
A magyar futballklubok nem segítik eléggé a tehetséges fiatalok külföldre szerződését
További Futball cikkek
-
Győrből is meghívott játékost Marco Rossi, itt a magyar válogatott júniusi kerete
- Bomba hír: a La Stampa szerint megvan Jürgen Klopp új csapata
- Feltette magát a világtérképre a kisváros, ahol nyáron soha nem megy le a nap
- Lionel Messi még sohasem futott bele akkora pofonba, mint most
- Pénteken dől el az olasz aranyérem sorsa a Napoli és az Inter között
A magyar futball infrastruktúrája kiemelkedően fejlett, a létesítmények kiválóak, össze sem hasonlíthatók a környező országokéval, amiben viszont lemaradás van, a játékosok marketingje. Ebben például a horvátok sokkal előrébb járnak, a labdarúgók folyamatosan szerepelnek a médiában, a klubok mindent megtesznek azért, hogy a pályán kívül is népszerűsítsék a legnagyobb értékeiket. A magyar futballba sok pénzt fektettek az elmúlt években, ezt a szakmai munkának is követnie kell, és ebbe beletartozik a labdarúgók marketingje is, ami a klubok feladata
– nyilatkozta az m4sport.hu-nak Algaaod, aki több topligás és magyar játékos karrierjét is felügyeli, köztük Csongvai Áronét vagy a Premier League-klubok által figyelt 17 éves Kovács Patrikét.
Meglátása szerint az hátráltatja a magyar tehetségek kinevelését, fejlődését és külföldre értékesítését, hogy a magyar klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásból befolyó bevételekre.
„Tudomásom szerint az élvonalbeli magyar klubok anyagilag kényelmes helyzetben vannak, ezáltal nincsenek rákényszerítve arra, hogy fiatal játékosokat neveljenek és értékesítsenek a külföldi bajnokságokba. Ezzel összehasonlítva Horvátországban a klubok túlélése múlik egy-egy játékos kinevelésén és eladásán” – fogalmazott.
Kiemelte, ha a klubok nincsenek rákényszerítve a játékoseladásokból termelt bevételekre, az a játékosok fejlődésére is hatással van.
Tegyük fel, ha egy labdarúgó 20-21 évesen épül be az első csapatba, onnan már egyre nehezebb lesz eladni őt komoly összegért. Ha egy játékos már 17-18 éves korától kezdve stabil kerettag, és rendszeresen játszik, a marketingje is megfelelő, aminek köszönhetően nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is észrevehető, sokkal nagyobb esély van az értékesítésre
– mondta.
Úgy véli, sok olyan fiatal játékos van a magyar bajnokságban is, akik kiemelkedően teljesítenek, gólokat szereznek, de nem forog úgy a nevük Európában, ahogyan ez látható a horvát, szerb, szlovén piacok esetében.
„Pedig ez a kulcs. Ha a magyar futball a nemzetközi piacra akarja eladni a legnagyobb tehetségeit, akkor a nevüket is ismertté kell tenni” – tette hozzá.
Algaaod szerint nem segíti a magyar fiatalok külföldre szerződését, hogy a klubok hajlamosak túl magas vételárat kérni értük.
„Mivel a magyar klubok anyagilag stabil helyzetben vannak, nincsenek rákényszerítve a labdarúgók eladására, magas árat kérnek a legjobbjaikért, de ez elijesztheti a külföldi klubokat, amelyek nem akarnak túl nagy kockázatot vállalni, azaz a magas vételárat kifizetni egy tehetséges futballistáért. Egyelőre nincs meg az a bizalom a magyar piaccal szemben, mint – mondjuk – a horvátnál vagy szerbnél, ahonnan számos nemzetközi klasszis került be a topligák vérkeringésébe” – összegzett Algaaod az MTI alapján.
