híján 50 órát töltött a pályán az idényben, hét gólja mellett elkönyvelt 10 gólpasszt, és sokszor olyan érett futballt nyújtott, hogy tíz évvel simán idősebbnek mondhatná magát. A befejezésekre pedig ott van a rutinos csapatkapitány, Álvaro Morata, aki honfitársai legnagyobb, bő évtizeddel ezelőtti sikereiből kora miatt még kimaradt, és egyelőre be kellett érnie a klubjaiban aratott győzelmekkel. A válogatottban viszont abszolút frontemberré kell válnia, miután az előkészítésben ilyen kreatív háttérrel aligha lesz hiány, döntően a befejezéseken múlik, mire viszik Németországban.
A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPAT: Unai Simón – Carvajal, Le Normand, Nacho, Grimaldo – Rodri, Merino – LAMINE YAMAL, DANI OLMO, Pedri – Álvaro Morata
- FIFA-világranglista: 8. spanyol
- Eddigi Európa-bajnoki szereplés: 11
- Legjobb szereplés: háromszoros bajnok (1964, 2008, 2012)

Olaszország: a címvédő ismét vb-selejtezős betli után lép Eb-színpadra
A sportág egyik meghatározó nemzeti együttese, az elmúlt évtizedekben megannyi korszakos világklasszist felvonultató olasz válogatott bármelyik világeseményen megkerülhetetlen tényező – már amelyikre kvalifikál… Mert a legutóbbi két világbajnokságról szégyenszemre lemaradt a négyszeres vb-aranyérmes. A nyolccsapatos Eb-mezőny 1980-as bevezetése óta mindössze kétszer (1984, 1992) hiányzott a kontinensbajnokságól, amióta 16-ra nőtt a mezőny, azóta pedig egyszer sem. A korábbi aranyérmet (1968) és bronzérmet (1988) azóta két Eb-ezüsttel (2000, 2012) és egy Eb-aranyéremmel (2021) egészítette ki.
A legutóbbi kiírásban a koronavírus miatti egyéves halasztás sem keltett zavart az erőben, de az sem, hogy a londoni fináléban éppen a házigazda angolokat kellett felülmúlniuk. A tornát veretlenül zárták – öt győzelem és két döntetlen –, a 13–4-es gólkülönbség pedig ismét bizonyítéka volt az olasz védekezés tradicionális betonszilárdságának. Csak előtte és utána ne lett volna a kínos vb-selejtezős teljesítmény. Ahogyan azonban 2018 után, úgy ismét itt a bizonyítási lehetőség arra: egyszeri – jó, másodszori… – kisiklás volt csupán, egyben pedig ki lehet engesztelni a mindig fanatikus, hangulatos, érzelmes drukkereket.
Szövetségi kapitány: Luciano Spalletti
Luciano Spalletti rutinos trénerként váltotta a válogatott élén Roberto Mancinit, akivel három éve ugyan Eb-t nyertek, és nevét akkor aranyba foglalták, de utána sorra jöttek a kisebb-nagyobb pofonok: elbukott vb-selejtező, elveszített Finalissima, a Nemzetek Ligájában vereség az elődöntőben, majd végül 3. hely. Mancininek így az évtizedek óta nem látott jó százalékos mutatója ellenére sem lehetett maradása. Posztját az idén már 65 éves Spalletti foglalta el, aki edzőként olasz középcsapatoknál pallérozódott bő évtizeden át, majd az AS Roma kispadján lépett szintet. Római időszakai között megjárta Szentpétervárt (nem turistaként, hanem Zenit-trénerként), majd az Internazionale és a Napoli következett, utóbbit emlékezetes bajnoki címig vezetett tavaly. Nyári munkahelyváltásával a Napoli megbicsaklott – címvédőként 10. helyen zárt a Serie A-ban –, az olasz válogatott viszont Eb-selejtezős csoportjában az angolok mögött, de az ukránok előtt másodikként húzta be a kvalifikációt. Spaletti mérlege a nemzeti csapattal 5 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség.
Kulcsjátékosok: Donnarumma, Jorginho, Raspadori, Chiesa
A kapuban továbbra is feltétlen bizalmat élvez a PSG légiósa, Gianluigi Donnarumma, aki 25 éves kora ellenére (túl a 60. válogatottságon) már az öreg rókák táborát gyarapítja, a kapitányi karszalag sem véletlenül került rá. Párizsi klubcsapatával a nagy dobás ezúttal is elmaradt a nemzetközi porondon, a bajnoki címet azért behúzták, Donnarumma stabilan teljesített: 42 tétmeccsen védett, 38 gólt kapott és 16-szor hozta le kapott gól nélkül a meccset. Hasonlóan kiegyensúlyozott teljesítményére az olasz válogatottnak is nagy szüksége lenne. A mezőnyjáték alfája és ómegája változatlanul Jorginho, aki az Eb-sikerből is alaposan kivette részét, és a remek klubidényt produkáló Arsenalban is kulcsszerepe volt. A 32 éves védekező középpályás 36 tétmeccsen lépett pályára. A támadójátékban és a befejezéseknél juthat főszerephez Federico Chiesa és Giacomo Raspadori, akik bár mindketten fiatalok – a Juventus támadója 26, a Napolié 24 éves –, már kellő nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek.
A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPAT: Donnarumma – Di Lorenzo, Acerbi, Bastoni, Dimarco – Jorginho, Pellegrini – Berardi, Barella, Chiesa – Raspadori
- FIFA-világranglista: 9.
- Eddigi Európa-bajnoki szereplés: 10
- Legjobb szereplés: kétszeres bajnok (1968, 2020)

Albánia: az esélytelenek teljes nyugalmával
A balkáni együttes nem tekint vissza különösebben veretes Eb-múltra, és egyelőre világszinten sincs markáns eredménye. Főként nem a csoportriválisaihoz képest. A hőskorban háromszor el sem indult, majd hiába jött sorra a létszámbővítés, 2016-ig nem tudta átverekedni magát a selejtezőkön. Az erőviszonyok ismeretében egyszer sem volt reális esélye a kvalifikációra, csoportjában sokkal inkább a pofozógép szerepét töltötte be. A 2016-os létszámbővítés azonban kinyitotta a lehetőségek tárházát, és szerencsés egybeesés volt, hogy a korábbiakhoz képest ütősebb generáció jött össze az albán válogatottban, szép számú légióssal. Franciaországban így ott lehettek a balkániak, a csoportkörben két vereség (–Svájc 0–1, –Franciaország 0–2) után azért Romániát csak sikerült 1–0-ra legyőzniük, így emelt fővel térhettek haza. Az előző Eb-selejtezőjük viszont gyengére sikerült (4. hely a csoportban), ellentétben a mostanival, ahol nagy csatában végeztek csoportjuk élén, az előzetesen esélyesebbnek gondolt csehek és lengyelek előtt. Számunkra fájó és közeli emlék, hogy a 2022-es vb selejtezőjében oda-vissza 1–0-ra legyőzték Marco Rossi akkor már sokkal többre taksált együttesét.
Szövetségi kapitány: Sylvinho
Az 50 éves Sylvinho komoly klubkarriert futott be, a brazil védő a Corinthiansból érkezett meg Európába, ahol megfordult az Arsenal, a Celta Vigo, a Barcelona, és rövid ideig a Manchester City együttesében. Egy korszakos, 2002-ben vb-győztes generáció mellett a válogatottban epizódszerepre kényszerült, de azért bőven volt mire alapozni edzői karrierjét. A lyoni bemutatkozás a kispadon 2019 nyarán/őszén túl kurtára sikerült – 11 meccsen 13 megszerzett pont –, és nevelőklubjánál, a Corinthiansmál jutott számára 43 meccs, egy teljes naptári év azonban már nem, csupán nyolc hónap. Az albán válogatottat 2023 elején vette át, 11 meccsen 5 győzelem, 3 döntetlen és 3 vereség a mérlege.
Kulcsjátékosok: Berisha, Hysaj, Asllani, Broja, Manaj
Az Eb-keret kizárólag légiósokból áll, többségük Olaszországban futballozik, és átlagéletkorban is ideálisnak mondhatjuk őket. A kapusok között ott van az Empoli 35 éves, 80-szoros válogatott játékosa, Etrit Berisha, a poszt másik rutinos képviselője, Thomas Strakosa 29 éves és 27-szeres válogatott, jelenleg az angol élvonalbeli Brentford foglalkoztatja, többnyire azonban a cserepadon ül. A védelem Serie A-s légiósokkal van kistafírozva, a nemzeti együttes kapitányi karszalagját viselő Elseid Hysaj 2011 óta játszik Olaszorszgban, az Empoli után a Napoliban volt alapember, utóbbit hat év után hagyta el, azóta az AS Romában jut rendszeres játéklehetőséghez.
Az albánok a védekezésre helyezik a hangsúlyt, a középpályán is inkább ilyen típusú játékosaik vannak, a nagy reménységnek tartott Kristjan Asllani már a második idényét töltötte az Internazionaléban, a legutóbbi szezonban 31 tétmérkőzésen lépett pályára. A támadó szekcióban ezúttal nem lesz ott Myrto Uzuni, a Ferencváros korábbi, a Granada jelenlegi szélsője, aki 34 bajnokin lépett pályára a La Liga 2023–2024-es kiírásában, és 11 góllal zárt, a selejtezőkön még alapembernek számító labdarúgó azonban a szövetségi kapitánynál kiesett a pikszisből. A brazil szakember a támadásokat és azok – minél eredményesebb – befejezését illetően Armando Brojában és Rey Manajban bízik inkább. Előbbi a Fulhamben, utóbbi a török Sivassporban szerepel. Broja 27 tétmeccsen szerzett két góllal, Manaj 36 találkozóval és 22 találattal zárta a szezont.
A VÁRHATÓ KEZDŐCSAPAT: Berisha – Balliu, Hysaj, Ismajli, Mitaj – Laci, Gjasula, Asllani, Bajrami – Broja, Manaj
- FIFA-világranglista: 66.
- Eddigi Európa-bajnoki szereplés: 1
- Legjobb szereplés: csoportkör (2016)
Európa-bajnokság, a B csoport menetrendje
1. forduló (június 15.)
- 18.00: Spanyolország–Horvátország, Berlin
- 21.00: Olaszország–Albánia, Dortmund
2. forduló (június 19–20.)
- 15.00: Horvátország–Albánia, Hamburg
- 21.00: Spanyolország–Olaszország, Gelsenkirchen
3. forduló (június 24.)
- 21.00: Albánia–Spanyolország, Düsseldorf
- 21.00: Horvátország–Olaszország, Lipcse
Melyik csapat nyeri meg a 2024-es Európa-bajnokságot?
Böngéssze az Index Európa-bajnoki mellékletét, ahol a cikkek mellett megtalálja a menetrendet, a csoportok állását, a játékoskereteket, a csapatleírásokat és a helyszíneket is! Tartsanak velünk egy hónapon át, hiszen helyszíni tudósítóink rendszeresen exkluzív tartalmakkal jelentkeznek Németországból!
Meccsösszefoglalók, riportok, interjúk, podcastok, videók, érdekességek – minden egy helyen, minden az Indexen!
