Aladár, Álmos
2 °C
12 °C

640 milliós magyar támogatásból épült hokiakadémia az RMDSZ elnökének szülőfalujában

DNAND20190118030
2019.01.18. 19:49

Pénteken átadták Csíkkarcfalván a Székelyföldi Jégkorong Akadémia orvosi és módszertani központját, mely a magyar állam 640 millió forintos támogatásával épült fel, adta hírül az MTI.

A beruházás helyszínválasztása nem tett mindenkit boldoggá a székelyföldi jégkorongsportban, voltak akik korábban úgy vélték, a magyar kormány jelentős támogatásával felvirágoztatni kívánt helyi hokisport központjának minden szempontból jobb helye lenne Csíkszeredában.

Például mert Csíkszereda a székely hoki bölcsője, illetve praktikus szempontból is megfelelőbb egy 42 ezres városban felhúzni egy ilyen központot, mint egy 980 fős lélekszámú faluban.

Voltak, akik egyenesen azt állították, a legfontosabb érv Csíkkarcfalva mellett az volt, hogy a település Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének szülőfaluja.

És persze az is felötlik az emberben a helyszínválasztás kapcsán, hogy lehet, Csíkszeredában inkább a labdarúgást erősítené a magyar kormány, mivel itt található a felcsúti Puskás Akadémia partnerintézménye, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia, amelyet több milliárd forinttal támogatott már eddig is a magyar állam.

A magyar kormány mindenesetre Csíkkarcfalva mellett döntött, ide összpontosítva a külhoni jégkorongsportra fordított állami támogatás jelentős többségét, míg Csíkszereda több más település mellett alközpont lett a rendszerben.

A pénteken átadott központ egészen imponzáns lett, az MTI beszámolója szerint az épületben szárazedzések lebonyolítására alkalmas edzőterem, szintetikus jeges felülettel burkolt korcsolyapálya, korcsolyagép, a lövéstechnikát és bottechnikát fejlesztő eszközök, valamint Románia egyik legmodernebb sportorvosi központja kapott helyet.

Az átadón jelen volt többek közt Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelő államtitkára.

Szavaiból kiderült, hogy a 640 millió forint közel sem végösszeg, a kormány további forrásokat biztosít az épület berendezéséhez.

Potápi emellett elmondta, hogy "A létesítmény attól is különleges, hogy egyszerre szolgálja mindhárom célt amelyre a nemzetpolitikát a következő időszakban is építeni kívánjuk: az identitás erősítését, a szülőföldön való boldogulás elősegítését és a családok támogatását".

Kelemen Hunor szintén a helyi magyarság megmaradását segítő beruházásnak nevezte a központot, mondván "az ilyen létesítmények segítik Székelyföld megerősítését, hiszen azt a reményt élesztik újra, hogy van értelme itthon maradni, családot alapítani, közösséget szervezni".

Sipos Levente, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkárának beszédét viszont első hallásra erősen úgy lehetett érteni, hogy a magyar és székelyföldi hoki kapcsolatának jelenlegi működése mintha éppenséggel ellentétes hatást váltott volna ki, mint várták.

Az MTI híre szerint ugyanis Sipos Levente megemlítette,

hogy ma az utánpótlással együtt 305 székelyföldi hokis versenyez a Magyarországon szervezett bajnokságok valamelyikében, és a magyarországi csapatokhoz leigazolt hokisok közül 180-an származnak Székelyföldről.

Az MTI által idézett részlet kapcsán Fodor Ádámtól, a szövetség kommunikációs menedzserétől később a következő kiegészítő tájékoztatást kaptuk.

"Jelenleg 305 utánpótláskorú játékos van, aki erdélyi klub színeiben, de magyarországi versenyrendszerben játszik, ők otthon élnek, ott edzenek, ott játszanak. Csupán arról van szó, hogy ezen játékosok egyesületei beneveztek a magyar bajnokságba, ami jégkorongban lehetséges, más sportágakkal ellentétben. Tehát ezek a játékosok időről időre Magyarországra jönnek csapataikkal és magyar klubok ellen játszanak.

Ezen túlmenően van 180 játékos aki Románia területén született, ők szintén a magyar versenyrendszerben játszanak, de felnőtt szinten. Ugyanakkor kiemelkedő hányaduk többnyire 40 év fölötti és az OB3 vagy OB4 bajnokság küzdelmeiben vesz részt."

A fiatal székelyföldi hokisok Magyarországra vándorlása tehát egyelőre nem jellemző probléma, ám ez a helyzet a szövetség legjobb szándékainak ellenére is megváltozhat még a jövőben. Ennek fenyegető realitását mutatja, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség szándéknyilatkozata szerint a jövőben nem tennék lehetővé, hogy a székelyföldi egyesületekben, utánpótlás-korosztályokban jégkorongozók az általános iskola befejezése előtt (jellemzően a betöltött 15. év alatt) átigazoljanak magyarországi egyesületekhez, illetve magyar egyesületnél versenyengedélyt kapjanak.

Csakhogy ez a szabály önmagában nem jelent megoldást. Egyrészt mert nem vonatkozik azokra, akiknek a családja Magyarországra költözik, illetve akik bekerülnek a magyar válogatottba. Másrészt, ami ennél is fontosabb, hogy jellemzően nem általános iskolás korban döntenek úgy a gyerekek, hogy elvándorolnak a szülőföldjükről és Magyarországon kezdenek önálló életet – akár  saját elhatározásból, akár családi ösztönzés hatására –, hanem középiskolás korban vagy utána. 

A cikk korábbi változatában a magyarországi csapatokhoz leigazolt 180 hokis kapcsán azt írtuk, hogy " azaz ennyi székelyföldi gyermek és fiatal van jelenleg, aki a jégkorong dacára, esetleg épp azért, Magyarországon kötött ki, ahelyett hogy a szülőföldjén maradt volna". Ez a megállapítás a szövetségtől kapott információk szerint csak kis részben fedi a valóságot, a félreértésért elnézést kérünk.

(Borítókép: A Székelyföldi Jégkorong Akadémia orvosi és metodikai központja az erdélyi Csíkkarcfalván 2019. január 18-án. Fotó: Veres Nándor / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!