Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Eltemették Barcs Sándort

2010.01.29. 15:35

Végső búcsút vettek Barcs Sándor újságírótól, a Magyar Távirati Iroda (MTI) volt vezérigazgatójától, az MLSZ és az UEFA volt elnökétől pénteken a fővárosi Fiumei úti temetőben.

A 98 éves korában elhunyt egykori országgyűlési képviselőtől a nemzeti hírügynökség nevében az egykori politikus és újságíró régi barátja és munkatársa, Nagy Lajos búcsúzott. Hangsúlyozta, hogy Barcsnak a magyarság és a futball volt a szenvedélye. Lakatos Ernő - aki vezetőtársa volt az elhunytnak a Magyar Távirati Irodában, majd utóda a vezérigazgatói székben, búcsúztató beszédében személyes élményeit idézte föl az MTI-t 30 évig irányító Barcs Sándorról.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nevében Buzánszky Jenő, a legendás Aranycsapat egykori jobbhátvédje arra emlékeztetett: Barcs Sándor 1950 és 1963 között az MLSZ elnöke, 1962 és 1978 között az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnöke, közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a testület ügyvezető elnöke is volt. Az ő javaslatára írta ki az Európai Labdarúgó Szövetség a Kupagyőztesek Európa-kupáját, amelyet négy évtizeden át rendeztek meg. Barcs Sándort 1980-ban az UEFA tiszteletbeli tagjává választották. Joseph. S. Blatter, a FIFA és Michel Platini, az UEFA elnöke is levélben fejezte ki tiszteletét és együttérzését Barcs Sándor elhunyta alkalmából - mondta Buzánszky.

Barcs Sándor 1912. november 10-én született Szegeden, 1929-től jelentek meg írásai a Nemzeti Sportban, amelynek 1933-1938 között a rovatvezetője volt. 1939-1944 között az Újság című lap munkatársaként dolgozott. A Független Kisgazdapárt tagja volt 1943-tól, 1948-49-ben a párt alelnöke. Barcs Sándor 1946-48-ban a Magyar Központi Híradó ügyvezető elnöke, 1948-50 között a Magyar Rádió elnöke volt. 1950-től harminc éven át az MTI vezérigazgatója volt államtitkári rangban. 1959-1975 és 1980-1989 között az akkori államfői testület, az Elnöki Tanács tagja is volt. 1947-től 1990-ig országgyűlési képviselő. 1981-ben vonult nyugdíjba. Barcs Sándor 1972-ben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnöke lett, s négy éven keresztül töltötte be ezt a funkciót. Tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságának, vezette a játékvezetői testületet, beválasztották az 1974-es világbajnokság szervezőbizottságába, és haláláig a FIFA tiszteletbeli tagja maradt. 1990-ben az MLSZ tiszteletbeli elnökévé választották.

1971-ben Rózsa Ferenc-díjat kapott, 1979-ben az osztrák Nagy Ezüst Érdemrenddel, 1980-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki. 2002-ben, 90. születésnapja alkalmából az MTI Örökös Tudósítója aranygyűrűvel és emléklappal tüntették ki. Barcs Sándor január 7-én, 98 éves korában hunyt el.