Elfogyott az idő: az identitásválság sújtotta németekre az igazság pillanata vár

Noha nem volt olyan rég, hogy Gary Lineker sokat idézett klasszikusát, mely szerint „a futball olyan játék, amit 22 férfi játszik 90 percen át, a végén pedig mindig a németek nyernek” kétségtelenül igaznak érezhettünk, de ezek a napok elmúltak. A német válogatott nemhogy favoritnak nem számít, még a helyi szövetség, azaz a DFB vezetőinek bevallása szerint is kiemelkedő eredmény – és nagy-nagy elégedettség forrása – lenne, ha egyáltalán elődöntőig verekedné magát a hazai rendezésű kontinensbajnokságon.

Ennek okait hosszasan lehetne boncolgatni, és alább részben meg is tesszük, ám az egyik legtalálóbb látleletet a minap a német védelem oszlopa, Antonio Rüdiger adta meg. Állítása szerint valahol, valamikor a 2014-es világbajnoki siker óta eltelt időben kiveszett a csapatból a „gyilkos ösztön”.

„Hiába játszunk jól, hiába alakítjuk ki a helyzeteket, a gólok gyakran hiányoznak a játékunkból, vagy már akkor születnek, amikor mindegy. Ilyen téren lenne mit tanulnunk válogatottként a Real Madridtól – hasonlította a 31 éves bekk össze a 15. Bajnokok Ligája-elsőségét június elsején összehozó klubcsapatával a válogatottat. – Fontos, hogy tűzbe hozzuk magunkat, és a szurkolóinkat egyaránt. A torna kezdetéig a lehető legnagyobb önbizalmat kell felépítenünk, és visszahozni ezt a gyilkos ösztönt. Kell majd egy jó rajt is a Skócia elleni nyitómérkőzésen, ám ha ez a kettő megvan, szerintem a kellő minőség és tapasztalatunk is megvan ahhoz, hogy sikeresek legyünk idehaza.”

Tapasztalatnak tényleg nincs híján a német csapat. A Julian Nagelsmann által show-műsorokat idéző módon, csaknem egy hét leforgása alatt nyilvánosságra hozott keret átlagéletkora 28,3 év. Hárman is vannak benne a 2014-es világbajnok csapatból, további négyen pedig olyanok, akik a 2016-os franciaországi Európa-bajnokságon verekedték magukat elődöntőig. Azaz, tudják, hogyan kell nagy meccseket nyerni, csak épp ettől lehetnek kissé jóllakottak is. Szimbolikus: a nyitómeccsen az Eb két legidősebb keretét adó válogatott csap majd össze. E téren a skótok az egyetlenek, akik verik a németeket: 28,4-re jön ki az átlaguk.

Nagelsmann a nyitómeccs idején 36 éves és 327 napos lesz, ezzel pedig megdönti Srecko Katanec szlovén kispadon felállított, 2000 óta élő rekordját.

A kispadon a bébi Mourinho

A tréner viszonya játékosaival – épp a viszonylag kis korkülönbség miatt – rendhagyó, bár következetes szakvezető hírében áll, inkább amolyan idősebb testvér, mint apafigura a német leírások szerint. Valami hasonlóról mesélt anno Gulácsi Péter is, aki az RB Leipzignél két szezonon át dolgozott együtt az edzésekre gördeszkázva érkező, ott azonban a tréfát csak hírből ismerő edzővel. Az általa vezetett tréningek merőben szemben állnak a hétköznapokban mutatott lazaságával, sőt, már a Hoffenheimnál, később Lipcsében és a Bayernben is arról lehetett hallani, játékosai panaszkodnak is a túlzottan komplex taktikai elképzelések, és az ezek betanulását célzó, néhol már-már követhetetlennek tűnő gyakorlatok miatt. Ezzel együtt már nagyon korán óriási elismerésre tett szert Németországban, és generációja messze legkiemelkedőbb trénerének kiáltották ki.

Nagelsmann Landsberg am Lechben született, a 30 ezer főt számláló bajor városban, Münchentől 60 kilométerre, és már egészen apró gyermekként beleszerelmesedett a Bayernbe, így valahol adta magát, mikor 2021 nyarán rekordösszegért cserébe a müncheni kispadra szerződött. Pedig az odáig vezető út egyáltalán nem volt egyértelmű. Már a húszas évei legelején le kellett mondania a profi játékoskarrierről a folyamatos sérülései miatt, nem sokkal később pedig öngyilkos lett az édesapja, így csapás csapást követett az életében. Saját elmondása szerint egy időre el is fordult a játéktól, ám mivel érvényes szerződése volt Augsburgban, az épp a második csapatot edző Thomas Tuchel segítő kezet nyújtott számára, és megbízta az ellenfelek feltérképezésével.

Innen került Tuchel közvetítésével – akit a német sajtó amolyan nevelőapjaként kiáltott ki, bár Nagelsmann szerint ennél azért távolságtartóbb és pragmatikusabb volt a kapcsolatuk – az 1860 München utánpótlásába, majd lépett tovább 2010-ben a Hoffenheim U17-es csapatának kispadjához. A sinsheimieknél villámléptekben mászta meg az edzői ranglétrát, s lett 2016-ra az első csapat vezetőedzője a Bundesligában – mindössze 29 esztendősen. Noha taktikai felfogásuk merőben eltérő, pragmatikus gondolkodásuk, valamint sokak számára megosztó, néha pökhendi kommunikációs stílusuk kellő alapot adott ahhoz, hogy játékosai „bébi Mourinhóként” kezdjék emlegetni a Bajnokok Ligája-győztes portugál menedzser után. A német labdarúgás korábbi klasszisa, Mehmet Scholl kevésbé hízelgő becenevet talált neki, ugyanebben az időszakban nemes egyszerűséggel „laptoptrénerként” hivatkozva rá.

Az idő azonban – még ha nem is épp a Bayern padján neki jutott bő másfél év – igazolta Nagelsmann alaposságát. Sokszor extravagánsnak tűnő, a Hoffenheimnél és a Leipzignél is alkalmazott háromvédős, intenzív, de labdaorientált taktikáit, valamint a statisztikai elemzésekkel való szoros kapcsolatát. Filozófiája alappillére az adaptáció, az ellenfelekhez való alkalmazkodás. No nem idomulás formájában, hanem a gyengeségeik kihasználására való maximális törekvéssel. Ennek érdekében pedig igyekezett a lehető legtöbb sémát betanítani a játékosainak már a kezdetek kezdetén, nem véletlen, hogy a Lipcsére és a Bayernre is jellemző volt alatta, hogy meccsen belül is viszonylag könnyedén váltott formációt, legyen szó három-, négy- vagy ötvédős hátsó rendszerről labda nélküli játéknál. S épp ez a fajta elhivatottsága tette kiváló jelöltté a másfél évtizedig tartó Joachim Löw-éra utáni útkeresésben komoly identitásválságba süppedő válogatott kispadjára is.

Tavaly nyáron szappanoperába illő fordulatok után lett a német labdarúgás történetének második legfiatalabb szövetségi kapitánya (az 1926-ban megválasztott Otto Nerz mindössze 34 éves volt anno), egyúttal pedig az első olyan, aki egy menesztett szakvezetőt váltott a nemzeti csapat élén.

Világítótorony az elveszetteknek: a kilencvenes évek

Az idei tornának a DFB eredeti tervei szerint Hans-Dieter Flick irányításával ment volna neki a „nationalelf”. A ma már a Barcelona felkészüléséért felelős szakemberrel jól is indultak a dolgok: a világbajnoki selejtezőkön hétből hét győzelmet ért el vele a csapat, az első vereséget pedig épp ellenünk, a Lipcsében lejátszott Nemzetek Ligája-meccsen szenvedte el Flick legénysége (0–1). Ekkor már a 14. meccsnél jártak együtt. A történet végül 25 találkozóig tartott, a magyarok elleni vereség után ugyanis apránként minden szétesett, jött a kiábrándító katari kudarc, az újabb csoportkörös búcsú egy világbajnokság mezőnyétől, majd amolyan elhúzódó „haláltusaként” az újabb és újabb sikertelen felkészülési meccsek.

A 2023 nyarán lejátszott, Ukrajna elleni találkozó jelentette az utolsó szeget a Flick–DFB-házasság koporsójába. A szakember 25 meccsen 12 győzelemmel, hét döntetlennel és hat vereséggel búcsúzott, ami végül nemhogy a pozitív rekordok közelébe nem ért, konkrétan a második legrosszabb eredménysor lett a német válogatottat valaha is irányító szövetségi kapitányok között az 1998 és 2000 között regnáló Erich Ribbeck után (24 meccs, 10 győzelem, 6 döntetlen, 8 vereség).

A komoly anyagi gondokkal küzdő német szövetség az utódlást sem tudta egykönnyen megoldani. Ugyan már Flick menesztésének pillanatában is Nagelsmann tűnt a poszt legnagyobb esélyesének, csak hosszas alkudozás, és a Bayern Münchennel kötött egyezség után jött össze a megállapodás. A trénert ugyanis korábban úgy menesztette a bajor sztárcsapat, hogy csak addig kapja „fájdalomdíjként” a korábbi fizetését, ameddig egy másik együttes kispadjára le nem ül. Nagelsmann-nak pedig nem igazán érte volna meg lemondani a 2026-ig még esetlegesen

Az alku végül az lett, a Bayern – ha nem is a teljeset –, de a fennmaradó összeg egy jelentős részét kifizette a német szakembernek, aki így nyugodtabb szívvel írhatta alá az eredetileg épp az Eb-végéig szóló kapitányi szerződését. (Azóta a Bayern egyébként még egyszer Nagelsmann segítségére sietett: miután tavasszal híre ment, visszacsábítanák őt a bajor fővárosba, a 36 éves tréner a korábbinál sokkal jobb kondíciók mellett a 2026-os vb végéig hosszabbított a DFB-vel.)

Nagelsmann irányításával aztán újabb útkeresés indult el: a 2023 őszén lejátszott négy mérkőzésének mindegyikén új hadrendben küldte pályára a csapatát, német szakírók szerint pedig a 360 perc alatt összesen 24 (!) különböző sémát lehetett felfedezni. Csak érdekességként, egy átlagos klubcsapatnál egy szezon alatt van ennyi... A kísérletező kedv ékes példája, hogy a törökök ellen (2–3) például bal oldali védőt, később szárnyvédőt játszatott Kai Havertzcel, aki az Eb-n várhatóan már a kezdő csatár lesz. De nemegyszer bukkant fel a pályán érdekes pozícióban az eredendően szélső vagy karmester – a keretből végül kihagyott – Julian Brandt, a Bayernben többnyire vonalszélsőként kihasznált Leroy Sané. Illetve volt, hogy épp az a Joshua Kimmich játszott tízest, aki tinédzserként jobb oldali védőként, amolyan Philipp Lahm-utódként robbant be a bajoroknál és a német válogatottban is – és az idei kontinensviadalon vélhetően ismét az is lesz majd, miután Löwvel és Flickkel ellentétben Nagelsmann végre már meggyőzte arról, hogy ott lehet a leghasznosabb tagja a csapatnak.

Mostanra nagyjából megszokottá vált, hogy a németek négyvédős hadrendben kezdik a meccseiket, a középpályán pedig két védekezőbb és két támadóbb típusú játékos kap szerepet egy center és egy visszavontabb támadó mögött. Az érdekesség igazából az, hogy ez a 4–2–3–1-es alapszerkezetet idéző felállás pillanatok alatt módosul 4–2–2–2-re. Utóbbi a kilencvenes években indult német presszingiskola egyik alapvető formációja: óriási előnye, hogy a vonalak közt kisebb a távolság, ráadásul az ellenfélhez képest mindig vannak a köztes zónákban megjátszható játékosok. A hátránya a csapat szélessége, ugyanis az oldalvonalak menti területek feladásával jár – kivéve, ha a két szélső védő az átlagnál jóval többet kockáztatva lép be a támadásépítésbe, illetve jön a felezővonalon is túlra a labdás fázisoknál. Ezzel azonban a kontraveszély, így pedig a védelem sebezhetősége nő. A többi között ennek az alapfelállásnak a sikertelen adaptálásába bukott bele anno Ralf Rangnick a Manchester Unitednél. Szóval taktika igen kényes a csapaton belüli egyensúlyra és fegyelmezettségre.

Rivaldafényben a búcsúzni visszatérő

Utóbbi kettő megtartásában jelent Nagelsmann számára óriási segítséget, hogy Toni Kroost is meg tudta győzni a válogatottba való visszatérésről. A 34 esztendős, a profi labdarúgástól a hazai rendezésű Eb-jén búcsúzó exmadridi amellett, hogy zseniális mélységi indításokra képes, tökéletes fazon- és ritmusszabász. Jelentőségét jól mutatja, hogy az idei négy lejátszott felkészülési mérkőzéséből azt a hármat tudta megnyerni a német válogatott, amelyen bevethető volt. Az ukránok elleni találkozó ellenben nemcsak 0–0-s döntetlent, hanem a közvetlen felkészülési időszak leggyengébb passzmutatóit is hozta el a Bajnokok Ligája-döntő fáradalmait épp kiheverni igyekvő Kroos hiányában.

A német lapok szerint Nagelsmann már jó előre közölte az öltözővel, hogy néz ki az az öt-hat játékosból álló gerinc, amely, ha csak sérülés nem szól közbe, megbonthatatlan lesz Európa-bajnokságon. A kiszivárgott hírek alapján a legtöbb német lap úgy számol,

A legnagyobb kérdés pedig a bal oldali védő, azaz Raum és Maximilian Mittelstädt, valamint a középcsatár, Wirtz és a Bajnokok Ligája-döntőig jutó Dortmund támadója, Niclas Füllkrug párharca az adott helyért a kezdőbe.

Társadalmi válságot jelezne a világranglistás mélypont?

A németek jelenleg a világranglista 16. helyén állnak. Rendezőként, tétmeccsek hiányában valahol irreleváns is jelenleg ez a mutató, az azonban mégsem mellékes, hogy most már ötödik éve nem tud a legjobb tíz közé kerülni a FIFA-nál egy olyan válogatott, amely a 2018-as vb-re még világelsőként utazott. A pozíció ráadásul 18 éves mélypont is egyben: legutóbb 2006-ban, a szintén hazai rendezésű vb előtt álltak ennél is pocsékabbul, akkor a 19. helyen. A tornán aztán bronzéremmel cáfoltak rá az esélyekre, s feledtették el a 2002-es vb-döntő óta a csapatot jellemző botladozást.

A történelmükből pedig nemcsak a 2006-os példa, vagy az 1988-as, szintén német rendezésű és elődöntőt (NSZK-ként) hozó torna miatt igyekezhetnek önbizalmat és optimizmust meríteni. A német válogatott holtversenyben a spanyolokkal az első helyen áll az Európa-bajnokságokon megszerzett aranyérmek tekintetében. A nemzeti csapat 1972-ben, 1980-ban (mindkét alkalommal NSZK) és 1996-ban is felért a csúcsra, emellett a „nationalelfnek” van a legtöbb elvesztett döntője is (holtversenyben a szovjetekkel) – szintén három. Noha a Löw regnálását jellemző nagy sorozat, mely szerint a németek 2008-ban (ezüstérem is lett a vége), 2012-ben és 2016-ban is legalább elődöntőig jutottak, 2021-ben megszakadt, az egészen elképzelhetetlennek tűnik, hogy ezúttal akár már a csoportkörben ott ragadjanak. Eddigi 13 Eb-részvételük alatt csupán háromszor esett meg utóbbi szégyen velük: 1984-ben, 2000-ben és 2004-ben.

Szó sincs arról, hogy a németek teljes nyugalomban, felhőtlen hangulatban készülhetnének a tornára, még akkor sem, ha az idei eredmények, a franciák és a hollandok legyőzése okot adhat a bizakodásra. A minap a Nagelsmann, valamint Kimmich által is rasszistának bélyegzett, az ARD közszolgálati csatorna által megrendelt közvélemény-kutatás váltott ki komoly indulatokat. A televízió többek között arra volt kíváncsi, a drukkerek szerint több fehér bőrű, generációkra visszamenőleg is német gyökerű játékos kellene-e a csapatba, amire több mint 20 százalék felelt határozott igennel. A DFB – valamint a német közvélemény egy része – azt vetette az ARD szemére, már a kérdés is rasszista indíttatású, annak eredményét közölni pedig erkölcsi szempontból hatványozottan visszás. Ezzel szemben a kutatást megrendelő Karl Valks arról beszélt, bár az eredmény őket is megdöbbentette, a kérdés szociológia szempontból nagyon is releváns, ugyanis a labdarúgó-válogatott összetétele jól leképezheti a német társadalom állapotát. Az öltözőn belüli esetleges nehézkes integráció pedig a társadalmit. 

A nem létező kapuskérdés

Hogy az ennél futballszakmaibb kérdésekről is szót ejtsünk: legújabban a kapuskérdésben nehezedik jelentős nyomás Nagelsmannra. A drukkerek, és több újságíró is kikezdte azt a kapitányi döntést, mely szerint a 38 éves veterán lesz ezúttal is a „nationalelf” kezdőjátékosa, noha felépülése után Marc-André ter Stegen legalább olyan jó, ha nem még jobb statisztikai mutatókat produkált a Barcelonában, mint Neuer a Bayernben. A fellángoló vita szempontjából egyáltalán nem jött jól a müncheni hálóőr Görögország elleni potyája, ám a szövetségi kapitány ezúttal is megvédte.

„Nem engedem, hogy erről vita alakuljon ki, még akkor sem, ha mindenki megpróbálja – mondta határozottan a mérkőzést követően a Sport1.de beszámolója szerint Nagelsmann. – Amikor hibát követ el, könnyű őt megtalálni. A kapott gólt hibák láncolata eredményezte, Neuer három klasszis védést mutatott be a meccsen, olyanokat, amelyekre mások nem biztos, hogy képesek lettek volna. Nincs miért aggódni.”

A Neuer személye – és a 2017–2018 környékéig látottnál jóval hullámzóbb formája – körüli vita azonban tökéletesen rámutat a tényre:

A csapat elmúlt éveit – és legutóbbi két nagy tornáját – jellemző identitásválságot leginkább a régi nagyok reaktiválásával és öltözőbe való visszaintegrálásával igyekeztek kezelni (Kroos, Thomas Müller, a végül kihagyott Mats Hummels). Eközben az elmúlt években feltűnt sztárpalánták (Karim Adeyemi, Youssoufa Moukoko, Malick Thiaw) – azok, akiket a jövő vezéregyéniségeinek reméltek – Florian Wirtz és Jamal Musiala kivételével szinte mind ki is koptak az öltözőből.

Azaz bármilyen eredményt is hozzon Németország számára a hazai Európa-bajnokság, a torna másnapjától kőkemény munka vár a szakmai stábra – a kispad környékén és a Német Labdarúgó-szövetség székházában is.

A Nagelsmann-féle, sebtében tákolt gyógykezelés eredményességéről két héten belül lehull a lepel.

Feltámad-e a tetszhalott, vagy újabb kínos pofon vár Európa egyik legnagyobb futballhatalmára?

LABDARÚGÓ EURÓPA-BAJNOKSÁG, 2024
Az A csoport teljes programja

1. forduló

• június 14., München: Németország–Skócia 21.00
• június 15., Köln: Magyarország–Svájc 15.00

2. forduló

• június 19., Stuttgart: Németország–Magyarország 18.00
• június 19., Köln: Skócia–Svájc 21.00

3. forduló

• június 23., Frankfurt: Svájc–Németország 21.00
• június 23., Stuttgart: Skócia–Magyarország 21.00

A 26 fős német Eb-keret

• Kapusok: Oliver Baumann, Manuel Neuer, Marc-André ter Stegen;
• Védők: Waldemar Anton, Benjamin Heinrichs, Joshua Kimmich, Robin Koch, Maximilian Mittelstädt, David Raum, Antonio Rüdiger, Nico Schlotterbeck, Jonathan Tah;
• Középpályások: Robert Andrich, Chris Führich, Pascal Gross, Ilkay Gündogan, Toni Kroos, Jamal Musiala, Aleksandar Pavlovic, Leroy Sané, Florian Wirtz;
• Támadók: Maximilian Beier, Niclas Füllkrug, Kai Havertz, Thomas Müller, Deniz Undav.

*NSZK-ként.

(Borítókép: a bosszankodó Leroy Sané a 2022. szeptember 23-án lejátszott, 1–0-s magyar sikert hozó Németország–Magyarország-összecsapáson a lipcsei Red Bull Arénában. Fotó: Thomas Eisenhuth – GES Sportfoto / Getty Images)