Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Most Budapesten élhetnénk át a hokicsodát

D MTI20150422023
2018.04.20. 17:35

Április 22-én, vasárnap kezdődik és jövő szombatig tart a divízió I/A csoportos jégkorong-világbajnokság. Ahhoz, hogy kellő helyén kezeljük a lényeget, tíz évet kell visszapörgetni az időben, és feleleveníteni a szapporói csodát, sőt, érdemes egészen 2001-ig visszamenni. Ekkor változtatta meg a Nemzetközi Jégkorong-szövetség, az IIHF a világbajnokságok rendszerét, amely esélyt adott olyan csapatok feljutási álmainak, mint az a miénk is volt.

Az első ilyen vb-n, Grenoble-ban még kétszer hat csapat próbálta meg az első helyek egyikét megcsípni. Ez akkor nekünk nem sikerült, de nagyon simán bennmaradtunk. 2002-ben Székesfehérvár és Dunaújváros adott otthont az egyik csoportnak, és csak egy hajszál választott el minket a csodától – csak az első helyezett, azóta stabilan elitcsoportos Dániától kaptunk ki, így éppen lemaradtunk a feljutásról. Így jutottunk el 2007-hez, amikor az NHL-es Anze Kopitar vezérelte szlovénok elleni siker hiányzott a nagy lehetőséghez.

2008-ban sem mi voltunk a favoritok Szapporóban. A szakértők elsősorban az A csoportos vb-ről visszacsúszó Ukrajna vagy a házigazda Japán csapatát tartották esélyesnek a feljutásra. Ekkor már évek óta a kanadai Pat Cortina irányította a magyar válogatottat, és ez volt az első év, amikor a fehérvári hokicsapat először indult az osztrák bajnokságban, az EBEL-ben.

Aztán minden papírformát felrúgva mégsem a fenti két válogatott közül került ki a feljutó.

A magyar válogatott az éppen tíz évvel ezelőtti vb-n csodát tett, sőt történelmet írt, hiszen 1939 után megint az A csoportba, a világ elitjébe került.

Pedig nem indult ilyen simán a történet. Az első meccsünket az észtek ellen úgy nyertük meg 5-3-ra, hogy az ellenfelünk kétszer is (1-0-ra, majd 3-2-re) vezetni tudott. Következett egy másik balti állam csapata, Litvánia, és egy sima 6-0 ide.

Az első komoly csata és talán az a pont, amelyen eldőlt az is, hogy – a 2009-ben, tragikus körülmények között elhunyt – Ocskay Gábor és társai történelmi tettet hajtanak végre, a Japán elleni meccsen jött. Nagyon simán indult, hiszen 34 perc elteltével már 3-0-ra vezettünk. De jégkorongban még ez sem számít komoly előnynek, és az utolsó harmadban nekünk estek a házigazdák. Előbb szépítettek, majd a jött a második japán gól, sőt, a harmadik is. Ezt az ominózus találatot viszont visszafújták a bírók, úgy ítélték meg, hogy a korong a felső kapuvasról pattant vissza, holott a tévében, lassításnál jól látszott, hogy bentről pattant ki. Videóbíró akkor még nem lévén, nem lehetett visszavonni az ítéletet, és egy utolsó percben szerzett góllal 4-2-re nyertünk – nem kis szerencsével.

Úgy fordultunk az utolsó fordulóra, hogy nekünk 12, az ukránoknak 11 pontjuk volt, tehát aki nyeri a meccset, az jut fel az elitbe. Az ukránok nagyon magabiztosak, egyúttal kicsit lekezelők voltak. Mi pedig nekik estünk, és Vas János, Palkovics és Peterdi góljaival a 22. percben már 3-0-ra vezettünk. Aztán jött az elátkozott 38. perc, és ahogy Japán, Ukrajna is felzárkózott. 37:04-nél jött az első, majd 37:47-nél a második góljuk.

Rohamoztak ugyan, de egyre fogyó elánnal, amikor a végén Vas Jánost kiszórták a bírók. Pokoli utolsó két perc következett, szinte végig a kapunk előtt volt a korong, és az volt az ember érzése, ha másképp nem, velünk együtt tuszkolják be a kapuba. Aztán Tokaji szerezte meg a korongot, indította a kettő az egyben kilépő Ladányit, akinek a passzát 41 másodperccel a vége előtt, emberhátrányban Vas Márton beütötte. Földöntúli boldogság szállta meg a Cukiszamu Arenát. Magyarország feljutott az A csoportba.

Míg Szapporóba néhány tucat, addig 2009-ben Zürichbe, egészen pontosan Klotenbe már több ezer fős magyar szurkoló utazott – és látott rögtön az elején majdnem egy újabb csodát. A szlovákok 1-0, majd 3-1-re is vezettek, de az utolsó harmadban Peterdi és Sille kiegyenlített. Már csak 13 másodpercet kellett volna kihúzni a hatalmas bravúrhoz, de Bartecko bevágta a győztes gólt.

Aztán a világ legjobb csapata, Kanada 9-0-val intézett el minket, de Jason Spezzáék is értetlenül nézték, ahogy a magyar szurkolótábor végigénekli az egész meccset. A végén a fehéroroszok ellen is végig partiban voltunk, az 55. percig 1-1-re álltunk, de elfáradtunk, és kaptunk két gólt. A bennmaradásért játszott csatára elfogyott az erő, két sima vereség következett Ausztria és Dánia, majd egy szorosabb a németek ellen. Kiestünk, de az a csapat mindenki tiszteletét kivívta, a magyar szurkolókról pedig még Kanadában is csodaszámban beszéltek.

Akkor az fogalmazódott meg mindenkiben, hogy a jégkorongsport fejlődését az szolgálná legjobban, ha eljutnánk az úgynevezett ingázók szintjére, azaz a kiesést követő évben egyből sikerülne feljutni, és lényegében folyamatosan a világ elitjében szerepelni. Ezt azóta nem sikerült még megvalósítani, 2010-ben Ljubljanában, 2011-ben pedig saját pályánkon, a Papp László Sportarénában maradtunk le az elitcsoportról. Utóbbinál balszerencsés körülmények között: az olaszok elleni sorsdöntő meccsen az első harmad után 3-1 volt oda. Onnan sikerült Sikorcin és Vas Márton góljaival visszakapaszkodni, de a hosszabbítás 56. másodpercében az olaszok eldöntötték a meccset, több mint 8000 szurkoló ment haza bánatosan.

2012-ben ismét átalakították a vb-k rendszerét. Az eddigi 12 helyett már csak hat csapat kapott helyet a második vonalban, ezzel még távolabb került a remény, hogy eljussunk az A csoportba. Így maradtunk le róla 2013-ban, amikor ismét Budapest volt a rendező, a kazahok és az olaszok végeztek előttünk. 2015-ben, immár Krakkóban viszont ismét hatalmas bravúrt vitt véghez a válogatott. Kazahsztán mögött a második helyen végezve jutott fel a szentpétervári vb-re.

Csak az előttünk végzett kazahok elleni 0-5-ös vereséggel kapcsolatban lehet kritikát megfogalmazni. A többi találkozón kifogástalanul játszottunk. A Japán elleni 4-2-vel indult a kaland, majd a kazah meccs után az olaszokat intéztük el, akik ellen volt miért visszavágni. Csodálatosan játszott a magyar csapat, majdnem kétszer annyit ütött kapura, mint ellenfele, a vége pedig 4-1 lett ide. Ukrajnát is elintéztük, és következett a lengyelek elleni sorsdöntő meccs, amelyen már egy hosszabbításos vereség is elég lett volna a második helyhez.

Negyvenpercnyi gólcsend után Hári János szerzett vezetést, utána viszont iszonyatos nyomás nehezedett Rajna Miklós kapujára. Nem is tudtuk kihúzni: valamivel több mint négy perccel a vége előtt egyenlítettek a lengyelek, de még ez is jó volt nekünk. Támadtak a lengyelek, a kapust is lehozták, és ezt használta ki hat másodperccel a vége előtt Szirányi Bence, mert eltalálta az üres kaput. A csarnokot megtöltő 12 ezer néző legalább harmada őrült ünneplésbe kezdett, hiszen hét éven belül másodszor sikerült a feljutás.

Eljutottunk Oroszországba, és garantáltan hét kiváló meccs elé néztünk. Vérmes reményeink nem voltak, de a hoki-vb-k varázsa szurkolót és játékost egyaránt elkapott. Rich Chernomaz csapata nem okozott csalódást. Akkor sem, ha Szlovákiától 4-1-re, Kanadától 7-1, a franciáktól 6-2-re, az Egyesült Államoktól 5-1-re kapott ki. Minden találkozóban volt olyan érték, amely megmutatta, hogy egyre erősebb ez a csapat. Nem véletlenül történt az sem, hogy a torna után nem sokkal a Minnesota Wild NHL-szerződést kínált a vb-n kiválóan teljesítő kapusunknak, Vay Ádámnak.

2016. május 14. volt az újabb történelmi dátum. A magyar válogatott elképesztő meccsen 5-2-re verte a korábbi olimpiai 4. fehérorosz csapatot,

így 77 év után láthattunk ismét magyar győzelmet világbajnokságon.

A németek elleni vereséggel kiestünk, de aki látta a phjongcshangi olimpián második helyen végzett Németországot, az tudja, hogy az akkori 4-2 is ránk nézve volt hízelgő.

A tavalyi, ukrajnai világbajnokság nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. A hazaiak elleni meccs még elfogadható volt, utána viszont négy vereség jött sorban, közte olyan is, amelyen gólt sem ütöttünk. Az utolsó előtti hely kudarcnak számított, amelybe a szakmai vezetés is belebukott. Az eddigi kanadai vonallal szakítva egy északi-európai kapitány, a finn Jarmo Tolvanen érkezett a kispadra. Vele kellene újra átélni a csodát. Most megint Budapesten, amely az elmúlt két évtizedben nem hozott sok szerencsét. Legyen most másképp, jusson fel megint a magyar csapat, mert ott vagyunk mi jó helyen.

A magyar válogatott kerete és programja

Kapusok: Duschek Dávid (Dunaújvárosi Acélbikák), Rajna Miklós (Fehérvár AV19), Vay Ádám (Rapid City)

Hátvédek: Garát Zsombor (MAC Budapest), Gőz Balázs (Norfolk Admirals), Pozsgai Tamás (MAC Budapest), Stipsicz Bence (Fehérvár AV19), Szirányi Bence (Fehérvár AV19), Varga Arnold (UTE), Wehrs Kevin (HC TWK Innsbruck)

Csatárok: Benk András (UTE), Bodó Chris (MAC Budapest), Erdély Csanád (Fehérvár AV19), Galló Vilmos (Timra), Hári János (Fehérvár AV19), Kóger Dániel (Fehérvár AV19), Magosi Bálint (DVTK Jegesmedvék), Nagy Gergő (Quad City), Nagy Krisztián (MAC Budapest), Sarauer Andrew (Villach), Sebők Balázs (KalPa), Sofron István (Villach), Vas János (DVTK Jegesmedvék)

A program

április 22., vasárnap, 16.00: Magyarország–Kazahsztán

április 23., hétfő, 19.30: Magyarország–Olaszország

április 25., szerda, 19.30: Magyarország–Szlovénia

április 26., csütörtök, 19.00: Magyarország–Lengyelország

április 28., szombat, 19.30: Magyarország–Nagy-Britannia

(Borítókép:  Magyar szurkolók emelik fel sálaikat miközben a győztes magyar csapat a Himnuszt hallgatja a divízió I/A osztályos jégkorong-világbajnokság Magyarország - Olaszország mérkõzés végén Krakkóban a Tauron Arénában 2015. április 22-én. - f otó: Mudra László / MJSZ / MTI)