„A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés”

„A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés” – jelentette ki Hanacsek Attila Telkiben. A korábbi nemzetközi bíró az MLSZ edzőközpontjában tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőinek, akiknek a játékvezetéssel kapcsolatos aktualitásokat, a 2024–2025-ös szezon első felében mért adatokat, illetve az elmúlt időszakban történt fontosabb eseményeket mutatta be.

A bemutatott adatokkal kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda kiemelte, a mostani szezonban a tavalyi utolsó, 17. fordulóval bezárólag – azaz szinte pontosan fél távig – 101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, ezeken összesen három súlyos hiba történt, az előző kiírásban pedig hét, míg az utolsó nem VAR-os idényben, a 2020–2021-esben 31.

Hanacsek Attila általánosságban azzal kezdte, hogy a VAR-rendszer 2021-es bevezetése óta a hibák jelentős mértékben csökkentek, ráadásul nem csupán bírói szempontból hozott javulást a technológia (80 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma), hanem a játék tisztasága szempontjából is. Mint mondta, kimutathatóan kevesebb a piros és sárga lap, sőt a büntetőrúgások száma is a korábbi időszakhoz képest, mivel a játékosok is tisztában vannak vele, hogy 12 kamera figyeli őket a mérkőzéseken.

Beszélt arról is, a játékvezetők nagyon komoly terhelésnek vannak kitéve, amit Hanacsek Attila az európai szövetség adataival érzékeltetett. Ezek alapján a játékvezetők 10-12 kilométert és 800 irányváltást tesznek meg meccsenként, míg asszisztenseik 5-7 kilométert. A bíróknak átlagban 245 döntést kell meghozniuk találkozónként, azaz 22 másodpercenként egyet, míg segítőiknek az oldalvonalnál 60-at. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) adatai alapján kivetített számok szerint nemzetközi szinten 97,95 százalékos pontosság jellemzi a mérkőzések játékvezetőit, és 98 százalékos döntéspontossággal ítélnek az asszisztensek.

Ilyen pontosak még sosem voltak a magyar játékvezetők? 

A játékvezetők aktuális teljesítményére térve elhangzott, hogy az értékelések alapját az ellenőrök jelentései képezik, ugyanakkor nem csupán szöveges értékelés van, hanem pontos statisztikai adatokat is vezetnek a bíráskodás minden területéről, és ezek az adatok egyértelműen javulást jeleznek.

A döntéspontosság az NB I-ben 99,1 százalékos ebben a szezonban, míg hat szezonnal ezelőtt, 2018–2019-ben 91,7 százalék volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a hét kiemelt országos bajnokságban (kupában) a nagyon eredményes játékvezetői osztályzatok száma 30,5 százalékkal nőtt, az asszisztensi teljesítmények pedig 21 százalékos javulást mutatnak.

A háttérbeszélgetésen külön foglalkozott Hanacsek Attila a VAR-bírókkal, akiket szintén minden részletre kiterjedően külön értékelnek és folyamatosan fejlesztenek, számukra hét képzési formája van az MLSZ-nek. Mint mondta, korábban kaptak kritikát – mások mellett Csányi Sándor MLSZ-elnöktől is – az indokolatlanul hosszan megszülető döntések nagyobb száma miatt, s ebben szintén előre tudtak lépni. Hanacsek szavai szerint a mostani szezonban eddig tíz három percnél hosszabb idő alatt meghozott döntés volt az élvonalban (amelyek összetett játékhelyzetek voltak). A 101 szezonbeli mérkőzésen 1604 döntést rögzítettek, amelyek átlagos ellenőrzési ideje 29,5 másodperc. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a gyorsaság nem mehet a megfelelő döntés meghozatalának rovására.

Nekünk is az az érdekünk, hogy a VAR-rendszert minél kevesebb kritika érje

– jegyezte meg Hanacsek Attila, aki hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint VAR-vizsgálatnál 2 perc 30 – 2 perc 45 másodperc az az idő, amit a nézők még tolerálnak, „utána kezdenek el méltatni bennünket és az MLSZ-t”.

Nem is olyan rég a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen érzés a videóbírói buszban döntést hozni. Rögvest le is kellett vonjuk a tanulságot, míg a stadionok lelátóján borzasztóan sok időnek tűnik az a két-három perc, míg megtörténik egy-egy ellenőrzés, addig a monitorok mögött ülve pikk-pakk elsuhannak a másodpercek.

Hanacsek Attila egyébként arról is beszélt, míg a Premier League-ben a videóbíró és a videóbírói asszisztens mellett a technikai segítséget biztosító operátor eredetileg egy magasan képzett IT-szakember volt, addig az NB I-ben úgy döntöttek, inkább a harmadik személy is a játékvezetői körből kerüljön ki. A topligás tapasztalatok ugyanis azt mutatták, játékvezetői ismeretek nélkül sokkal több félreértés történhet, mint akkor, ha a játékvezetői szaktudás a hangsúlyosabb az operátor esetében is. „Fiatal, tehetséges játékvezetők ülnek operátorként a buszokban, így a szaktudás és a szükséges informatikai ismeret is rendelkezésre áll” – magyarázta a döntés hátterét.

Javult a létszám, de ezzel nem oldódott meg minden probléma

A jb elnöke hosszan beszélt a játékvezetők toborzásáról és képzési formáiról, és örömmel mondta el, hogy az NB I 15. és 17. fordulója között, illetve válogatottmérkőzéseken sikeres reklámkampányt folytattak „Legyél te is játékvezető!” elnevezéssel, aminek hatására harminc éve nem látott érdeklődést tapasztaltak. Budapesten 120-130-an jelentkeztek, ehhez hasonlóra pedig legutóbb 1994-ben volt példa, miután Puhl Sándor világbajnoki döntőt vezetett.

A toborzásra nagy szükség van, ugyanis 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a játékvezetők száma egészen 2024-ig, amikor a 2023-as 2871-es létszámot 3105-re tudták növelni, és öt vármegyét leszámítva mindenhol elérték az ideális állományt.

Hanacsek Attila a beszélgetés alatt többször hangsúlyozta, hogy a tendencia javul, de tisztában vannak azzal, hogy vannak hibáik, és igyekeznek ezeken folyamatosan javítani. Hozzátette, hogy a kritikákkal szemben nem elutasítóak, és a jogos bírálatot elismerik, ugyanakkor a személyeskedést nem tudják elfogadni.

„A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van –, hogy minimalizáljuk a tévedések számát” – mondta Hanacsek Attila az egy évvel ezelőtti előadásán, amit ezúttal is megerősített. 

A magyar labdarúgó NB I küzdelmei február első hétvégéjén folytatódnak, a listavezető Puskás Akadémia a Fehérvár FC otthonába látogat majd, míg a címvédő, jelenleg második helyezett Ferencváros az örökrangadón az MTK Budapestet fogadja. 

(MTI / Index)