Tányérsapka és rock and roll

A vasfüggöny mögé érkeztünk, az Európa utolsó diktátoraként számon tartott Alekszandr  Lukasenko országába. A minszki jégkorong-világbajnokságra indulva ez az első gondolat, ráadásul az 1994 óta regnáló, a hatalmát minden eszközzel megőrizni igyekvő fehérorosz elnök hazájában az első pillanatok a félelmeinket igazolták, de a következő nap mindent megváltoztatott.

Miközben a jégen a legelitebb ligából érkező észak-amerikai válogatottak elhullottak, a 2012-es vb-döntős Szlovákia a nyolcba sem jutott, Minszk két lenyűgöző arénája a francia és a belorusz hősöket ünnepelte.

Fehéroroszországba készülődve sok mindenre felkészültünk, leginkább arra, hogy külföldiként minden mozdulatunkat kiemelt figyelem kíséri majd. A világbajnokságra érkező szurkolók és újságírók vízummentességet élvezhettek, ami feltétele volt a fehéroroszok rendezésének, így az országba való belépés nem okozott gondot.

A szálláson viszont megtapasztalhattuk, milyen hangulatot áraszthattak a hatvanas évek minszki otthonai. Az Economy Apartmentsre keresztelt lakásunkra az elmúlt néhány évtizedben sokat nem áldozhattak, de ez cseppet sem hangulatromboló.

Minszk fantasztikus város, tágas, monumentális, a posztszovjet államokra jellemző építési stílussal, óriási terekkel, négy-öt sávos sugárutakkal és meglepően sok zölddel, parkkal, szökőkutakkal. A hangulata leginkább egy észak-európai világvároséra  hasonlít. A lakótelepek ellenére sem az a nyomasztó érzés árad belőle, mint néhány pesti kerületből.

A hoki-vb-t két minszki csarnokban rendezik: a nemrég épült, közel 10 ezres Csizovska Arénában és a 15 ezres Minszk Arénában. Az utóbbi környékén gyakorlatilag egy új városrészt húztak fel, ami még most is épül. A temérdek fejlesztéshez temérdek pénzre van szükség, de Fehéroroszország nem elég gazdag, hogy ezt könnyen finanszírozza. Az utca embere mégsem háborog, ketten is szóba hozták, de egyikük sem panaszkodott, sőt, Lukasenkót dicsérték a fejlődésért. Persze az odaadás akkor megmosolyogtató, amikor az érkezésünkre kirendelt női sofőr a nem létező kalapját is megemelte a nagy vezér előtt. Ugyanakkor az itteniek szemében nem lehet felfedezni a diktatúrától való félelmet. 

Bizonyosan sokan vannak, akik másképp értelmezik a Lukasenko-féle demokráciát, és nem értenek egyet a fejlesztésekkel, de a hajnalig nyitva tartó éttermekben, bárokban egyetlen ilyennel sem találkoztunk.

Ami a biztonságot illeti, az elmúlt években történt belpolitikai események miatt nagyon sok a rendőr az utcákon, de valahogy olyan ügyesen eldugták őket a turisták szeme elől, hogy szinte észrevétlenek maradnak, nem úgy a stadion környékén, ahol szép számmal találkozhattunk velük, és az sem fordult elő, hogy ne legalább két fémdetektoros kapun jusson el valaki a helyére.

Minszk európai nagyváros, látnivalóival és gasztronómiai élményeivel remek házigazdája a világbajnokságnak.

A nemzetközi szövetség szerint minden idők leglátogatottabb vb-je az itteni, annak ellenére, hogy a mindenhova csapatokban utazó svéd és finn szurkolókból kevesebbet látni a vártnál.

Csütörtökön 15 ezer őrjöngő szurkoló nem a csalódottság miatt hullatott könnyeket a kiesés után. Végigbulizták a stadion környékén felállított szurkolói zónában a délutánt és az estét, majd egy emberként köszönték meg a válogatottnak a szereplést. A vereség után több tízezren ünnepeltek a város egyik főterén felépített, kirakodóvásárra emlékeztető fesztiválon. Rengeteg a fiatal és a csinos nő, akik hajnalig buliztak a rock and rollra.

Négy meccs még hátravan a vb-ből: a finnek a csehekkel, a világbajnok svéd válogatott a több ezer szurkolóval támogatott oroszokkal játszik. Négy fantasztikus meccsre van kilátás, és még mi sem láttunk mindent Minszkből.