- Sport
- Jégkorong
- jégkorong
- hoki
- jégkorong-világbajnokság
- magyar jégkorong válogatott
- osztrák jégkorong válogatott
- ajka
- veletek bárhova turné
Veletek Ajkára: a vb-re készülő magyar hokisok kiütötték az osztrákokat

További Jégkorong cikkek
-
Svájc nagy pofont osztott ki a világbajnokság meglepetéscsapatának
- Áprilisban kétszer kikaptak a magyar hokisoktól, aztán a vb szenzációját szolgáltatták
- Önerőből nem sikerült, Svájc besegített: történelmi sikert ért el a magyar hokiválogatott
- Hét szezon után távozik a Ferencváros két játékosa
- Norvégiával sem bírt a magyar válogatott, még izgulni kell a bennmaradásért
A jégkorong immár tízéves múltra tekint vissza Ajkán. Pákai Gergő, az Ajkai Óriások ügyvezetője már a kezdeti lépések megtételénél ott volt az egyesületben. A sportvezető az Index megkeresésére elmondta: a jégkorong öt éven át mindössze idényjelleggel volt jelen, tekintve, hogy egy sátor állt a rendelkezésükre, de már az indulásnál úgy gondoltak rá, hogy ez csupán ideiglenes megoldás az állandó jégcsarnok megépítéséig.
„A városvezetés részéről fogalmazódott meg, hogy Ajka igazi sportváros legyen, ennek eredményeként mostanra már több mint harminc egyesület működik a városban, a tradicionális helyi sportágak mellett ebben az időszakban jött képbe a jégkorong, de például megjelent a Magyarországon ugyancsak népszerű, felénk viszont újdonságnak számító vízilabda is.”
A jeges sportágak közül egyedül a jégkorong esetében indult be az élet, a jégfelület erős leterheltsége miatt többre nem is lenne lehetőség. Amíg azonban a sátorban csupán október végétől, november elejétől március végéig volt jég – a fennmaradó fél évben szárazedzéseket tudtak tartani, jeges edzésekhez vendégeskedniük kellett Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Győrben – addig ez a probléma az állandó jégcsarnokkal megszűnt.

Pákai Gergő úgy fogalmazott, az indulás nehéz volt és sok munkával járt, miután új sportágat kellett bevezetni, megismertetni. Az építkezést az alapoktól kezdték, óvodásoknak és alsós iskolásoknak tartottak korcsolyaoktatást, aki ügyesebbnek bizonyult és/vagy érzett kedvet magában, az a jégkorongot is kipróbálhatta. Két korosztállyal, a legfiatalabbakkal (U8, U10) indultak, és ahogy múltak az évek, úgy nőttek a gyerekek, töltötték be évről évre folyamatosan az új érkezettek a többi korosztályt (U12, U14, U16, U18) is.
A csarnok végül 2020 decemberére épült meg, ami új dimenzióba helyezte a szakmai munkát – már nem feltétlen kellett fél idényt szárazon edzeni vagy jégfelületért vendégségbe menni –, és a körülményeket, kiszolgálást tekintve is szintet tudtak lépni a sátras viszonyok után.
Jelenleg hat szakember dolgozik mintegy 130 gyerekkel, korosztályonként van egy-egy vezetőedző, de egy gyakorláson a kollégák is rendre besegítenek a másiknak. Minimum egy tréner pluszban érkezik erősítésnek, de ha megoldható, akkor előfordul a plusz két ember is. Miután Ajkán nem volt múltja a sportágnak, a jégkorongos tapasztalatokat tekintve évtizedekkel előrébb járó székesfehérvári és dunaújvárosi jégkorongból érkeztek hozzájuk először trénerek, de mostanra már kitermeltek helyi kötődéssel bíró szakembert is.
Büszkék lehetünk arra, amit eddig elértünk, hogy ilyen rövid idő alatt is sikerült eredményeket felmutatnunk. Korosztályos szinten az országos bajnokságokban felvesszük a versenyt a nagyokkal, az akadémiákkal és a preakadémiákkal, ott vagyunk az ötödik-hatodik hely környékén, illetve az U12-es korosztályunk megszerezte az első és eddigi egyetlen trófeánkat: összejött a végső győzelem a Magyar Kupában. De van már ott ezüst- és bronzérmünk is, ezen túlmenően pedig nyolc-tíz játékost adunk a korosztályos válogatottakba, fiúkat és lányokat is, tekintve, hogy U16-ig együtt tudnak játszani.
Pákai Gergő szerint nem egyértelműen hátrány az, ha egy Ajka méretű városban sokfajta sportágat gyakorolhatnak a gyerekek, ennek eredményeként „mindenki megtalálja azt, amihez leginkább kedve van, és amiben leginkább tehetséges”, de azért van átfedés, akad olyan, aki egyszerre akár két sportágat is űz.
„A jégkorongban utánpótlási szinten gondolkodunk, akiben viszont potenciál és eltökéltség van, azt a fehérváriak akadémiájára irányítjuk, amellyel szakmai partnerségben vagyunk. A sportági alapokat Ajkán bárki megkaphatja, de az, hogy végül bármilyen szinten lesz-e belőle profi játékos, vagy sem, az a későbbi időszakban dől el. Nálunk nincs csapatonként negyven-ötven gyerek, mint az akadémiákra jellemző, gyakran előfordul, hogy másik korosztályos csapatunkból kell pótolni a hiányzókat, betegeket, sérülteket. De ennek van azért előnye is, több jégidejük van, és a kisebb létszám miatt nagyobb figyelmet kapnak az edzőktől a fejlesztésre, a hibák korrigálására.”
Ettől függetlenül a felnőtt jégkorong Ajkán azért mutatóban mégis jelen van.
Baráti társaság tart rendszeresen edzéseket, bár versenyrendszerben nem játszanak, csupán barátságos meccseket kötnek le. Sportági hírverés céljából pedig a magyar bázisú Erste Liga minden idényben megmutatja magát egy-egy meccs erejéig, a helyiek legnagyobb örömére: elsősorban Ajkáról és Veszprémből, de a környékről is annyian érkeznek, hogy mindig telt ház előtt rendezik a találkozókat. A 800 néző befogadására alkalmas, hangulatos, a célnak tökéletesen megfelelő csarnokban 500 fő ülve, 300 fő pedig állva szurkolhat.
Miként telt házat vártak a magyar válogatott első ajkai fellépésére is, amire már napokkal a meccs előtt elfogyott az összes belépő. A turné csütörtökön Székesfehérváron indult, ahol szintén az osztrákokkal találkoztunk, és győztük le őket 4–2-re.
Álmos kezdés után beindult a magyar henger
A szakvezetőség előre jelezte, hogy a hatsornyi játékost forgatni szándékozik a két mérkőzésen, így az ajkai találkozóra frissült a névsor (Sofron István nem is játszott, miután csütörtökön egy kemény ütközés után megsérült). A kicsi, de hangulatos arénában a magyar szurkolók alaposan kieresztették a hangjukat kezdés előtt, az atmoszférára nem lehetett panasz.
Az általános hangulatot csak javította, amikor az első másodpercben az egyik vonalbíró a fenekére huppant.
Az első percekben kiegyenlített játékot láthattunk, majd az osztrákok egy átlövés után, a harmad derekán megszerezték a találkozó első gólját. A magyarok kapaszkodtak, de a fehér mezes vendégek jól zárták a passzsávokat, és egy emberelőnyt is kivédekeztek.
A rövid szünet után is folytatódott a fizikai hoki, kemény ütközésekből nem volt hiány. A mieink aztán ráléptek a gázpedálra, és Schlekmann Márk révén kiegyenlítettek emberelőnyben. Az egalizálás után a szurkolók rákezdtek a Ria-ria, Hungária! rigmusra (leszámítva azt a maroknyi embert, aki Ausztriának szurkolt az ajkai létesítmény egyik sarkában), majd nem sokkal később ismét ünneplésbe kezdtek: egy kiugrás után Terbócs István csapatkapitány pofozta be a korongot a kapuba.
Itt már Jakob Brandner kapus is tehetetlen volt, aki a második harmadban több nagy védést is bemutatott a vasak között. A pályán kívül is zajlott az élet, a második harmadszünetben például tombola is volt a bejáratnál, a korongos tombola ára darabonként 1000 forint volt.
A záró felvonásban gyorsan paprikássá vált a hangulat, miután az egyik osztrák játékos megpróbálta beépíteni a palánkba Kiss Rolandot. Nagyobb verekedés csak azért nem tört ki, mert a bírók gyorsan közbeléptek, és szétválasztották a feleket. A magyarok egymás után kaptak két emberelőnyt, a másodikat ki is használták Majoross Gergely szövetségi kapitány tanítványai: ügyes korongjáratás után Horváth Donát lőtte ki a kapu bal oldalát egy remek mozdulattal (nem mellékesen neki ez volt az első gólja a válogatottban).
Itt azonban még nem volt megállás. A magyar válogatott kihasználta lélektani fölényét, és további két gólt berámolt az ellenfélnek. Előbb Terbócs szerezte meg második gólját, majd az első sorban helyet kapó Ambrus Gergő lépett ki emberhátrányban, és ő is beköszönt Brandnernek, akit az ötödik gombóc után lekaptak a jégről, Patrick Müller érkezett a helyére az utolsó percekre.
Több gól már nem született, de így is elégedett lehet a szakmai stáb, hiszen a magyar válogatott két meccsen összesen kilenc gólt szerzett Ausztria ellen.
A rendes játékidő végeztével bónuszként volt még 5-5 rávezetés annak érdekében, hogy mindkét fél gyakorolhasson a világbajnokságra, ahol ugyancsak előfordulhat szétlövés.
A Veletek bárhova turné teljes programja:
- április 10. (csütörtök), Székesfehérvár: Magyarország–Ausztria 4–2
- április 11. (péntek), Ajka: Magyarország–Ausztria 5–1
- április 18. (péntek), Győr: Magyarország–Norvégia
- április 19. (szombat), Szombathely: Magyarország–Norvégia
- április 25. (péntek), Miskolc: Magyarország–Dánia
- április 26. (szombat), Miskolc: Magyarország–Dánia
- május 2. (péntek), Budapest, Vasas Jégcentrum: Magyarország–Szlovénia
- május 6. (kedd), Budapest, MVM Dome: Magyarország–Kanada
A világbajnokság május 9-én kezdődik, a csoportkör 20-án, a torna 25-én ér véget. A magyarok a dániai csoportban szerepelnek, és a házigazdák mellett megmérkőznek a csehekkel, a svájciakkal, az amerikaiakkal, a németekkel, a norvégokkal és a kazahokkal. Az első négy negyeddöntőbe jut, az utolsó kiesik a sportági másodosztálynak megfelelő divízió 1/A-ba.
A magyarok újkori történetük során negyedszer szerepelhetnek az A csoportban, 2009-ben Svájcban, 2016-ban Szentpéterváron és 2023-ban Helsinkiben nem sikerült kivívniuk a bennmaradást.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)